Firka felhasználói kézikönyv V5.0.7



Bevezetés

Firka Animációs program 5.0 verzió

Felhasználói Kézikönyv

Írta: Fazekas László

A Firka program készítője (Szerző)

Ez a kézikönyv a Firka nevű animációs program felhasználói kézikönyve. Csak a vele azonos verziószámú program működik a kézikönyvben leírtaknak megfelelően. Egy fejezet elején figyelmeztető szöveg jelzi, ha az adott fejezet tartalmilag nem felel meg az aktuális program tulajdonságainak.



Copyright

Copyright © 2017, Fazekas László. All rights reserved.

Minden jog fenntartva. Ezen kézikönyv tartalma szabadon másolható, terjeszthető mind kinyomtatott, mind elektronikus információ formájában, amennyiben ezen műveletek eredményében teljes és változatlan formájában marad meg.



Korlátozott garancia

Szerző az érvényes jogszabályok által megengedett maximális mértékben elhárít minden garanciát, ideértve de ezzel egyebeket nem kizárva a forgalmazhatóságra és meghatározott célra való alkalmasságra vonatkozó garanciákat a Firka animációs program és a hozzá mellékelt információs anyagok (a Szoftvertermék) tekintetében.

Szerző az érvényes jogszabályok által megengedett maximális mértékben elhárít minden felelősséget bármilyen kárért, ideértve, de nem kizárólagosan a személyi sérülés okozásáért, az üzleti haszon elmaradásáért vagy egyéb anyagi veszteségből eredő károkért, amelyek ezen Szoftvertermék bármiféle felhasználásából erednek.

Szerző fenntartja a jogot, hogy ezen kézikönyv tartalmát vagy a Szoftverterméket előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa.

Ezen kézikönyv vagy részei és Szerző neve nem használható fel a Szoftvertermék reklámozására vagy az értékesítés bármilyen elősegítésére Szerző előzetes írásbeli engedélye nélkül.

A kézikönyvben szereplő védett nevek a hozzájuk tartozó tulajdonosok védjegyei.



1. fejezet

A programról

A Firka program eredetileg a rajzfilmgyártás egyik munkafázisának, a mozgáspróbának támogatására készült. A rajzfilm készítésének egyre több munkafázisában jelenik meg a számítógép. Ez nem jelenti azt, hogy magát az alkotási folyamatot veszi át a gép - bár erre is vannak kísérletek, - hanem azt, hogy a rajzfilm iparban, amely mindig is magasszintű technikai hátteret igényelt, a korábban használatos módszereket felváltják a hatékonyabb, jobb végeredményt biztosító számítógépes megoldások.

A számítógépek teljesítményének rohamos növekedése ma már lehetővé teszi, hogy kisebb cégek vagy magánszemélyek elérhető áron tekintélyes teljesítményű számítógépet használhassanak. A számítógépes animáció ma már általánosan elterjedt a kisebb alkotócsoportok körében is. A 90-es évek első felében az Amiga számítógépek szolgáltak a mozgáspróba céljaira, ám ezek teljesítménye túlságosan alacsony volt ahhoz, hogy professzionális minőségű végterméket állíthassanak elő a segítségükkel.

Az Amiga fejlesztése a 90-es évek közepén gyakorlatilag leállt, így az IBM kompatibilis PC számítógépek hamarosan utolérték, majd gyorsan túlszárnyalták az Amiga grafikus képességeit, miközben a cégeknél meglévő géppark állapota is meglehetősen leromlott.

Szükséges volt tehát egy korszerű mozgáspróba rendszer kifejlesztése, mely megfelel a jelenkori technika lehetőségeinek. Ennek olyannak kellett lennie, hogy az átállás megkönnyítésére a korábban használatos mozgáspróba programok adatait képes legyen fogadni és az egyre jobban elterjedő kifestőrendszerekkel is képes legyen együttműködni, valamint, figyelembe véve a számítógépek jövőbeni növekedését is, fokozatos fejlesztéssel a jövőben a kifestőrendszerek funkcióit is képes legyen megvalósítani.

A Firka program ilyen céllal készült. Kifejlesztése a mozgáspróba igényei alapján történt, a könnyű kezelhetőség és a filmek jeleneteinek közvetlen, kézzelfogható megjelenítése volt a Szerző legfőbb célkitűzése.

A programmal filmeket ('mozikat'), azokon belül jeleneteket hozhatunk létre. A jelenetekhez egy vagy több expozíciós lista (rövidebben expo-lista) tartozhat, melyek a vetítés során az egyes képkockák tartalmát definiálják. Ez kép, hang, effekt és kameramozgás adatokat jelent. Az expo-lista rétegekre osztott, ezeknek sorrendje meghatározó a vetítés szempontjából, például a feljebb lévő rétegeken található képek átlátszatlan részei takarják az alsóbb rétegek tartalmát. Az expo-lista rétegekből tetszőleges számú lehet.

A jeleneten belül elhelyezett adatokra, képekre és hangokra csak a jeleneten belülről lehet hivatkozni. A jelenet expozíciós listái megoszthatják egymás között egyes rétegeiket, ekkor az egyik rétegbe írt változtatások a másik rétegben is megjelennek.

A program a jeleneteit egy belső adatbázisban tárolja, de lehetőség van a jelenetek, valamint az egyedi képek és hangok különféle szabványos, más programok által is elfogadható formájú elmentésére és ilyen formátumú betöltésére.



1.1. fejezet

A Felhasználói Azonosító Kód

A programot bárki, bármilyen időtartamig ingyenesen használhatja, ám az így használt program által készített jeleneteket csak a saját programpéldánya képes beolvasni, azokat nem lehet átvinni másik mozgáspróba rendszerbe. A program néhány, a professzionális munkát támogató szolgáltatása szintén nem használható az ingyenes változatban.

Ahhoz, hogy a program szolgáltatásait teljes körűen kihasználhassa, szükséges egy egyedi Felhasználói Azonosító Kód (User Identification Code, UIC). Ennek birtokában az Ön által készített jelenetek szabadon továbbíthatók a mások által használt Firka rendszerek felé. Az azonosító egy háromszor hét jegyből - betűkből és számokból - álló kód, melyet a program megfelelő helyén begépelve aktivizálhat. Ha a számítógépet hálózatban működteti, akkor lehetőség van több azonosító közös használatára is. Ekkor a jelenet adatbázist a program futó példányai közösen használhatják. Ebben az esetben annyi azonosító kódra van szükség, ahány programot egyidőben kíván futtatni a hálózatban. Alacsonyabb áron lehetséges kódokat vásárolni az olyan munkahelyekhez, ahol a jeleneteknek csak visszajátszása vagy szerkesztése történik.

A 2.1 verziótól kezdődően különféle kód alaptípusok léteznek. A kód beépítve tartalmazza a hozzáférési jogokat a program egyes szolgáltatásaihoz. Ezek az alaptípusok:

Ingyenes:

Személyi:

Professzionális:

Hálózati vetítő:

Professzionális hálózati vetítő:

Ha felhasználói azonosító kódot kíván vásárolni, vagy bármilyen kérdése van, például egy hardver eszköz használhatósága érdekli, forduljon bizalommal a program Szerzőjéhez:



1.1.1. fejezet

Az ingyenes változat

A program ingyenes változata az Internetről szabadon letölthető. Működéséhez nincs szükség felhasználói kódra. A programpéldány a saját maga által létrehozott jeleneteket szerkesztheti.

Korlátozások:

Ez a változat csak a felhasználó számítógépén teszi lehetővé jelenetek felvételét. Külső forrásból jelenet nem vihető be, és a jelenetek külső fájlba kiírása is korlátozott. Lehetőség van más gépen készült jelenetek egyedi megtekintésére, de módosítására és a többi jelenet közé illesztésére nem. Többek között nem tartalmazza ez a változat a stiftek és a kameramozgások kezelését, a rajzolást és a kifestést, a gyorsított betöltő és kimentő lehetőségeket, a nyomtatást és a végleges minőségű renderelést.

Az ingyenes változat nem tartalmaz mennyiségi vagy időtartambeli korlátozásokat.



1.1.2. fejezet

A kereskedelmi változat

A megvásárolt Felhasználói Azonosító Kód az ingyenes változathoz képest további funkciókat biztosít.

Lehetőség van a jelenetek különféle szabványos formátumokban történő kimentésére (pl. AVI, vagy képszekvenciák). A jelenetben kamerapályák definiálhatók, az egyes rétegek egymástól függetlenül, vagy éppen közösen, esetleg több mozgáspálya összegzett eredője mentén mozoghatnak. A rajzokhoz hozzárendelhető a stiftlyukak pozíciója, ezáltal könnyen megoldható az esetleg különböző felbontású, oldalarányú rajzok összeillesztése. A program képes a stiftlyukak pozícióját a a beszkennelt vagy kamerával felvett rajzról felismerni. A Felhasználói Azonosító Kódokból több is használható számítógéphálózatban úgy, hogy a hálózati fájlrendszeren keresztül az egyes számítógépek a jelenetek közös halmazán dolgozhatnak, és az egyik gépen elvégzett változtatás azonnal megtekinthető a másik gépen is.

Lehetőség van a rajzfilm kifestéshez optimalizált rajzoló eszköztár használatára. Egy rajz több alrétegből állhat, ezek vegyesen tartalmazhatnak közvetlenül megadott (átlátszóság, vörös, zöld, kék komponensekből álló) vagy paletta hivatkozású színeket. Ez utóbbiak a színértéket nem közvetlenül tartalmazzák, hanem egy külön meglévő paletta valamely bejegyzésére hivatkoznak. A kifestő eszközök biztosítják a nem teljesen körbezárt képrészek kifolyásmentes festését és a körvonal könnyű korrigálását is.

Az elkészült anyagot a mozgáspróbánál használt, sebességre optimalizált megjelenítésnél lassabban, de lényegesen jobb minőségben is renderelheti. Ennek az üzemmódnak jellemzője, hogy a kameramozgásokat kb. 1/1000 pixel pontossággal képes kiszámítani. A színek számítása színkomponensenként 16 bit pontossággal történik.



2. fejezet

Telepítés

Ebben a fejezetben először a program használatához szükséges műszaki berendezések, a számítógép és kiegészítő egységei kerülnek bemutatásra, majd az ismertető végigmegy a telepítés folyamatának lépésein, kitérve a számítógépes hálózatok kezelésére is.



2.1. fejezet

A műszaki háttér

A Firka program fejlesztése során a számítógép hardverétől független rendszer kifejlesztése volt a cél. A program jelenleg Amiga és IBM kompatibilis PC gépeken (ez utóbbin Windows vagy Linux környezetben) használható, valamint Apple OSX alatt. Az Amiga verzió, a hardver szerény teljesítménye miatt, valós felhasználásra nem alkalmas, ez a változat a rajzfilmstúdiókban régebben meglévő Amiga számítógépek miatt, valamint tesztelési és hibakeresési célból került megvalósításra.

A program használatához szükség van megfelelő kép- és hang be/kiviteli eszközökre is. A képbeviteli eszköz mozgáspróbához elsősorban videokamera, a kifestéshez pedig szkenner. Esetenként mozgáspróbához is érdemesebb szkennert használni, például nagyobb háttérvázlatok bevitelére.



2.1.1. fejezet

Rendszer a mozgáspróbához

Mozgáspróbához, megfelelő sebessége miatt videokamerás képbevitel ajánlott. A beviteli eszköz lehet kereskedelemben kapható camcorder, vagy ipari, ellenőrző kamera. Ezt rögzítse egy vízszintes asztalfelület fölé kb. 1 méter távolságban. Fontos a jó felbontás, a kamerán legyen kézi zoom, valamint kézi élesség és írisz állítási lehetőség. A fehéregyensúlyt sem árt kézzel állítani. A felvételi felület egyenletes megvilágításáról is gondoskodni kell. A kamera automatikus élesség, illetve fényerő állítása zavaró lehet, ezeket lehetőleg ki kell iktatni. Szintén zavaró, ha a kamera automatikus kikapcsolás (standby) üzemmóddal rendelkezik, mely néhány percnyi inaktív állapot után lép működésbe, és rendszerint lekapcsolja a közvetített képet. Egyes kameráknál ez az automatikus kikapcsolás akkor működik, ha a kamerában van kazetta, illetve ha akkumulátorról üzemel.

Jól használhatók még webkamerák és fényképezőgépek egyes típusai is, de ezeknél rendszerint kevesebb lehetőség van a paraméterek állítására. A webkamerákon általában nincs zoom.

A kamerából jövő analóg vagy digitális videojelet a számítógéphez kapcsolt videodigitalizáló (capture card, frame grabber) eszköz alakítja át a számítógép által értelmezhető digitális adattá. Egyes eszközök, mint a webkamerák, közvetlenül csatlakoztathatók.

A kamera alatti asztalra egy úgynevezett stiftes táblát célszerű elhelyezni, melyen a stiftek egy nagyobb felületű, elmozgatható, rendszerint átlátszó lapra vannak erősítve. A kamerán található kézi zoom beállításával és a lap pozícionálásával az operatőr ráállhat a kívánt képkivágásra. A nagyobb felületű lap súlyánál fogva véd a véletlen elmozdulások ellen. Amennyiben szükséges, a stifthelyzet a felvétel során rögzíthető is, például ragasztószalaggal.

Esetenként a film minősége megkívánja szkennerrel bevitt rajzok felvételét. Különösen kameramozgások és nagyméretű hátterek esetén fordul ez elő, amikor a nagy képkivágás miatt csak rossz minőségben vehető fel a kép kamerával. A legjobb kameránál is számolni kell az objektív torzító hatásával, mely a kép széleinél, sarkaiban a kép geometriai torzulását, besötétedését, eléletlenedését okozza. A szkennerek, mivel más elven működnek, ilyen képtorzulásokat nem okoznak. Ami miatt mégis inkább a kamerát használják mozgáspróbához, az a nagy sebesség és a könnyű pozícionálás lehetősége.



2.1.2. fejezet

Rendszer filmgyártáshoz

A rajzi anyag elkészülte, és a mozgáspróba elfogadása után kerül sor a film végső megjelenési formájának kidolgozására. A hagyományos rajzfilmek gyártási folyamatában ez a vonalas rajzok számítógépes kifestését, a háttérfestmények felvételét, színkorrekcióját, a kameremozgások és a képkompozíció beállítását, az esetleges effektek elkészítését, majd a végleges képszekvencia renderelését jelenti, melyet a végleges hordozóra (film, video) való átírás követ.

Ezt a folyamatot nagyban segítheti az, ha a mozgáspróba során felvett anyag újra felhasználható. A mozgáspróba képeinek nagyobb felbontásúra cserélésével, a kameramozgások korrigálásával gyorsabban készíthető el a végleges anyag. Azáltal, hogy az expozíciós lista változatlan formában átvehető, a mozgáspróba javításai, a listaváltoztatások biztosan bekerülnek a végleges anyagba is.

A mozgáspróba során felvett képi anyag általában nem alkalmas arra, hogy a végleges anyagban szerepeljen. A vonalas rajzokat szkennerrel újra fel kell venni olyan képfelbontásban, mely igazodik a végleges kép felbontásához. A szkenner akkor használható ki megfelelően, ha kellően gyors, és képes a rajzok sorozatának automatikus feldolgozására. A rajzfilmgyártásban használatos papírméretek A3-as méretű szkenner használatát teszik szükségessé. A Firka program képes a rajz pozícióját feldolgozni a stiftlyukak képe alapján. A lapokat így nem szükséges a szkennerhez rögzített pozícióban feldolgozni, azok lapadagolón keresztül is bevihetők. Sok szkennernél csak a hozzá adott gyári programmal lehet problémamentesen használni a lapadagolót. Ilyen esetben a rajzok sorozatát először a szkenner gyári programjával rögzíteni kell a merevlemezen (BMP, JPG stb. szekvenciaként) majd a Firka programmal a már felvett rajzokat kell tovább feldolgozni.

A kész anyagot a végső hordozóra való kiíráshoz valamilyen szabványos közbenső formában kell adathordozóra renderelni, majd onnan a végső hordozóra kiírni. A közbenső formátum bizonyos video kiíró eszközök esetében egy meghatározott tömörítésű AVI, egyébként általában TGA, TIFF vagy PNG formátumú képsorozat lehet.



2.1.3. fejezet

PC konfiguráció

A jelenlegi PC számítógépek teljesítménye folyamatosan növekszik. Általánosságban igaz az, hogy a jelenlegi új PC számítógépek bármelyike alkalmas mind mozgáspróba, mind filmkészítési célokra.

A számítógépnek lehetőleg korszerű, nagy teljesítményű gépnek kell lennie. A mikroprocesszor sebességét a belső órajel frekvenciájával szokás jellemezni, ezt gigahertzben (GHz) adják meg. Minél nagyobb ez az érték - egy típuson belül - annál gyorsabb lesz a számítógép. A Firka program képes kihasználni a többmagos processzorok előnyeit is. A belső memória mérete is hatással van a teljesítményre, minél nagyobb a gép memóriája, annál több adatot tud nagy sebességgel feldolgozni.

Kamerás felvételhez Windows alatt szükséges egy Video for Windows (VfW) kompatibilis képfelvevő kártya vagy webkamera, Linux alatt pedig Video for Linux (V4L/V4L2) vagy GPhoto2 kompatibilis eszköz használható. A Firka képes Firewire kamkordereket is kezelni, valamint kompatibilis a Blackmagic Design HD videóbeviteli kártyáival is (DeckLink, Intensity).

Rajzoláshoz ajánlott egy nyomásérzékeny rajzolótábla beszerzése.



2.1.4. fejezet

Apple konfiguráció

Az Apple számítógépei belsőleg egy PC-nek felelnek meg, és általában bármelyik újabb típus alkalmas lehet mind mozgáspróba, mind filmkészítés céljára.

A Firka program képes kihasználni a többmagos processzorok előnyeit is. A belső memória mérete is hatással van a teljesítményre, minél nagyobb a gép memóriája, annál több adatot tud nagy sebességgel feldolgozni.

Képbeviteli eszközként OSX alatt a Quicktime kompatibilis eszközök használhatók. A Firka képes a Blackmagic Design HD videóbeviteli kártyáit is kezelni (DeckLink, Intensity).

Rajzoláshoz ajánlott egy nyomásérzékeny rajzolótábla beszerzése.



2.1.5. fejezet

Amiga konfiguráció

Az Amiga számítógépek eredetileg színvonalas videós lehetőségeik miatt terjedtek el a rajzfilmstúdiókban a 90-es évek elején. Előnyeik közé tartozott például, hogy a képanyagot kiegészítő hardver eszközök nélkül, közvetlenül lehetett videókazettára átírni, és a maguk korában grafikus és hang lehetőségeik egyaránt jobbak voltak, mint a PC kompatibilis számítógépeké. A szükséges kiegészítések, kép- és hangdigitalizálók választéka is bőségesebb volt.

A Firka program számos olyan szoftvermegoldást tartalmaz, amely nem kedvez az Amiga használatának. Az egyik problémát a memória jelenti. PC-s környezetben ma már elérhető áron megvalósítható akár több gigabájt méretű RAM memória, az Amigákon, azok korlátozott bővíthetősége miatt a legtöbb esetben ennek csak töredéke használható. A gépek sebessége is problémát jelent. Ha a Firka programot Amigán kívánja használni, legjobb egy felgyorsított (68060 alapú) A-3000-es vagy A-4000-es gépet használni, minimum 16 MB memóriával.

Mivel a program kezelőfelülete 800x600 és annál nagyobb felbontású képernyőkre lett optimalizálva, a képfelbontást célszerű a lehető legnagyobbra állítani, és a meglehetősen nagy helyigényű Topaz betűkészlet helyett kisebb, illetve változó szélességű (proporcionális) betűket használni. A program jelenlegi változata csak az Amiga beépített grafikus rendszerét támogatja, a bővítőkártyás (Retina, Picasso...) monitorvezérlőket nem.

Az Amigához kapható képdigitalizálók közül a Firka program a VidiAmiga illetve a VLab különböző változatait tudja kezelni.



2.2. fejezet

A szoftver telepítése

A programot és a hozzátartozó kiegészítéseket az Internetről a

http://www.firkafilm.com

címről lehet letölteni. A weboldalon található egy kézikönyv is a program utolsó változatához. Ha a programot az Internetről frissíti, célszerű a legutolsó kézikönyv változatot is letölteni.

Először is ki kell választani a számítógépnek és az operációs rendszernek megfelelő letölthető adatcsomagot az Interneten. Töltse le ezt a saját számítógépére, és a letöltött fájlt az adott rendszerben máskor is alkalmazott módon tömörítse ki. Ha nem gyakorlott a kitömörítésben, küldjön egy e-mailt a Szerzőnek (kérem jelezze az operációs rendszer típusát), és néhány napon belül megkapja a program tömörítetlen változatát e-mailben.

A kitömörítés után egy futtatható programot kap, ennek neve Firka (Firka.exe Windows környezetben). Mellette talál még egy, a felhasználói jogokat ismertető szöveges fájlt - neve License. Talál továbbá egy fájlt, amely a telepítéshez szükséges kiegészítő adatokat, a kezelőfelület stílusait, nyelvi fordításokat stb. tartalmazza. Ennek a fájlnak a neve wupdate Windowshoz, lupdate Linuxhoz, és így tovább. Hozzon létre egy alkönyvtárat a program számára, és másolja bele a fájlokat. A program minden adatát, beleértve a jeleneteket is, ebből az alkönyvtárból kiindulva fogja tárolni. Ilyen módon egyszerűen lehet a program által felépített adatbázist más helyre áttelepíteni, vagy az alkönyvtár törlésével végérvényesen törölni. A program nem módosítja a rendszer beállításait, erre a program futásához nincs is szükség. A programot az alkönyvtár teljes tartalmának lemásolásával bármikor átviheti másik számítógépre, akár más típusra vagy más operációs rendszer alá is, csupán arra kell ügyelnie, hogy az egy Firka programot írja át a megfelelő rendszerhez tartozó futtatható változatra. Ha két rendszer is elindítható a számítógépén (dual-boot), például Linux és Windows együtt, használhatja ugyanazt a megosztott alkönyvtárat, csak rakja bele mind a két futtatható programot.

A program egy belső védelmet használ az ingyenes, illetve kereskedelmi változat megkülönböztetésére, valamint annak akadályozására, hogy ugyanazon kódot egyidejűleg több gépen használják.

A FELTELEPÍTETT PROGRAMOT LEHETŐLEG NE TELEPÍTSE ÚJRA, VAGY HA MÉGIS MEGTESZI, AZT A PROGRAM ALKÖNYVTÁRÁNAK TELJES MÁSOLÁSÁVAL TEGYE (EZ MAGÁBAN FOGLALJA A PROGRAM BELSŐ ADATBÁZISÁBAN TÁROLT JELENETEKET IS). ILYENKOR A PROGRAM RÉGI PÉLDÁNYÁT TÖRÖLJE, DE LEGALÁBB IS TÖBBÉ NE HASZNÁLJA. A PROGRAM ÚJABB VERZIÓRA FRISSÍTÉSÉHEZ ELEGENDŐ A FUTTATHATÓ FÁJL (Firka, Firka.exe) FELüLÍRÁSA A MEGLÉVŐ ALKÖNYVTÁRBAN. BŐVEBBEN LÁSD: A PROGRAM FRISSÍTÉSE.

Esetenként - pl. merevlemez hiba miatt - mégis szükségessé válhat a program újratelepítése, ekkor nagyon körültekintően kell eljárni, hogy ne következzen be adatvesztés.



2.2.1. fejezet

Első indítás

A program első indulásakor egy figyelmeztető üzenetet ad ki angolul egy fekete-fehér színű ablakban. Itt kattintson az ablak Folytasd (Continue) gombjára. Ekkor a program újból elindul, az ablakok színei ekkor már az alapbeállítás szerintiekre változnak és megjelenik a felhasználói kód beírására szolgáló ablak.

Mivel az angol nyelvi változat mindenkor rendelkezésre áll - lévén a program beépített része - ezen kézikönyv szövege mindenkor a feliratok és üzenetek után zárójelben megadja azok angol nyelvű változatát is.

Amennyiben már vásárolt UIC kódot tőlünk, itt írja be. Ha később tervezi a megvásárlását, folytathatja a munkát és később is beírhatja az azonosítót.

Ha van UIC kódja, az egy hivatalos nyomtatványon található és körülbelül így néz ki (ez egy érvénytelen kód):

5rf3edf-srkfwfr-7ax34eg

Az ablak alsó részén található három szöveges beviteli mező. A bal oldalira kattintva folyamatosan beírhatja a kódot, az elválasztó kötőjeleknél a beírás automatikusan a következő mezőre lép. A beírás után nyomja meg a Tárold (Add it) gombot. Ha félregépelte a kódot, azt a program érzékeli és egy hibaüzenet után kijavíthatja a beírt kódot.

Miután megadta az azonosító kódot, az ablak nyitva marad, ekkor lehetőség van további kódok beírására is, ha egynél többet vásárolt.

Ugyanebben az ablakban beállítható a használt nyelv és a kezelőfelület stílusa is. Ha a számítógépben egynél több CPU mag van, beállítható a Firka által használt magok száma is. A program sok időigényes műveletet képes gyorsabban elvégezni, ha több magon dolgozhat párhuzamosan. Ezekről a beállításokról bővebben a 3.3. fejezetben, a Rólam (About) ablak olvashat.

Az ablakból a Lépj ki (Exit) gombbal lehet kilépni.



2.2.2. fejezet

Beállítás Windows alatt

Képdigitalizálás

A képfelvétel ablakának megnyitásához az induláskor megjelenő főablakban kattintson a Szerkesztő (Editor) gombra, majd az így megjelenő üres expo-lista ablakban kattintson a bal felső sarokban kattintson az Felvétel (Record) gombra. Ekkor megjelenik felvételi ablak.

Válassza ki az eszközt a felső hosszú gombbal

A képmező alatt a bal oldalon található a felismert bemeneti eszközök listája. Úgy néz ki, mint egy gomb a paraméterek listája felett. Ezen kijelölve valamelyik eszközt, megjelenik annak gyári beállítóablaka, melyben a bemeneti csatornát, a képfelbontást, illetve a színrendszert - szines, fekete-fehér - lehet szabályozni. A program az itt beállított képfelbontást fogja alapul venni a képbevitel során. A kártya programja általában megjegyzi az utolsó beállítást, így ezt nem kell minden alkalommal átállítani.

A Video for Windows (VfW) eszközök nagy részénél nem lehet azok maximális felbontását beállítani. Ennek kiküszübölésére használható a bal alsó sarokban lévő paraméter lista legelején lévő Bemenet (Input) beállítása. Ezzel be lehet állítani a leggyakoribb HD felbontásokat.

Amennyiben a listán nem szerepel a gépben található valamelyik képbeviteli eszköz, akkor valószínűleg annak gyári programja nincs megfelelően telepítve. Ekkor ellenőrízze a Windows Vezérlőpultjában a telepített eszközök állapotát, hogy nincs-e az eszközök között valamilyen ütközés, illetve vizsgálja meg, hogy a kártyához adott telepítő lemezről minden szükséges program feltelepítésre került-e a számítógépre. A legtöbb képbeviteli eszközhöz valamilyen gyári digitalizáló programot is kap, ilyenkor érdemes azt is elindítani, és azzal ellenőrízni a kártya működését.

A Blackmagic Design HD digitalizáló kártyáival HDMI vagy SDI bemeneten keresztül köthet nagy felbontású videokamerát a számítógéphez. Ezek nem a Video for Windows rendszert használják, ilyenkor a bal alsó sarokban lévő paraméterlista elején lévő Bemenet (Input) paraméternél be kell állítani a bejövő jel formátumát (a felbontást és a képfrekvenciát, pl. 1080p@24).

Twain kompatibilis szkennereknél a felvétel ablakban a Nézd meg (Scan in) gombbal lehet szkennelni, majd a kapott kép a Fotózd (Capture) vagy Következőt (Next) gombokkal tárolható el valamilyen név alatt. Szkennereknél előfordul, hogy csak a hozzájuk adott gyári programmal lehet rendesen használni őket, ekkor a szennelt képeket érdemes képfájlokba eltárolni, és a Firkába azokat betölteni.



2.2.3. fejezet

Beállítás Linux rendszeren

Képdigitalizálás

Linux alatt a Video for Linux rendszer, illetve továbbfejlesztése, a V4L2 többféle digitalizáló kártyát és webkamerát is támogat.

A képfelvétel ablakának megnyitásához az induláskor megjelenő főablakban kattintson a Szerkesztő (Editor) gombra, majd az így megjelenő üres expo-lista ablakban kattintson a bal felső sarokban kattintson az Felvétel (Record) gombra. Ekkor megjelenik felvételi ablak.

Válassza ki az eszközt a felső hosszú gombbal

A program felvételi ablakában, a képmező alatt a bal oldalon található a felismert bemeneti eszközök listája. Úgy néz ki, mint egy gomb a paraméterek listája felett. Ezen kijelölve valamelyik eszközt, egy ablakban megjelennik az ahhoz tartozó beállítható paraméterek, ha vannak ilyenek. Ez az ablak nyitva tartható a digitalizálás során.

Ha egy digitalizálónak több bemenete is van, a Video For Linux meghajtó nem választja ki automatikusan a használt videobemenetet, azt kézzel kell megtenni a képdigitalizálás ablakában, a bal alsó sarokban lévő lista legelső, Bemenet (Input) paraméterével.

A Video for Linux kompatibilis eszközök alapbeállításait a gcnf konfigurációs fájlban lehet megadni.

A program a GPhoto2 kompatibilis fényképezőgépeket is kezeli, de ezek esetleg csak akkor fognak működni, ha a csatlakoztatott fényképezőgép eszközt (az asztalon megjelenő ikonja menüjében) előbb leválasztja a rendszerről. Fényképezőgépeknél a felvételi ablak Nézd meg (Scan in) gombjával fotózhat egy teljes felbontású képet, amelyet azután a Fotózd (Capture) vagy a Következőt (Next) gombokkal tárolhat el valamilyen néven. Alaphelyzetben csak egy kisebb felbontású élő (preview) képet mutat a program, amennyiben a fényképezőgépnek van ilyen funkciója.

A Blackmagic Design HD digitalizáló kártyáival HDMI vagy SDI bemeneten keresztül köthet nagy felbontású videokamerát a számítógéphez. Ezeknél a bal alsó sarokban lévő paraméterlista elején a Bemenet (Input) paraméternél be kell állítani a bejövő jel formátumát (a felbontást és a képfrekvenciát, pl. 1080p@24).

Együttműködés a Windows rendszerrel

Ha a számítógépe Linux és Windows alatt is elindítható (dual boot), hasznos lehet a program és adatainak elérhetőségét biztosítani mindkét operációs rendszer oldaláról. Ehhez egy Windows-os meghajtóra telepítse a program Windows-os változazát, a meghajtó legyen Linux alatt is mount-olva. Linux alatt hozzon létre egy alkönyvtárat, másolja bele a program Linux változatát, és indítsa el. Miután a program létrehozta a könyvtárszerkezetét, a 'var' alkönyvtár 'gcnf' szöveges fájljába be kell írni a következő sort:

Ezután a két rendszer ugyanazt a közös jelenet adatbázist fogja használni és az esetleg beírt azonosító kódon is megosztoznak.

Nyomtatás

Linux rendszer alatt a program az lpr parancson keresztül Postscript formátumban képes grafikus nyomtatásra. Ha az ehhez szükséges programok (lpd, ghostscript stb.) nincsenek a rendszerben telepítve, a karakteres formátumban is nyomtatható adatok, mint az expozíciós lista vagy hang kikockázás, a nyomtatáskor megjelenő ablakban a Postscript üzemmód kikapcsolásával nyomtathatók.



2.2.4. fejezet

Beállítás Apple OSX rendszeren

A letöltött dmg (Apple Disk Image) fájlt megnyitva egy meghajtót kapunk. Ennek tartalmát megjelenítve bemásolhatjuk onnét a fájlokat a programnak létrehozott alkönyvtárba. Az OSX verzió universal binary formátumú, az újabb Intel és a régebbi PowerPC alapú számítógépeken egyaránt működik.

Képdigitalizálás

A képfelvétel ablakának megnyitásához az induláskor megjelenő főablakban kattintson a Szerkesztő (Editor) gombra, majd az így megjelenő üres expo-lista ablakban kattintson a bal felső sarokban kattintson az Felvétel (Record) gombra. Ekkor megjelenik felvételi ablak.

Válassza ki az eszközt a felső hosszú gombbal

A program felvételi ablakában, a képmező alatt a bal alsó sarokban található a felismert bemeneti eszközök listája. Úgy néz ki, mint egy gomb a paraméterek listája felett. Ezen egy Quicktime kompatibilis eszközt kijelölve, megjelenik annak beállítóablaka, ahol kiválasztható a használni kívánt képformátum.

A Blackmagic Design HD digitalizáló kártyáival HDMI vagy SDI bemeneten keresztül köthet nagy felbontású videokamerát a számítógéphez. Ezeknél a bal alsó sarokban lévő paraméterlista elején a Bemenet (Input) paraméternél be kell állítani a bejövő jel formátumát (a felbontást és a képfrekvenciát, pl. 1080p@24).



2.2.5. fejezet

Beállítás AmigaOS rendszeren

Képdigitalizálás

Amigán a program a képdigitalizálók két csoportját képes kezelni. A VidiAmiga típusokhoz nem szükséges eszközmeghajtó programot telepíteni, a program a hardvert közvetlenül kezeli. A több képbemenet közül automatikusan választja ki az aktívat.

A VLab típusoknál a program a kártyához adott gyári meghajtóprogramot használja, amely a 'LIBS:' alkönyvtárban található 'vlab.library' nevű fájl.



3. fejezet

A program kezelőfelülete

A progam kezelőfelülete a program futása alatt folyamatosan megnyitott főablakból és a többi, időlegesen megnyitott ablakból áll. A főablak bezárása egyben a programból való kilépést is jelenti. A kezelőfelület megjelenési formája a Rólam (About) ablakban előre definiált stílusok segítségével megváltoztatható.

A a kezelőfelület alkatrészei, vagyis a görgetősávok, listák, gombok, kapcsolók stb. kezelése a programon belül egységes, a billentyűzet és az egér egyszerű általános szabályok alapján használható.



3.1. fejezet

A kezelőfelület alkatrészei

A Firka program működése az operációs rendszerek megszokott, egérvezérelt grafikus felületére épül. Mivel a program rendszerfüggetlen fejlesztés eredménye, kezelőszervei egységesen működnek bármilyen platformon. Ez azt eredményezi, hogy a kezelőszervek működése néhány ponton eltérhet az egyes operációs rendszerekben megszokott működéstől.

A programban a teljesség igénye nélkül a következő alkotórészekből épül fel a kezelőfelület:

jobb gomb menü

görgetősáv (tolóka)

lista

gomb

kapcsoló (pipa, beikszelő)

szövegmező

segítség buborék



3.1.1. fejezet

A billentyűzet használata

A billentyűzet mindig az aktív ablakkal áll kapcsolatban. Az aktív ablaknak általában a kerete eltér a többi ablak keretétől. Egyes kezelőszervek közvetlenül vezérelhetők a billentyűzetről, ilyen esetben az ablakon belül a kezelőszervnek is aktívnak kell lennie. Egyes billentyűparancsok azonban függetlenek lehetnek attól, hogy az ablakban éppen melyik kezelőszerv aktív. Általában igaz, hogy ha az aktív kezelőszerv le tudja kezelni a lenyomott billentyűt akkor a kezelőszervre, különben az ablakra vonatkozik a billentyű hatása.

Így például, ha az 'A' betű lenyomása az ablak szintjén valamilyen funkciót aktivál, ez a funkció elérhetetlen lesz, ha az ablakban lévő szövegbeviteli mező aktív, mert akkor az már egy 'A' betűt fog beszúrni a szövegbe. Ilyenkor az egérrel az ablak üres részén kattintva inaktívvá tehető a szövegmező, és visszaáll az 'A' billentyű eredeti funkciója.



3.1.2. fejezet

Az egér használata

A Firka program egérkezelése háromgombos, görgős egér használatát feltételezi. Az egér bal gombjának mindenképpen léteznie kell, a többi gomb a bal egérgomb és a billentyűzet segítségével helyettesíthető.

Bal gomb

Jobb gomb

Középső gomb

Egér görgő



3.1.3. fejezet

A fájlból betöltés ablaka

A kezelőfelület általános alkotórészei között kell megemlíteni a külső fájlok betöltéséhez és kimentéséhez használt ablakokat. A programban mindenfelé betöltés és kimentés gombokkal találkozhatunk. Ezekkel különféle fájlformátumokban exportálhatunk és importálhatunk jeleneteket, képeket, hangokat, stift pozíciókat stb. A fájl betöltő és kimentő ablakok lényegében azonosak ezekben a műveletekben.

Egy fájl betöltő ablak

A bal oldali lista az ablakban az aktuálisan listázott alkönyvtárból nyíló további alkönyvtárakat mutatja. A lista tetejére a program néhány útrövidítést (csatolt meghajtókat, saját könyvtárat, munkaasztalt) gyűjt össze. Ettől jobbra látható a fájlok listája. A kettő lista között egy méretező csík van, mellyel azok mérete változtatható az ablakon belül.

A jobb oldali listának van egy fejléce, melyen a Név (Name) , Méret (Size) , Módosítva (Modified) mezők találhatók. Ezek a lista egyes oszlopainak felelnek meg. A mezőket az őket elválasztó vonalak áthelyezésével lehet átméretezni. Egy mezőre kattintva annak az oszlopnak a tartalma alapján lesz a lista sorbarendezve. Ezt egy háromszög jel mutatja a mező jobb szélén. Ismételten a mezőre kattintva a rendezés iránya a visszájára fordul.

Ha a Nevek szűrése (Filter names) opció be van kapcsolva, csak a betölthető nevek látszanak (a név kiterjesztése alapján, mint: .jpg , .wav stb.) A .ffs kiterjesztés a Firka saját jelenet formátuma, a .ffd pedig a saját formátuma az egyedi alak adatok tárolására. Ez a két formátum képes tárolni az összes információt ezekről az adatokról, míg a többi formátum hordozható, de esetleg valamennyi információ elvész a használatuk során.

Az ablak tetejénél a Útvonal: (Path:) mező tartalmazza az aktuális alkönyvtár fájlrendszerbeli elérési útvonalát. A mező jobb oldalán egy menügomb található az utoljára használt útvonalak listájával.

Egy fájlnevet beírhat közvetlenül a Név: (File:) mezőbe, vagy rákattinthat egy fájlra a listában. Jelenetek és alak adatok esetén egynél több fájl is kijelölhető az egérrel kattintva, majd az egeret lenyomott gombbal vontatva. A nevek egyenként is kijelölhetők, illetve törölhető a kijelölésük a Ctrl + az egér bal gombjával. A kurzor és a kiválasztott sor közötti nevek a Shift + bal egérgomb kombinációval kattintva jelölhetők ki. Ha kijelölte a betöltendő fájlt, kattintson a Töltsd be (Load) gombra, vagy nyomja le a Return/Enter billentyűt.

A munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkcióival is tölthet be fájlokat. Jeleneteket ejthet a Jelenetek (Scenes...) ablakra, hogy ugyanúgy betöltse őket, mintha a Fájlból (Load file) gombbal tenné. Hasonlóan alakokat (képet, hangot stb.) tölthet be, ha a fájlokat rádobja az Expozíciós lista vagy a Felvétel (Record) ablak felületére.



3.1.4. fejezet

A fájlba eltárolás ablaka

A kezelőfelület általános alkotórészei között kell megemlíteni a külső fájlok betöltéséhez és kimentéséhez használt ablakokat. Ezek kezelése a fájl típusától függő paraméterektől eltekintve egységes.

Kimentéskor az ablak általában további kezelőszerveket is tartalmaz. Jelenetek kimentésekor sok gomb és kapcsoló látható. Ezt az ablakot a Jelenetek (Scenes...) ablakban a Tárold fájlba (Save to file) gombbal hívhatja elő, vagy az expozíciós lista ablakban, ha először a Tárold máshol (Save as) gombra kattint, majd a Fájlba (To file) gombra kattint az új ablakban.

Jelenet kimentése

A Típus: (Type:) menüvel kiválasztható az eltárolni kívánt típus a rendelkezésre álló formátumok közül. Ha ez a Kiterjesztés szerint (By extension) állásban van, a fájl típusát annak nevének kiterjesztésével adhatjuk meg - például .bmp a BMP típushoz. Egyébként a fájl típusa közvetlenül a menüvel beállítható.

Képek esetén megadható a kívánt pixeles felbontás. Ha a Szélesség: (Width:) és Magasság: (Height:) paraméter egyaránt nulla, a felbontás a rajz eredeti felbontásából lesz meghatározva. Egyéb esetben a felbontás pontosan a beállított lesz. Ha csak a szélesség, vagy csak a magasság van megadva, a másik irányú méretet abból automatikusan számolja ki, négyzet alakú pixeleket feltételezve.

A Floyd-Steinberg mintázat (Floyd-Steinberg dithering) kapcsolóval egy zajszerű mintázat adható a képhez, amivel javítható a kép színhűsége. Ez akkor használható, ha a kiválasztott formátum olyan palettát használ, mely tipikusan legfeljebb 256 színt tartalmazhat (például GIF vagy AVI).

Az Váltottsoros: (Interlaced:) kapcsolóval váltottsoros módban renderelhet. Ez a mód azokat a kameramozgásokat, melyekre az Váltottsoros mozgás (Interlaced motion) be lett állítva, a félképekre külön számolja. Beállítható, hogy melyik félkép következik időben előbb (Páratlan kezdi (Odd first) , Páros kezdi (Even first) ), ennek egyeznie kell használt a videó formátumban definiálttal. A váltottsorosságot jobban is kézben tarthatja, ha a jelenetet kétszeres vetítési sebességgel készíti el, és a renderelt félképeket egy videószerkesztővel utólag egyesíti.

A Minőség: (Quality:) tolókával a kódolás minősége állítható be. Az alacsonyabb minőség kisebb fájlméretet eredményez. Egyes formátumokban tolóka helyett itt menü, vagy kapcsoló jelenik meg.

Hangok esetén a mintavételi frekvenciát is be lehet itt állítani.

A Kockáról kockára (Frame-by-frame) kapcsoló alapértelmezésben be van kapcsolva, ekkor minden képkockát külön eltárol. Ellenkező esetben csak azokat a képkockákat hozza létre a program, amelyeken változás van az animációban.

A Tartsa meg átlátszóságát (Keep transparency) kapcsoló kiszedi az egyszínű hátteret (a fehér papírt) a kép alól és megőrzi az átlátszó pixelek átlátszóságát.

A Különbségi képekkel (Use delta frames) kapcsoló engedélyezi az animáció kódolásában a képkockák közötti azonosságok kihasználását, ha a formátum ezt megengedi (GIF, AVI). Csökkentheti a végeredmény fájl méretét, de esetenként nem hasznos, ha az eredményt kockánként, esetleg előre-hátra vetítve akarja majd felhasználni.

Az egész kép látszik (Whole field is visible) kapcsoló a Szélesség: (Width:) és Magasság: (Height:) beállításokkal együtt használható. Ha megadja a szélességet és a magasságot, a program normálisan úgy skálázza a képet, hogy az kitöltse az egész képmezőt (vannak esetek, amikor nem négyzet alakú pixelekre van szükség). Ha a kapcsoló aktív, a program négyzet alakú pixelekkel számol, és a szélességi és magassági értéket a kép oldalarányának is tekinti. Ha ez az arány nem azonos a jelenetével, a program fekete csíkokat helyez el a kép szélein, éppúgy, mint a szélesvásznú filmeknél a televízióban.

Az 1 másodperc csapó (Add 1 second clappers) és az 1 kocka csapó (Add 1 frame clappers) egy csapó képet hoz létre az animáció előtt, olyat, mint ami a vetítési ablakban is beállítható, színcsíkokkal és a jelenet nevével és hosszával.

A Csak a csapókat (Clappers only) kapcsoló (ez az opció csak akkor jelenik meg, ha a kiválasztott formátum támogatja) csak csapót generál a jelenet kockáinak renderelése nélkül. Ezzel például helyfoglaló képeket készíthetünk videóvágáshoz.

A Rátett biztonsági keretek (Overlay safety frames) , a Rátett hanghullámok (Overlay waveform) és a Rátett számláló: (Overlay counter:) megegyeznek a vetítő ablak azonos funkcióival, lásd a 8.1. fejezetet.

A Renderelés: (Render mode:) menüvel kiválasztható a vetítési ablakból ismert három vázlatminőségű renderelési mód (Alap (Gyors) (Normal (Fast)) , (Better) , Jobb (Lassabb) (Best (Slower)) ) valamint a jó minőségű mód is: Végső (Final) .

A Sztereo nézet: (Stereoscopic:) menü lehetőséget ad sztereo térhatású jelenet renderelésére többféle formátumban.

A Mutass előzetest (Display preview) kapcsolóval a renderelt kép egy kis ablakban látható lesz a renderelés során, ha az adott fájlformátum ezt támogatja.

A Beállítás (Setup) beállításával hozzáadhatunk egy színkorrekciót a renderelt képhez, ha szükséges.

A Név minta: (Naming pattern:) mezőben megadható egy elnevezési séma a képsorozatok sorszámozott fájljaihoz. Ezeket a kulcsszavakat lehet használni:

A numerikus formátumban a helykitöltő nullák számával szabályozhatja a kiírt szám jegyeinek számát. Ha a numerikus formátum számértéke nem nulla, az hozzá fog adódni a képkocka mindenkori sorszámához. A képkockák számozása 1-től kezdve egyesével növekszik.

Az Állapot betöltés (Load settings) és Állapot eltárolás (Save settings) gombokkal eltárolhatja és visszatöltheti a beállítások kombinációját.



3.1.5. fejezet

Alkönyvtár kiválasztó ablak

Ez az ablak lényegében megegyezik a fájl betöltő ablakkal, de alkönyvtár kijelölésére használható, a fájlok betöltése helyett.

Alkönyvtár kijelölése

Egy meglévő alkönyvtár kiválasztásához kattintson a nevén a bal oldali listán. A kijelölt név megjelenik a Név: (File:) beviteli mezőben. Dupla kattintással be lehet lépni az alkönyvtárba, ekkor a Név: (File:) mező üressé válik.

A kiválasztott alkönyvtár a Útvonal: (Path:) (szülő alkönyvtár) és a Név: (File:) mezők kombinációja lesz. Ha a Név: (File:) mező üres, a Útvonal: (Path:) tartalma, vagyis az aktuálisan megjelenített alkönyvtár lesz az eredmény. Egy új alkönyvtár neve megadható a szülő könyvtárába lépve és a nevét a Név: (File:) mezőbe írva.

A kijelölést befejezve, kattintson a Kiválasztás (Select) gombra az ablak bezárásához.



3.2. fejezet

A program főablaka

A Firka programnak van egy ablaka, nevezzük főablaknak, amely a program indulásakor mindig megjelenik, és végig jelen van a futás során. Ebből az ablakból kilépve a program futása befejeződik.

A főablakban található gombok a következők:

A legelső gomb

Jelenetek (Scenes...)

Szerkesztő (Editor)

Vetítési lista (Playlist)

Rólam (About)

Kilépés (Exit)



3.3. fejezet

Programinformációs ablak

A főablakból a Rólam (About) gombbal nyílik ez az ablak, mely ugyanaz, mint ami a program telepítése után, az első indításakor is megjelenik.

Amennyiben vásárolt UIC kódot tőlünk, írja azt be az alul látható három mezőbe. A bal oldali beviteli mezőre kattintva folyamatosan beírhatja a kódot, az elválasztó kötőjeleknél a beírás automatikusan a következő mezőre lép. Használja az Tárold (Add it) gombot. Ha félregépelte a kódot, azt a program érzékeli és egy hibaüzenet után kijavíthatja a beírt kódot.

Az Adatlap (Data sheet) gombbal a program aktuális konfigurációja ellenőrízhető.

A Kódkezelő (Code Manager) gomb megnyomására egy ablak jelenik meg a feltelepített UIC kódok listájával. Ezeket az UIC kódokat át lehet vinni egyik Firka példányból a másikba a különböző rendszerek között. A Kirakás fájlba (Export to file) gombbal egy meglévő UIC eltárolható egy fájlba. Az eltárolt UIC ezután letiltásra kerül. Egy UIC beimportálható fájlból a Berakás fájlból (Import from file) gombbal.

Van egy Sebességteszt (Performance test) gomb is, amivel a hardver vetítési sebessége ellenőrízhető.

A Monitor beállítások (Display settings) gombbal a megjelenítés színkorrekcióját lehet beállítani.

A használt nyelvet a Nyelv: (Language:) menügomb segítségével lehet beállítani. A nyelv lecserélése azt jelenti, hogy a nyomógombok feliratai és a program üzenetei változnak meg, de a kezelőszervek elhelyezkedése és funkciója változatlan marad.

Az Ablakstílus: (GUI theme:) menüjében a feltelepített kezelőfelületi témák közül lehet választani. A beállított téma határozza meg a kezelőszervek színét, kinézetét és a feliratok betűtípusát is.

Az Auto-mentés időköze: (Auto save interval:) beállításával a jelenetek változásait a megadott időközönként a program munka közben automatikusan el fogja tárolni.

A Gyorsítótár: (Cache:) segítségével egy olyan háttér tárterület állítható be, mely tehermentesíti a programot és a memóriát a nagyméretű képek kezelésekor. Ennek beállításáról bővebben a következő fejezetben olvashat.

A CPU magok: (CPU cores:) azt állítja be, hogy több processzormag esetén a program hányat használhat ezekből párhuzamosan. Több processzormag együttes használata gyorsítja a műveleteket, különösen a renderelést. Sok esetben a memória sávszélessége szab gátat az ilyen gyorsításnak, ilyenkor lehet, hogy az optimális nem az összes mag használata lesz. Ha valamilyen instabilitást tapasztal a számítógép működésében, akkor próbálja ki a Csak egy mag (Single core only) beállítást is.



3.3.1. fejezet

A lemezes gyorsítótár

Bár a mai számítógépekkel hatalmas adatmennyiségek kezelése lehetséges, nagyobb felbontású szines mozgókép kezelése még mindig kihívást jelent. A külső gyorsítótár használatakor a program a szerkesztés alatt álló jelenetben kiválogatja a határértéknél nagyobb méretű képeket, és azokat átmenetileg fájlokban tárolja a merevlemezen, a számítógép belső memóriájában pedig csak egy csökkentett felbontású másolatot tart meg. A vetítés során lehetőség van annak beállítására, hogy a képkockákat az eredeti képekből, vagy a csökkentett felbontású változatból állítsa össze. A csökkentett felbontású képek használata radikálisan felgyorsíthatja az összetett jelenetek szerkesztésekor a program működését. Ugyanakkor, mivel a lefoglalt belső memória mennyisége is kisebb, nagyobb jelenetek, illetve jobb minőségű, nagyobb felbontású képek létrehozására nyílik lehetőség.

Mindennek hátránya az, hogy az eredeti felbontású képeket a háttértárban való tárolás miatt a program lassabban kezeli. A jelenetek betöltése és kimentése is lassúbbá válik.

Alaphelyzetben ez a szolgáltatás inaktív. Használatához létre kell hozni egy üres könyvtárat egy gyorsan írható-olvasható partíción, (célszerűen egy helyi, gyors merevlemezen) ahol kellően sok szabad hely van az átmeneti fájlok tárolására. Hálózatban minden géphez érdemes helyileg külön alkönyvtárat biztosítani.

A Rólam (About) ablakban a Gyorsítótár: (Cache:) menüjében lehet be- és kikapcsolni a gyorsítótár funkciót:

Az Alap (gcnf) (Default (gcnf)) módban a 'gcnf' konfigurációs fájl lesz a meghatározó. Ha ott nincs gyorsítótár beállítva, akkor a gyorsítótár ki lesz kapcsolva. A gyorsítótár 'gcnf' fájlbeli konfigurálásáról a 10.2. fejezetben olvashat.

Ha a Beállított (By settings) van kiválasztva, a menügomb melletti Beállít (Set...) gombbal hívható elő a paraméterek ablaka.

A gyorsítótár paraméterei

A Gyorsítótár helye: (Cache path:) felirat melletti beviteli mezőben lehet megadni azt az alkönyvtárat, ahová a gyorsítótár ideiglenes fájljai kerülnek. Ezek a fájlok csak a program futása alatt vannak jelen, kilépéskor törlődnek. A szövegmező jobb szélén lévő kis gombra kattintva egy alkönyvtár választó ablakban lehet kijelölni a használni kívánt alkönyvtárat.

A Tömörítetlen határérték: (Uncompressed limit:) beviteli mezőjében azt a határértéket lehet megadni, amit nem léphet túl egy kép pixeleinek száma. Ha egy kép a memóriában ennél nagyobb lenne, akkor a program a gyorsítótárba teszi, és a memóriában egy olyan csökkentett méretű képet tart meg, amely nem nagyobb a határértéknél. Például egy full-HD kép (1920x1080) hozzávetőlegesen két megapixel méretű.

A Tömörített határérték: (Compressed limit:) azt a memóriabeli méretet adja, amit nem haladhat meg egy kép tömörített helyigénye. A program veszteségmentesen tömöríti a képeket, minél bonyolultabb egy kép tartalma, annál több helyet foglal és annál lassabban lehet vele dolgozni. Ezzel a határértékkel tehát a részletgazdag és összetett, a vetítést jobban lassító képeket lehet lekorlátozni. Ezt a program a felbontás további csökkentésével éri el.

Mindkét mező mellett be lehet állítani a megadott érték léptékét (kilo, mega).

Az Állítsd be (Set cache) gomb bezárja az ablakot és alkalmazza a beállításokat. Ha a megadott alkönyvtár még nem létezik, megkísérli létrehozni. Fontos, hogy az alkönyvtár változás nem történik meg azonnal, csak a program újraindítása után. Viszont a határértékeket a program azonnal alkalmazza az újonnan betöltött és módosított képekre.

A Rólam (About) ablakból kilépve a program figyelmeztet, ha az alkönyvtár megváltozása miatt a programot újra kell indítani.



3.3.2. fejezet

A vetítési sebesség tesztelése

A vetítési sebesség erősen függ a beállított grafikus módtól és a képfelbontástól. A vetítési teljesítmény mérése fontos a program korrekt beállítása érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani a gépen lehetséges grafikus módok teljesítményét. Nem célszerű olyan felbontást vagy színmélységet választani, amely túlságosan leterheli a számítógépet, megakadályozva a jelenetek pontos vetítését.

A Rólam (About) ablakban a Sebességteszt (Performance test) gombbal indítható el a sebességmérő teszt. Az ablak képmezeje egy ideig villódzik, majd egy üzenet jelenik meg az eredménnyel. A program két sebességadatot mér: az első a processzor és a videokártya együttes teljesítményét valós idejű kitömörítéses vetítésnél. Ez a mértékadó paraméter és általában legalább 35 kocka/másodperc kell, hogy legyen. A második adat a lehetséges legnagyobb vetítési sebességet mutatja.



3.3.3. fejezet

A megjelenítés színkorrekciója

Az egyes monitorok eltérő színbeállításai miatt szines munkáknál szükség lehet a megjelenített szinek kalibrálására és korrekciójára. A Rólam (About) ablakban, a Monitor beállítások (Display settings) gombbal előhívható ablak szolgál erre. Itt külön színkorrekciók állíthatók be az ablakokban történő vetítés (Ablak (Window) ), a külső eszközön megjelenített teljes képernyős vetítés (Képernyő (Fullscreen) ) és két fájlba mentéshez használható beállítás (Video és Film) számára.

A külső eszköz lehet speciális hardveres megjelenítő, másik monitor, videokiíró eszköz stb., ez az operációs rendszertől és a Firka program beállításaitól függ. Ebben az ablakban be- és kikapcsolható a teljes képernyős megjelenítés átirányítása a beállított külső eszközre a Teljes kép külső eszközre (Fullscreen on external device) kapcsolóval. Ha ez ki van kapcsolva, a teljes képernyős vetítés is az ablakos vetítés (Ablak (Window) ) beállításait használja, és a kép az ablakokat takarva, a monitoron jelenik meg.

A monitorok az sRGB színtérben működnek és a Firka szintén ezt használja. Két fő torzulás van, amit korrigálni lehet: a gamma és a tranziens (nagyfrekvenciás) torzulás. A gamma a monitor pixelek fényességének nemlineáris voltából következik, a tranziens torzulás pedig akkor látható, ha a kép soraiban nagyfrekvenciás komponensek találhatók (például vékony függőleges vonalak).

A színkorrekció a Színkorrekció bekapcsolva (Color correction enabled) kapcsolóval aktivizálható. Ha ez be van jelölve, a színkomponensek minimális, középső és maximális értéke valamint a tranziens torzítás beállítható. Általában csak a középső értéket célszerű beállítani a kívánt gammakorrekciónak megfelelően, és ha a fehéregyensúly megfelelő, a beállított érték azonos lehet mindhárom színkomponens esetén.

További beállítási lehetőséget jelent az Átmenetek: (Transient:) tolóka, mellyel a nagyfrekvenciás összetevők kiemelése oldható meg, ha a monitor túlságosan elnyomja azokat. Jó minőségű monitornál szükségtelen ezt a paramétert nullától eltérő értékre beállítani.

A szines csíkokkal ellenőrízhető a beállítás, ez akkor helyes, ha minden színkomponens minden mezője azonos árnyalatúnak tűnik.

A Betöltés (Load settings) és Eltárolás (Save settings) gombokkal külső fájlból tölthető be illetve oda tárolható el a teljes színkorrekciós beállítás.



4. fejezet

A mozik ablaka

Egy film jeleneteit a programon belül alkönyvtárakba lehet rendezni, ezeket nevezzük moziknak. Egy mozinak vannak olyan beállításai, melyek az összes jelenetére közösen vonatkoznak. Ezeket nem jelenetenként lehet beállítani, hanem az egész mozira érvényesek. Ilyen paraméter a kép alakja, alapértelmezett felbontása, vetítési sebessége. Az egyes felhasználók hozzáférését is be lehet a mozikra állítani.

A mozik ablakát a főablak legelső gombjával lehet előhívni. Ezen a gombon mindig az aktuálisan kiválasztott mozi neve látható. A Jelenetek (Scenes...) gombbal előhívható ablak a kiválasztott mozi jeleneteit listázza. Ha a mozik ablakában kiválaszt egy másik mozit, a jelenetek ablak is átvált annak a jeleneteire. Ha duplán kattint egy mozin, az a Jelenetek (Scenes...) ablakot is megnyitja.



4.1. fejezet

Új mozi létrehozása

Egy új mozi létrehozásához a Mozik (Movies) ablakban először jelenítse meg a rejtett kezelőszerveket a További beállítások (More control) gombbal. Ezután írja be a mozi nevét a Neve: (Name:) mezőbe, majd kattintson a Nyiss újat (New) gombra. Ennek a gombnak menüje is van, amellyel többféle szabványos film formátum közül választhat. Alapértelmezésben az új moziba az aktuálisan kiválasztott mozi beállításai másolódnak át. Ha a mozinak egy jelszót is megad a létrehozása előtt a Jelszó: (Password:) mezőben, akkor a felhasználó később be kell írnia ugyanezt a jelszót ugyanebbe a Jelszó: (Password:) mezőbe, hogy hozzáférhessen a mozi beállításaihoz és jeleneteihez.

Ha már létező néven próbál mozit létrehozni, a program hibaüzenetet ad.



4.2. fejezet

A mozi beállításai

Az ablakban alaphelyzetben a mozik listája alatt egy További beállítások (More control) gomb látszik. Erre kattintva megjelennek a kiválasztott mozi beállításai is.

A Nyiss újat (New) gombbal a Neve: (Name:) mezőbe írt nevű mozi hozható létre. A gomb menüjében a létrehozással egyidejűleg beállíthat valamilyen szabványos felbontást. Ha a Jelszó: (Password:) mező nem üres a mozi létrehozásakor, akkor a mozi jelszóval védett lesz.

A Töröld (Delete) gombbal a mozi törölhető. Ez nagyon veszélyes művelet, a mozi összes jelenete is visszavonhatatlanul törlésre kerül ilyenkor.

A Nevezd át (Rename) Rename gombbal a mozi neve, valamint menüjén keresztül a beállításai is megváltoztathatók. Az átnevezéssel jelszót is megadhat egy addig még nem védett mozinak. A gomb menüje tartalmaz egy Töröld a jelszót (Clear password) lehetőséget is, ha meg akarja szüntetni egy mozi jelszavas védelmét.

A Takarítsd (Cleanup) gomb eltávolítja a jelenetek biztonsági másolatait a moziból. Ezek a jelenetek utolsó előtti változatai. A művelet körülbelül a lefoglalt lemezterület felét szabadítja fel, így jól használható, ha a merevlemez betelt és szükség van szabad helyre a lemezen.

A Kocka/mp.: (Frames/sec:) mezőben adható meg a mozi vetítési sebessége. Tizedesjegyeket is használhat. Ez alatt a Képarány: (Field shape:) tolókával és a Szélesség: (Width:) és Magasság: (Height:) mezőkkel adható meg a filmformátum alakja és alapértelmezésű pixeles felbontása. Ezeknek és a további paramétereknek a megváltozása azonnali, nem szükséges érvényesítésükhöz a jelenet átnevezése.

Ha az A jelzés átmegy az új a jelenetbe (Marker follows scene creation) be van kapcsolva, és új néven ment el egy meglévő jelenetet, a régi jelenet előtti kis pont jelzés törlődik és az új jelenet lesz megjelölve. Az új jelenet megkapja a régi állapot jelzését (LAYOUT stb.) is.

A további tolókák: Pixel élesség: (Pixel sharpness:) , Eléletlenítés: (Final unfocus:) , Hozzáadott zaj: (Added noise:) , Váltottsor szűrő: (Interlace filter:) a végleges minőségű renderelés paraméterei, általában nincs szükség a módosításukra.

A Külön gamma korrekció (Extra gamma correction) paraméter beállításával egy színkorrekciót állíthatunk be a mozi renderelt képkockáihoz. Ezek a beállítások hasonlóak a színkorrekció beállításaihoz a Rólam (About) ablakban.

Az Állapot betöltés (Load settings) és Állapot eltárolás (Save settings) gombokkal fájlból tölthetjük be és fájlba menthetjük a mozi beállításait. Ez a kimentés a mozi színpalettáit is tartalmazza.



4.2.1. fejezet

Felhasználónév szerinti védelem

A rajzfilmgyártás munkafolyamata megkívánja, hogy több felhasználó is hozzáférhessen a jelenet adatbázishoz. A mozgáspróba operatőr, a rendező, az animátorok és a fázisrajzolók is igényelhetik, hogy önállóan kezelhessék a felvett jeleneteket.

Ez természetesen kockázatot is jelent. A Firka program beépítve tartalmazza a jelenet adatbázis kezeléséhez szükséges eszközöket, beleértve a jelenetek törlését és felülírását is. Ha ezeket az eszközöket bárki szabadon használhatja, véletlenül vagy szándékosan komoly károkat okozhat. Ezért a Firka programban lehetőség van az egyes mozik tartalmának többszintű védelmére.

Egy felhasználó a számítógép operációs rendszerébe mindig egy felhasználónévvel és esetleg jelszóval jelentkezik be. A Firka felhasználónév szerinti védelme ezen a bejelentkezési néven alapul, tehát használatához biztosítani kell, hogy a felhasználók legalább jogosultsági kategóriánként egyedi néven jelentkezzenek be.

Ha a 'var/tilt' fájlban szerepel az owner kulcsszó, lehetséges a mozik hozzáférésének szabályozása a felhasználók neve szerint. A biztonság úgy teljes, ha a fájlrendszerben a 'var/tilt' fájl csak olvasható az átlagos felhasználó számára. Az owner kulcsszó után megadott felhasználók a Firka adatbázis gazdái, akik szabadon kezelhetik bármely mozi tartalmát.

Ha egy felhasználó nem gazda, akkor egy mozi szempontjából az alábbi csoportok valamelyikébe tartozhat:

tulajdonos

író-olvasó

csak olvasó

tiltott

A mozik ablakában a További beállítások (More control) gomb megnyomása után válik hozzáférhetővé az egyes felhasználói csoportok módosítása, de csak akkor, ha a felhasználónév szerinti védelmi mód aktív.

A felhasználói csoportokban, hasonlóan a 'tilt' fájlban alkalmazott megadáshoz, a felhasználók neve egymástól szóközzel elválasztva írható be. Speciális jelek is használhatók:

*

? vagy !

|

Ha a programot egy gazda futtatja, a Tulajdonos: (Owner:) mezőbe írható a létrehozó(k) neve. Egyéb felhasználóknál ez a beviteli mező meg sem jelenik.

A Csak olvashatják: (Read-only for:) mezőbe írandók azok a felhasználók, akiknek csak olvasási jogosultságuk van. Ezen felhasználók számára biztosítható egy speciális hozzáférési mód, mely az A 'csak olvasók' menthetnek új néven ('Read-only' can save new scenes) kapcsolóval aktivizálható. Ez lehetővé teszi az általuk módosított jelenet új néven való kimentését a védett moziba. Ehhez a program minden jelenetnél tárolja az utoljára kimentő csak olvasó jogú felhasználót. Ha később ugyanez a felhasználó szerkeszti a jelenetet, akkor azt szabadon felülírhatja (de nem törölheti!), ha viszont nem, a csak új jelenet létrehozásával tárolhatja el a módosításait. Ekkor az új jelenetnek már ő lesz a létrehozója és így szabadon kezelheti a továbbiakban.

A nevek között alkalmazott | elválasztó jellel illetve a * karakterrel a felhasználók közös azonosító csoportokba sorolhatók. Az egy csoportba tartozó felhasználók szabadon átírhatják csoportbeli társaik jeleneteit.

A Nem férhet hozzá: (Disabled for:) mezőbe írott felhasználóknak nincs joga hozzáférni a mozi tartalmához.



4.2.2. fejezet

Jelszavas védelem

A mozik védelmére létezik a felhasználó nevén alapuló védelmen kívül egy attól függetlenül használható másik mód. Ez jelszó beírásán alapul, így a gazdák hozzáférése ellen is védelmet nyújt.

Ha a mozi létrehozásakor vagy átnevezésekor a Jelszó: (Password:) mezőben megad egy jelszót, a továbbiakban csak a jelszó beírása után módosíthatja a mozit és annak jeleneteit.

Ez a módszer nem teszi lehetővé a jelszó közvetlen módosítását. Ha a jelszót törölni akarja (törlés után már adhat meg új jelszót a mozi átnevezésével) akkor írja be a régi jelszót, és az Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével kattintson a Nevezd át (Rename) gombra, vagy válassza a gomb menüjéből a Töröld a jelszót (Clear password) menüpontot. Ekkor a jelszó törlődik.

A jelszó elfelejtése lehetetlenné tenné a mozi Firkán keresztüli adminisztrációját, ezért létezik egy kiskapu: a program 'var/admin/dfmv' fájljában a mozi nevét tartalmazó sor után a P: kezdetű sorban nyílt szövegként megtalálható a jelszó. Ezeket a fájlokat egyébként célszerű valamilyen módon védeni a fájlrendszeren keresztüli közvetlen hozzáférés ellen.



5. fejezet

A jelenetek ablaka

A programban a jelenetek ablakát a főablak Jelenetek (Scenes...) gombjával lehet megnyitni. Ekkor egy ablak jelenik meg, amely tartalmazza az aktuális mozi jeleneteinek listáját a Jelenetek (Scenes:) Scenes címke alatt. Az első indítás után ez a lista még üres.

Az ablak jobb oldalán egy rejtett lista található a kijelölt jelenet expozíciós listái számára Expo-listák (X-Sheets:) címke alatt. Ez azért rejtett, mert általában egyáltalán nem szükséges használni, de megjeleníthető, ha az ablak jobb szélénél található méretező csíkot elhúzza balra. A listaoszlopok alatt szintén gombok láthatók. Ezekkel a gombokkal lehet műveleteket végezni a jeleneteken.

A jelenetek listájának van egy fejléce, melyen a Név (Name) , Módosítva (Modified) , Létrehozva (Created) és a Jel (Mark) mezők találhatók. Ezek a lista oszlopai. A mezők szélessége a köztük lévő elválasztó vonalak áthelyezésével változtatható. Valamely mezőre kattintva a hozzá tartozó listaoszlop szerint lesz a lista sorba rendezve. Ezt a mező jobb szélénél a háromszög jel mutatja. A mezőre újra kattintva a sorrend a visszájára fordul, ezt a háromszög jel megfordulása is jelzi. A Név (Name) oszlopát kijelölve ABC szerinti sorrendet, a Módosítva (Modified) oszloppal a módosítás dátuma szerinti sorbarendezést kapunk, és így tovább.

A jelenetek ablakának alján találja a jelenetekkel végezhető műveletek gombjait. Az Új jelenet (New scene) gombbal lehet új jelenetet létrehozni. Ehhez először írjon be egy nevet a Neve: (Name:) mezőbe. A Nevezd át (Rename) gombbal lehet a kijelölt jelenet nevét megváltoztatni, a Duplázd meg (Duplicate) egy másolatot készít, a Törlés (Delete) pedigű törli a jelenetet. Az Adatlap (Info) gombbal lekérdezhetőek a kiválasztott jelenet adatai.

A jeleneteket meg lehet jelölni kis négyzetekkel a nevük előtt a listában. A Jelölés (Marking) gombot használva, illetve a bal egérgombbal a kis jelzés helyére kattintva a listában kapcsolhatók ki és be ezek a kis jelölő négyzetek. Ha ezekkel következetesen a jelenetek utolsó verzióit jelöli, akkor a Csak a megjelölt jeleneteket (Marked scenes only) kapcsolóval elrejthetők a listáról a jelenetek korábbi változatai.

Egyes gombokhoz a programban egy opcionális menü is tartozik. A gomb normál gombként viselkedik, ha rákattint. A menü csak akkor jelenik meg, ha az egérgombot lenyomva tartva az egeret leviszi a gombról. Az ilyen menüvel rendelkező gombokat egy kis háromszög jelöli a jobb alsó sarkukban.

Ebben az ablakban az Új jelenet (New scene) és a Jelölés (Marking) gombok rendelkeznek menüvel.

A Új jelenet (New scene) gomb esetén a Következőt (Next) művelet (ugyanez a funkció a menü használata nélkül, a Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével, a gombra kattintva is elérhető) először hozzáad egyet a Neve: (Name:) mezőben található név numerikus részéhez, ezután létrehoz egy új jelenetet az így kapott néven. Ez akkor hasznos, ha több jelenetet kell egyszerre létrehozni.

A Jelölés (Marking) gomb menüjében, a Kapcsold be a jelölést (Set marker) , Kapcsold ki a jelölést (Clear marker) és Fordítsd meg a jelölést (Invert marker) menüpontok a kis jelzés kezelésére szolgálnak a jelenetek nevei előtt.

A Készíts bélyegképet (Remake thumbnails) menüpont újraszámolja a kijelölt jelenetekhez tartozó kis képeket. Például erre akkor lehet szükség, ha megváltozik a mozi képmező oldalaránya.

A Jegyzet (Add notes) menüpont a Neve: (Name:) mezőbe írt szöveget hozzárendeli megjegyzésként a jelenethez. A megjegyzés egy buborékban olvasható ha az egeret a jelenet neve fölé viszi a listában. A többi pont (SEMMI (NONE) , LAYOUT stb.) segítségével a jelenetek aktuális állapotát lehet megadni, amit a program a listában kis ábrákkal és színekkel jelöl.

A Fájlból (Load file) és a Tárold fájlba (Save to file) gombokkal külső jelenetfájlok tölthetők be, illetve menthetők ki különféle formátumokban. A betöltés elvégezhető a munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkciójával is: dobja rá a fájlok ikonjait a Jelenetek (Scenes...) ablakra.

Egynél több jelenetet is kijelölhet valamely művelethez egyidejűleg, ha rákattint az első jelenetre, és végighúzza rajtuk az egeret lenyomott gombbal. A jelenetek egyenként kijelölhetők a Ctrl+Bal egérgomb használatával, a Shift+Bal egérgomb pedig a kurzor és a rákattintott jelenet között jelöli ki az összes jelenetet. Az így kijelölt jeleneteknél egy sorszámozás is megjelenik.

A jelenet expo-lista ablakának megnyitásához kattintson duplán a jelenet nevén, vagy pedig kattintson az Jelenet szerkesztése (Edit scene) gombra.



5.1. fejezet

Új jelenet létrehozása

Az új jelenet létrehozásakor az aktuális moziba kerül, ezért ellenőrízze a főablak legelső gombjának feliratát, hogy a megfelelő mozi legyen megnyitva. Ha másik mozira akar átváltani, kattintson a főablak első gombjára, és a mozik ablakában válassza ki (vagy hozza létre) a kívánt mozit.

Ezután a Jelenetek (Scenes...) ablakban először adjon meg egy nevet a jelenet számára a Neve: (Name:) beviteli mezőben. Először kattintson rá, majd írja be például: Első jelenet . A Jelenetek (Scenes:) lista alatti Új jelenet (New scene) gombra kattintással már létre is hozta az új jelenetet, ami meg is jelenik a listában. A jelenethez egy üres expozíciós lista is létjön, mely megjelenik a jobb oldali listában, amennyiben az látható.

Egy jelenetre duplán kattintva betöltheti azt szerkesztésre. Ugyanerre szolgál alul a Jelenet szerkesztése (Edit scene) gomb is.



5.2. fejezet

Több expo-lista egy jelenetben

Az expozíciós lista egy táblázat, ami tartalmazza, hogy a jelenet egyes képkockáin mit kell csinálni a vetítés során. Egy jelenetnek általában csak egy expo-listája van, de lehet több is. Ezek lehetnek például a lista különböző változatai, amikor még nem dőlt el, melyik lesz a végső változat. De ez hasznos lehet akkor is, amikor egy filmben több jelenet is ugyanazokat a képeket, stiftpozíciókat, kameramozgásokat használja, akkor ezek a jelenetek létrehozhatók egy jelenet különböző expo-listáiként is.

Amikor egy új jelenet létrejön, egy expo-lista is készül hozzá. Továbbiak létrehozásához a jelenetek ablakának jobb oldali, Expo-listák (X-Sheets:) listája alatti gombokat kell használni. Ha az ablakban a jobb oldali lista rejtve van, az ablak jobb szélénél található méretező csíkot húzza el balra.

A lista alatti gombok alaphelyzetben rejtve vannak, a megjelenítésükhöz kattintson a lista alatti vékony gombra.

Egy új expo-lista úgy adható a jelenethez, hogy először írja be az új expo-lista nevét a Neve: (Name:) mezőbe, majd kattintson a Expo-listák (X-Sheets:) lista alatti Új expo-lista (New xsheet) gombra.

A Nevezd át (Rename) gombbal átnevezheti a kijelölt expo-listát a Neve: (Name:) mezőben megadott névre. A Duplázd meg (Duplicate) gombbal megduplázhatja, a Lista törlés (Delete xsheet) gombbal pedig törölheti az expo-listát.

A Lista betöltés (Load xsheet) és Lista eltárolás (Save xsheet) gombokkal betölthet, illetve kimenthet egy expo-listát. A fájl formátuma szöveges, csak nagyon korlátozottan alkalmazható, mert a jelenet tulajdonságainak nagy része elvész, gyakorlatilag csak a listarétegek tartalma vihető át ilyen módon.

Ha a jelenetnek több expo-listája van, akkor a megnyitása előtt jelölje ki a jobb oldali listán a betölteni kívánt expo-listát is. De kattinthat a jelenet betöltéséhez duplán az expo-listán a jobb oldali listában is.



5.3. fejezet

Jelenetek helyreállítása biztonsági másolatból

Ha a jelenet megsérült és nem tölthető be, vagy ha a legutolsó változatát sikerült elrontani, nem árt ha tudja, hogy a jelenetnek megvan a lemezen az utolsó előtti kimentett változata is.

Ennek betöltéséhez kattintson a Jelenetek (Scenes...) ablakban a Fájlból (Load file) gombra. A fájl betöltő ablakban kapcsolja be a Nevek szűrése (Filter names) opciót a jobb felső sarokban, hogy a mozik és a jelenetek nevét láthassa a fájlok kódolt neve helyett. Menjen a Firka program alkönyvtárába, és lépjen be azon belül a 'movies' könyvtárba. Itt a bal oldali, alkönyvtár listán láthatja a mozik nevét. Lépjen be a keresett moziba. Ekkor a jobb oldali listán a mozi jeleneteit fogja látni, mint fájlokat. Azok a változatok, ahol a jelenet neve után egy felkiáltójel ( ! ) van, lesznek a jelenetek biztonsági másolatai. Keresse meg, és töltse be a kívánt jelenetet.



5.4. fejezet

Jelenetek betöltése külső fájlból

A jelenet külső fájlból betöltéséhez kattintson a Jelenetek (Scenes...) ablakban a Fájlból (Load file) gombra. Ekkor megjelenik a fájl betöltő ablak. Az ablakban több fájlt is kijelölhet egyszerre betöltésre. A program megkérdezi, hogy mit tegyen a betöltött fájlokkal.

Ha csak egy fájlt jelölt ki, akkor az először betöltődik, majd a program megkérdezi, hogy mit csináljon vele. Attól függően, hogy a program felismeri-e, hogy a jelenet melyik mozihoz tartozik, a program esetleg felajánlja, hogy visszaírja azt az eredeti moziba, ahová tartozik. Felajánlja azt is, hogy a jelenetek ablakában éppen kijelölt jelenetet írja felül, vagy hogy hozzon létre egy új jelenetet.

De választhatja azt a lehetőséget is az Önmagában (Examine it) gombbal, hogy a jelenetet önmagában szerkeszti, anélkül hogy bele kerülne az a mozik adatbázisába. Ez a legbiztonságosabb megoldás, hiszen később a jelenetet kontrolláltabb módon, az expo-lista ablak Tárold máshol (Save as) gombjával manuálisan is beillesztheti a moziba.

Ha több fájlt jelölt ki a betöltéshez, akkor a program ezeket az aktuális moziba fogja beilleszteni. Ekkor lehet választani, hogy az aktuális moziban vagy felülírja az azonos nevű jeleneteket az újakkal, vagy pedig név ütközés esetén új néven (egy sorszámot hozzáadva) menti el azokat. A választás után a jelenetek betöltődnek a moziba.



5.4.1. fejezet

Jelenet betöltése az ingyenes változatban

Az ingyenes változatban korlátozottan van lehetőség a jelenetek betöltésére. A program a belső mozi adatbázisban lévő jeleneteket betölti, azokat lehet szerkeszteni és a jelenet felülírható a változatásokkal. Nem lehet azonban a jelenetet külső fájlba kimenteni.

Külső fájlból is betölthető jelenet, azonban az így betöltött jelenetet a program ingyenes változata sem a belső mozi adatbázisba, sem pedig külső fájlba nem engedi kimenteni. Így ha egy olyan felhasználó, aki a Firka kereskedelmi verzióját használja, küld Önnek egy jelenet fájlt, Ön azt be fogja tudni tölteni, megnézheti, bele is javíthat, azonban a változtatásokat az ingyenes verzióval nem fogja tudni elmenteni.

A jelenet külső fájlból betöltéséhez kattintson a Jelenetek (Scenes...) ablakban a Fájlból (Load file) gombra. Ekkor megjelenik a fájl betöltő ablak. Itt jelölje ki a jelenetet, majd a Töltsd be (Load) gombbal nyissa meg azt. A sikeres betöltés után megjelenik a jelenet expozíciós listája.



5.5. fejezet

Jelenetek eltárolása külső fájlban

Ha egy jelenet elkészült, a további feldolgozáshoz ki lehet exportálni a programból valamilyen fájlformátumba. Ez az animációban leggyakrabban egy sorszámozott állókép fájlokból álló képszekvencia. A Firka program számos ilyen formátumot kezel, például jpeg, tga, bmp stb. Használhatók ezen kívül olyan formátumok is, melyek a teljes animációt tartalmazzák valamilyen formában, ilyenek például az avi és gif formátumok.

Összetettebb videókiírás esetén érdemes a képkockákat a lehető legjobb minőségben (esetleg veszteségmentes tömörítéssel) kiexportálni egy képszekvenciába, majd egy direkt videókódolásra készült programmal elkészíteni a szekvenciából a végleges fájlt. Ennek az az előnye is megvan, hogy ha az elkészült fájl nem megfelelő minőségűre sikerül, vagy pedig több változat is készül, akkor nem kell mindig újra renderelni a jelenetet, mert az esetleg jóval időigényesebb, mint egy képszekvencia feldolgozása.

Ezen kívül, a képszekvenciát archiválva, lesz egy nagyon jó mester anyag, amit később is átkonvertálhat bármire.

A programban a jelenetek kimenthetők a Firka saját fájlformátumában is. Ez akkor hasznos, ha archiválja a jeleneteket, vagy biztonsági másolatot készít, vagy a Firka program egy másik felhasználójának akarja elküldeni a jelenetet. A saját formátum nevének kiterjesztése '.ffs' (Firka Format Scene).

A jelenetek külső fájlba tárolásának lehetősége a program ingyenes változatában tiltva van.



5.5.1. fejezet

Egy kiválasztott jelenet eltárolása

Ha egy jelenetet akar kimenteni külső fájlba, akár a program saját formátumában, akár renderelve azt valamilyen formátumba, például képszekvenciaként, akkor először jelölje ki a jelenetet a Jelenetek (Scenes:) listán, majd kattintson a Tárold fájlba (Save to file) gombra. Ekkor megjelenik a fájl kimentési ablak, ahol beállíthatja a kívánt formátumot és elvégezheti a kimentést.



5.5.2. fejezet

Több jelenet eltárolása egy lépésben

A Jelenetek (Scenes...) ablakban a jelenetek listáján több jelenetet is kijelölhet egyszerre. Kattintson az első jelenetre, és húzza végig a listán az egeret lenyomva tartott gombbal. A jelenetek egyenként kijelölhetők a Ctrl+Bal egérgomb használatával, a Shift+Bal egérgomb pedig a kurzor és a kiválasztott jelenet között jelöli ki az összes jelenetet. Az így kijelölt jeleneteknél egy sorszámozás is megjelenik.

Ezután kattintson a Tárold fájlba (Save to file) gombra a lista alatt. Ha több jelenet van kijelölve, a program maga nevezi el a készülő fájlokat a jelenetek neve alapján. Ezért megkérdezi, hogy milyen módon nevezze el őket a kimentés során. Választani lehet a hosszú nevű változat, és a 8+3 karakteres, régi DOS kompatibilis változat között.

Ezután megjelenik a fájl kimentési ablak. Itt egy szöveges napló fájl nevét kell megadni, ami a kimentett fájlok mellé kerül, és azt fogja tartalmazni, hogy milyen nevű jelenetet milyen fájlnéven mentette el a program. Ha ezt beírta és rákattint a Mentsd el (Save) gombra, megkezdődik a jelenetek kimentése.



5.5.3. fejezet

Jelenet kimentése az ingyenes változatban

Az ingyenes változatban a belső mozi adatbázisban található jeleneteket a szerkesztésük során az expo-lista ablakban a Tárold (Save) gombbal felül lehet írni. Ha a jelenet külső fájlból lett betöltve, akkor ez a funkció tiltott lesz és a kimentés gomb is hiányozni fog.

Ha ugyanerre az Tárold (Save) gombra a Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével kattint, lehetősége van a jelenetet képszekvenciába renderelni egy egyszerűsített kimentési ablak segítségével. Beállíthatja a képfájlok típusát ( BMP , TGA vagy JPG ), a kimentés helyét, és lehetőség van a jelenet hangjának kimentésére is.



6. fejezet

Az expozíciós lista

Az expozíciós lista azt tartalmazza, hogy a jelenet melyik képkockáján mit kell vetíteni. Ha már a rajzokat befotózta, megrajzolta vagy betöltötte és a jelenetben vannak, még hátra van az expozíciós lista kitöltése. Enélkül nem lesz animáció a rajzokból. Az expozíciós lista egy táblázat, melynek sorai a film kockáinak felelnek meg. A lista oszlopait rétegeknek nevezzük. A magasabban lévő rétegek átlátszatlan részei takarják az alattuk lévő rétegek tartalmát.

Az expozíciós lista ablakának felső sorában több gombot is talál.

A Vetítő (Play) gomb szolgál az animáció lejátszására, a Felvétel (Record) gombbal megnyíló ablakban felvehet, létrehozhat és szerkeszthet képeket, hangokat és kameramozgásokat. A Tárold (Save) gombbal felülírhatja az éppen szerkesztett jelenet fájlt. A Tárold máshol (Save as) gombbal egy másik néven tárolhatja el a jelenetet az aktuális moziban (abban, ami a főablakban épp ki van választva), vagy készíthet egy külső fájlt is belőle. Ha valamilyen változtatást nem mentett el, az ablak bezárásakor a program figyelmezteti erre és fel is ajánlja a kimentést.

Ha az expozíciós lista ablakát nyitva akarja tartani és egy másik jelenet szerkesztésére akar áttérni, használhatja a Tölts be (Load from) gombot, mellyel egyszerűen betölthet egy másik jelenetet a meglévő ablakba. Az Új munka (Start new) gomb egy üres, név nélküli és el nem tárolt jelenetet hoz létre az ablakban.

A Nyomtasd (Print) gombbal az expo-listát szöveges táblázat formájában tudja kinyomtatni. A Segíts (Help) gomb megnyomásával egy segítő szöveget kap az expo-lista ablak használatához. Az ablakot a Lépj ki (Exit) gombbal zárhatja be.

A fentiek közül az ingyenes verzióban csak a Tárold (Save) gomb jelenik meg, hogy a jelenetet felül lehessen írni a belső adatbázisban a változtatásokkal.

A Sorrend: (Order:) menü azt adja meg, hogy az expo-lista rétegek milyen sorrendben látszódjanak, a Bal-jobb (Left-right) módban a legalsó réteg a bal szélen látszik, míg a Jobb-bal (Right-left) ehhez képest fordított sorrendben mutatja a rétegeket.

Az expo-lista szétvágása több nézetre

Az expozíciós lista jobb alsó sarkában egy kis átméretező gombot talál, ott, ahol a függőleges és a vízszintes görgetősávok találkoznak. Kattintson rá, tartsa az egér gombját lenyomva, és mozgassa a gombot fölfelé. A lista szétválik két vízszintes nézetre. Ezek a nézetek ugyanazt a listát mutatják, de annak két különböző részét. Ilyen módon az expo-lista nézetekre bontható szét. Egy nézet eltűntethető, ha a méretezőjével nullára csökkenti a méretét. A bal oldalon is van egy méretező csík, mellyel a nézet két függőleges részre osztható.

Az expozíciós listában egy kurzor található. Ha a lista túl nagy, hogy elférjen az ablakban, elgördíthető a vízszintes és függőleges görgetősávokkal. Ezt úgy is megteheti, hogy a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb lenyomva tartásával elvontatja a listát. Csak függőleges irányban, az expo-lista két szélső oszlopában lévő kockaszámozás arrébb vontatásával is görgethet.

Az F3 billentyű megnyomásával a kurzor sorának kiemelése kapcsolható be, illetve ki. Ez segíthet az egymástól távolabb elhelyezkedő rétegek tartalmát összehangolni.

A lista beírásának legegyszerűbb módja az, hogy a kurzort a lista megfelelő helyére állítja, és a billentyűzeten beírja a rajz nevét. A Return/Enter billentyű lenyomására a név beíródik a listába, és a kurzor lejjebb lép. A felső sorban található Lépésköz: (Step:) mező határozza meg, hogy egyszerre hány képkockára történjen a beírás.

A Lépésköz: (Step:) mező mellett egy menü gombot talál, amin a listába írás beszúrási módját tudja beállítani. Négyféle beszúrási módból lehet választani egy menüből, amik között a Tab, Ctrl+I, Ctrl+Tab, Ctrl+Insert billentyűkkel is lehet lépkedni.

Felülírás (Overwrite)

Beszúrás (Insert)

Szinkron (Mind) (Sync (All)) és Szinkron (Aktívak) (Sync (Actives))

A billentyűzettel a kurzormozgató gombokkal mozoghat a listában, hasonlóan, mint egy szövegszerkeszőben. Ha a kurzorral a réteg vége utáni üres részre áll és beír oda valamit, az a listát a réteg végétől a kurzorig tölti fel.

Az expozíciós lista ablak jobb oldalán látja a felvett rajzok listáját. Ha a Bélyegképek (Thumbnails) kapcsoló aktív, a lista kis méretben mutatja a képeket is. Van három gomb a Bélyegképek (Thumbnails) kapcsoló mellett jobbról, ezekkel a kis képek méretét lehet beállítani.

A lista alatt az Útvonal: (Path:) szöveges mezővel lehet megváltoztatni a listázott alkönyvtárat, és itt található az Alak: (Shape:) mező is, amibe egy alak nevét lehet beírni. Ez egy fontos paraméter több nyomógombos műveletnél is.

Az alakok sorozata is kijelölhető a listában, hogy ugyanaz a művelet egyszerre elvégezhető legyen rajtuk. Ehhez kattintson a legelső alakra és vontassa az egeret lenyomott gombbal a listán, amíg az összes kívánt alakot ki nem jelölte. A kurzor és a kiválasztott alak közti összes alak kijelölhető a listán a Ctrl+Bal egérgomb vagy a Shift+Bal egérgomb segítségével is. Az összes alak kijelölhető a Ctrl+A billentyűkombinációval.

A lista felett három fül található. Ezekkel hívhatjuk elő a kezelőszervek csoportjait.

Műveletek (Actions) fül:

Itt találhatók a jelenetben tárolt alakokkal végezhető alapműveletek.

Az alakokon végezhető műveletek gombjai

Ha az Alak betöltés (Load shape) gombra kattint, fájlból tölthet be egy vagy több alakot (képet, hangot stb.). Több fájl együttes kijelölésekor a program megkérdezi, hogy a meglévő azonos nevű alakokat felülírja-e, vagy a névütközések esetén új nevet használjon automatikusan. A kérdező ablakban ezt az Írd felül (Write over) és Nyiss újakat (Create new) gombokkal lehet kiválasztani. Ugyanebben az ablakban az Hagyd ki az ismétlődéseket (Leave out repetitions) bekapcsolásával a program az egymás utáni fájlokból csak azokat fogja betölteni, amelyek tartalma eltér az előtte lévőétől. Animációt tartalmazó képsorozatoknál például gyakran előfordul, hogy két vagy több egymás utáni kockán pontosan ugyanaz a kép látható.

Névütközés esetén a program az üres alakokat akkor is felülírja, ha az Nyiss újakat (Create new) mód lett kiválasztva. Az üres alakoknak nincs típusa, és nem tartalmaznak semmilyen adatot. Egy meglévő alakot a betöltés előtt üressé tehet a Kiürítés (Truncate) gombbal. Ha a betöltés előtt kijelöli az alakok egy sorozatát az expo-lista ablak jobb oldali listáján, a program kérdés nélkül a betöltött alakokkal azokat fogja felülírni sorban egymás után, akkor is, ha nem üresek.

A betöltés elvégezhető a munkaasztal húzd és ejtsd (drag and drop) funkciójával is. Az alakot tartalmazó fájl ikonját dobja rá az egérrel az expozíciós lista ablakára.

Ha egy alakot fájlba akar menteni, válassza ki és kattintson az Alak eltárolás (Save shape) gombra. Az alakok egy sorozatát is kijelölheti kimentésre.

Az Új alak (New shape) gombbal gyorsan hozhat létre üres, helyfoglaló neveket, az expozíciós lista kitöltéséhez, vagy hogy rájuk töltsön valamit az Alak betöltés (Load shape) gombbal. Először írja az alak nevét az Alak: (Shape:) mezőbe az ablak alsó sarkánál, majd kattintson az Új alak (New shape) gombra. A létrehozott alakok üresek, nem tartalmaznak adatot, de felülírhatók képpel, hanggal vagy kameramozgással később is.

Az Új alak (New shape) gombnak menüje is van. A Következőt (Next) és Következő 10 (Next 10) módok hozzáadják a Növekmény: (Advance:) mezőben található számot a megadott névhez, mielőtt létrehozzák az új alakot. A Következő 10 (Next 10) mód ezt tízszer megismétli, azaz tíz egymás utáni sorszámú alakot hoz létre egyszerre. Az Új mappa (New folder) gombbal egy új alkönyvtárat hozhat létre a jelenet adatbázisán belül.

A Visszatöltés (Recover) gomb visszatölti a kijelölt alakokat a jelenet utoljára eltárolt változatából. A gomb menüjével azt lehet kiválasztani, hogy az alaknak melyik eltárolt változatát töltse vissza. Minden jelenetnek két eltárolt változata van a moziban, a legutolsó, és az azt megelőző verzió. Ezek közül a gomb menüjével lehet kiválasztani a megfelelőt.

Az Átnevezés (Rename) gomb átnevezi az alakot az Alak: (Shape:) mezőben megadott névre. Ennek menüjében a művelet néhány változatából lehet választani:

A Kiürítés (Truncate) gomb töröl minden adatot és az alak típusát is (kép vagy hang stb.) a alakból. Ez hasznos az alak fájlból való betöltése előtt.

Az Alak törlés (Delete shape) gomb törli a kijelölt alakokat a jelenetből. Alkönyvtárat csak akkor lehet törölni, ha teljesen üres.

A Szerk. (Edit) gomb megnyitja ugyanazt az ablakot, mint a Felvétel (Record) gomb, a kijelölt alak szerkesztéséhez.

Az Alak nyomtatás (Print shape) gombbal a kijelölt alakok kinyomtathatók. A nyomtatás formátumát a gomb menüjéből lehet kiválasztani.

Ha a lista egy alkönyvtár tartalmát mutatja, a Szülő (Parent) gomb egy szinttel feljebb lép a könyvtárszerkezetben úgy, mint egy fájlrendszer esetén. A megjelenített alkönyvtár megváltoztatása az expo-lista kurzorát tartalmazó réteg alapértelmezésű alkönyvtárát is átállítja. A jobb oldali lista mindig az aktuális expo-lista réteg alapértelmezett alkönyvtárát mmutatja.

Alakok (Shapes) fül:

Az expo-lista szerkesztés gombjai

Az Illeszd be (Paste) gombbal az Alak: (Shape:) mező tartalma az expo-listába írható az expozíciós lista kurzorától. A kurzor ennek során lefelé mozdul. Az Illeszd be (Paste) menüjében a Névszámozás szerint (By name numbering) opció egy blokk minden elemét úgy írja be, hogy annak hossza az egymás utáni nevekben lévő sorszámozás különbsége lesz. Ez akkor lehet hasznos, ha a rajzok aszerint vannak számozva, hogy az expozíciós listában hányadik kockára kell kerüljenek. Ekkor az expo-lista ablak jobb oldali listáján kijelölve őket, majd az expo-listába a Névszámozás szerint (By name numbering) menüponttal beillesztve, mindegyik annyi kockára íródik be, amennyi az utána következő névhez képest a sorszámok különbsége. Egyedül a legutolsó elem íródik be a Lépésköz: (Step:) mező értéke szerinti hosszra, mivel ennél már nincs következő név, amihez viszonyíthatna.

A lista következő és megelőző alakját is be lehet írni a kurzortól az Előre (Next) vagy Hátra (Back) gombokkal. A Hátra (Back) gomb menüjében a Blokk hátrafelé (Revert block) opció megfordítja a bejegyzések sorrendjét az expo-lista kijelölt részén. A Kép tükrözés (Mirror pictures) pedig a kijelölt képeket tükrözöttre jelöli át az expo-listában. A tükrözött kép úgy viselkedik, mintha a rajzot a stiftjére a hátoldalával felfelé tették volna rá.

Az Üres (Blank) gomb üres képkockákat ír be. Az üres képkocka neve egy üres szöveg.

A + és - gombok kibővítik vagy összezsugorítják az expo-listát a kurzornál, ezzel változtatható az animáció tempója. A gombok menüjében erre további lehetőségek is vannak (1-2-1-2... stb.). A Gombolt stift (Shift pegbars) opcióval a kijelölt képek stift pozíciója eltolható egy úgynevezett 'gombolt stift' helyzetbe. Ilyenkor a rajz a stifttel párhuzamosan el van tolva úgy, hogy az egyik szélső stiftlyuk a másik szélső stiftlyuk helyére kerül.

Gombolt stift pozíciók

A kurzornál lévő képkocka törölhető a Töröld (Delete) gombbal.

A Semmis (Undo) gombbal visszavonhatók az expo-lista előző változtatásai, egynél több lépést is vissza lehet lépni. Ugyanerre szolgál a U, Esc, Ctrl+U, Ctrl+Z lenyomása a billentyűzeten.

A Szülő (Parent) gomb egy szinttel feljebb lép a könyvtárszerkezetben. Ez a gomb ugyanaz, mint ami a Műveletek (Actions) fülnél is megtalálható.

Az Átcímkéz (Relabel) gombbal a nevek elején lévő betűjelet lehet az expozíciós lista kijelölt részén kicserélni. Ennek során a számozás és a név vége változatlan marad. Ezzel például egy expo-listabeli réteg rajzsorrendje lemásolható és alkalmazható egy másik rétegben, a rajzok egy másik sorozatára.

A Sorozat (Series) gomb a kurzornál levő és az Alak: (Shape:) névmezőbe írt név közti nevek számozott sorozatát írja be az expo-listába.

Effektek (Effects) fül:

A gombok és funkcióik a lista alatt megegyeznek az Alakok (Shapes) fülnél lévőkkel. De a lista az alakok helyett a rendelkezésre álló effekteket mutatja. Minden effekt neve két törtvonallal kezdődik ( // ). Az effekteknek paraméterei is lehetnek. Ha egy effektre kattint a listán, egy ablak jelenik meg, ahol a befolyásolt rétegcsoportot és az effekt paramétereit lehet beállítani. Az effekt összerakott neve megjelenik ez alapján az Alak: (Shape:) mezőben. Ezután az effekt az Illeszd be (Paste) gombbal beírható az expo-listába. Az effekt nevét és paramétereit kézzel is beírhatja az expo-listába, ha úgy gyorsabb vagy kényelmesebb.

Az expozíciós lista függőleges oszlopai a rétegek. A rétegek tartalmazzák a rajzokat, hangokat és az azokon végzett műveleteket. Egy magasabban elhelyezkedő rajzi réteg átlátszatlan részei takarják az alacsonyabb rétegek tartalmát. Ez még a kamerás felvétel öröksége, amikor a kamera alatt a kifestett celluloid lapokat egymás tetejére rétegezték. A rétegek közül a legalsó megállapodás szerint vagy a lista bal, vagy a jobb szélen van (mindkét megoldás használatos) és ennek megfelelően a rétegek balról jobbra, vagy jobbról balra következnek egymás után.

Az expozíciós listának kurzora van. A neveket ettől a kurzortól lehet az expo-listába beírni. Amikor elkezd beírni egy nevet a billentyűzeten, egy szövegbeviteli mező jelenik meg a kurzornál. A beírt nevet a Return/Enter billentyűvel lehet lezárni. A név ekkor a Lépésköz: (Step:) mezőben megadott számú kockára íródik be, és a kurzor ugyanennyi kockát lejjebb is lép a rétegben.

Ha a kurzorra a bal széle közelében kattint rá, egy beviteli mezőt kap, ahol megjegyzést írhat a kurzor kockájához. Ha beír ide egy szöveget, és kilép a beviteli mezőből, az expozíciós listában egy kis jel válik láthatóvá. Ha az egeret erre a jelre viszi, elolvashatja a megjegyzést. A megjegyzés törléséhez kattintson kétszer a jelre és törölje ki a billentyűzettel a megjegyzés szövegét.



6.1. fejezet

Réteg fejlécek az expozíciós listában

Az expozíciós listában minden réteg oszlopnak van egy fejléce az oszlop tetején. Az ebben a fejlécben található kapcsolóval a réteg lejátszása kapcsolható be vagy ki. A kapcsoló melletti mezőben egy betűjel található, ez a réteg tartalmának azonosító neve. Egy réteg tartalma független a rétegtől, átirányítható egy másik réteg tartalmára, közösített klónjai lehetnek egymásnak. A harmadik mező magának a rétegnek a neve, ez alaphelyzetben üres. Ha rákattint, beírhat egy nevet a rétegnek. Ez csak egy megjegyzés, amelynek nincs hatása a program működésére. A Csak az aktív rétegek (Enabled levels only) kapcsolóval a kikapcsolt rétegeket elrejtheti az expozíciós listából.

A réteg fejléce a kapcsolóval

A réteg fejlécének két szélén, a vékony méretező csíkokon a különböző egérgombokkal kattintva más-más funkció érhető el:

Bal egérgomb

Jobb egérgomb

Ctrl+Shift+Bal egérgomb, Ctrl+Jobb egérgomb, Ctrl+Középső egérgomb

Shift+Jobb egérgomb, Shift+Középső egérgomb

Ctrl+Shift+Jobb egérgomb, Ctrl+Shift+Középső egérgomb

Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb

A rétegek tulajdonságait a réteg fejlécében a réteg betűjelére kattintva megnyíló A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakban lehet beállítani. Erről bővebben a 6.8. fejezetben olvashat.



6.2. fejezet

Alakok - adatkönyvtár a jelenetben

Az expo-lista tartalmazhat többek között nevesített adatokat - pl. képet, hangot vagy kameramozgást. Ezeket a program együttesen az alak névvel illeti. Az alakokat egy, a számítógép fájlrendszeréhez hasonló könyvtárszerkezetben tárolhatjuk a jeleneten belül. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes is az adatokat alkönyvtárakba szétpakolni, legtöbbször elég, ha minden alak a kiindulási könyvtárba kerül.

Minden listaréteghez tartozik egy alapértelmezésű alkönyvtár, ahol a program a beírt neveket keresni fogja. Ez mindig az utolsó alkönyvtár, amit a jobb oldali lista megjelenített, amikor az expo-lista kurzora az adott rétegben tartózkodott. A nevekben az alkönyvtárak elválasztó karaktere a / (törtvonal) jel. Ha egy útvonal név legelején áll a / jel, az abszolút útvonalat jelöl, különben az útvonal a réteg alapértelmezésű alkönyvtárából indul ki. Az üres név azt jelenti, hogy az illető képkockán nincs semmi sem a rétegben.

Például: a /terv/első/A1 egy abszolút megadása az A1 rajz helyének a könyvtárszerkezetben. Ahhoz, hogy A1 -et beírjuk egy rétegbe, A1 is elegendő, amennyiben a /terv/első a réteg alapértelmezett alkönyvtára. Ha viszont például a terv alkönyvtárban vagyunk, akkor az első/A1 relatív név beírása lesz a megfelelő.

Az effektek esetén, melyek nem részei ennek a könyvtárstruktúrának, a nevek a // (dupla törtvonal) karakterekkel kezdődnek.



6.2.1. fejezet

Kép alakok

Egy animációs programban a kép a legfontosabb adattípus. Az alakok adatbázisába képeket az expozíciós lista ablakból a Felvétel (Record) gombbal előhívható ablakban lehet. Ha az ablak jobb felső sarkában a Kép (Picture) fül van kijelölve, a Felvétel mód (Capture mode) módban lehet kamerával vagy szkennerrel képet felvenni. Ugyanitt a Rajzolás mód (Paint mode) üzemmódban a képek kifesthetők és átrajzolhatók. A kifestési lehetőségek több-kevesebb mértékben korlátozva vannak a Felhasználói Azonosító Kód (UIC) egyes fajtáinál.

Ezen kívül a képek többféle formátumban fájlból betöltve is betölthetők, így a Firka más (rajzoló) programokkal együttműködve is használható animáció létrehozására.

A képek geometriája három paraméterrel jellemezhető:

Tehát nem a pixelek oldalaránya a meghatározó, hanem magáé a képé. Ennek a megoldásnak előnye például, hogy a pixeles felbontás tetszés szerint megváltoztatható a kép képmezőbeli alakjának és méretének megváltozása nélkül, ha a geometriai oldalarány változatlan marad. A Firka program nem foglalkozik a képek szkennelési és nyomtatási felbontásával (DPI), azt semmilyen formában nem veszi figyelembe.

Minden képen belül tetszés szerinti számú alréteg lehet. Ezek az alrétegek nem tévesztendők össze az expo-lista rétegeivel: ezek egy kép belsejében találhatók, együtt alkotják a képet. Minden alréteg a nyolc nevesített típus valamelyikébe tartozik. Az expo-lista rétegeiben ezeknek a típusoknak a vetítése egyenként engedélyezhető és tiltható. Az alrétegek segítik a logikailag egybetartozó képi információk (kontúr, festék, maszkok) egyben tartását.

A típusok elnevezése csak a könnyebb megjegyezhetőséget szolgálja. Mivel az alrétegek funkcionálisan egyenértékűek, a névben szereplő funkciótól eltérő célra is szabadon felhasználhatók. Általában minden alréteg fajtából legfeljebb egy darab van egy képen belül, de a program többet is képes kezelni belőlük, ha szükséges.

Az alrétegek, fentről lefelé:

Egy alréteg vegyesen tartalmazhat true-color RGB színű pixeleket (8 bites komponensek) illetve név szerint hivatkozható indexelt palettaszineket maximálisan 256 darab, egyenként maximálisan 256 színű palettáról - vagyis 65536 palettaszínt. A pixelek 255 fokozatú átlátszóságot is tartalmaznak, ezen kívül van egy kitüntetett "átlátszó szín" is. A képeket a program veszteségmentes tömörítéssel tárolja a jeleneten belül.

Az expozíciós listába írásnál a kép neve után paraméterként / (törtvonal) után írható egy plusz-minusz B , C , D pozíciójú gombolt stift eltolás. A gombolt stifthelyzet könnyen megvalósítható a kézi rajzolásnál, ezért közkedvelt a hosszú (húzós) hátterű jelenetekben. A pozitív irány az alaphelyzetű stifthez képest balra, a negatív irány jobbra helyezkedik el. Például:

A rajz a stiftjéhez viszonyítva megtükrözhető úgy, mint amikor a rajzot hátoldalával felfelé rakják rá a stiftre. A tükrözés tengelye merőleges a stiftlyukak vonalára és a középső stiftlyuk középpontján halad át. A tükrözés jele az R , amit közvetlenül a gombolós stift után kell írni, vagy ha nincs gombolós stift, közvetlenül a / jel után:

Az expozíciós listában a képekhez beírható még az 1..5 alrétegek egy tetszőleges kombinációja, az 1..5 számok egymás utáni beírásával, ekkor csak a beírt alrétegeket vetíti, nem véve figyelembe a réteg tulajdonságaiban beállított kombinációt. A 6,7,8 alrétegek nem kezelhetők ilyen módon, azokat mindig az expo-lista rétegre vonatkozóan lehet letiltani. Ha van stift eltolás vagy tükrözés a névben, a kombinációt utána kell írni, szóközzel elválasztva, például :



6.2.2. fejezet

Hang alakok

Az expozíciós lista tartalmazhat hang információt is. A képekhez hasonlóan, hangból is tetszőleges számút írhat párhuzamosan az expo-lista rétegeire, melyek egymással összegződve adják a jelenet hangját. A hangok PCM formátumban, tömörítetlenül vannak tárolva, a kiindulási hanganyag típusa szerint 8 vagy 16 bites, mono vagy sztereo formátumban. A mintavételi frekvencia tetszőleges lehet.

A hangok az expozíciós listában névvel, illetve a hullámforma képével jelennek meg. A vetítő ablakban is lehetséges a képre rámásolt hang hullámforma megjelenítése.

A hangok tartalmazhatnak kikockázást. A hang kikockázás az animátort segíti, hogy az előre felvett beszéd (dialóg) alapján el tudja készíteni a szereplő szájmozgását. Ezt szájszinkron (lip-sync) animációnak is nevezik.

A kikockázás két szöveges rétegből áll, melyek neve Hangzók (Phonemes) és Szavak (Words) . Ezeket a hangfelvétel ablakban lehet kitölteni, és a hang egyes pozícióihoz lehet velük szövegeket rendelni. A Hangzók (Phonemes) sorban kockánként, az egyes kockákhoz tartozó, egy-kétbetűs fonémákat, míg a Szavak (Words) sorban az irodalmi szöveget szavanként, szótagonként célszerű beírni.

Mivel a kikockázás rétegei a hang saját belső idejéhez kapcsolódnak, helyzetük akkor is korrekt marad, ha a mozi vetítési sebességét valamilyen formátumváltozás miatt meg kell változtatni.

Fonémák beírása

Például így nézhet ki egy hang kikockázás (Eredeti szöveg: "firka" ):

Hangzók (Phonemes) : f i i r k a a a

Szavak (Words) : fir- ka

A Hangzók (Phonemes) rétegének tartalmát a program az expozíciós listában is megjeleníti. A program a hang alakok segítség buborékjában kiírja a Szavak (Words) sorának tartalmát is, az expo-listában az adott kockától kezdve. A segítség magától is megjelenik, ha az egérmutató bizonyos ideig a hangon marad egy helyben, de a Ctrl+Shift+Bal egérgomb, Shift+Jobb egérgomb lenyomásával azonnal is megjeleníthető.

Minden hang tartalmazhat maximálisan 255 darab bázis címkét. A bázisokat névvel jelöljük, és a hang egyes pozícióit jelölhetik. Egy bázis pozíciója tetszőleges lehet és később is változtatható. A kikockázáshoz hasonlóan, a hangfelvétel ablakban lehet ezeket szerkeszteni.

Az expozíciós listába íráskor a hang neve után paraméterként / (törtvonal) után írva megadható a bázis neve, ekkor a hang lejátszása nem a legelején, hanem a bázis által kijelölt pozíción kezdődik:

Lehetőség van ezen kívül kockaeltolás megadására, amely a hang kezdőpontjához adódik hozzá. Ez egy képkockákban mért időtartammal tolja arrébb a lejátszás kezdőpontját. A kockaeltolást számokkal, és opcionálisan a számok után írt # jellel lehet megadni. A két beírási mód egyenértékű. Ha bázis is van, azt a kockaeltolás után, / jellel elválasztva kell beírni:

A bázisoknak nem célszerű csupa számokból álló nevet adni, mert ez a beírt paraméterek értelmezését megnehezíti. A beírt adatot a program először bázis névként próbálja értelmezni, és ha nincs olyan név, csak akkor kockaeltolásként. A # használata a kockaeltolás értéke után ilyenkor egyértelműsíthet.

Az expozíciós listában egy hang belsejében blokkot kijelölve és azt a listába visszaillesztve, a hang kockaeltolás értéke automatikusan korrigálódik úgy, hogy a beillesztett blokkbeli részlet a kijelölt hang részlettel azonos legyen. Ily módon egyszerűen lehet a hangból részleteket kivágni és az expozíciós lista megfelelő helyére beilleszteni.



6.2.3. fejezet

Kamera pálya alakok

A kameramozgások ugyanúgy névvel ellátott alakok, mint a képek és a hangok. Az expo-listába ezt a nevet beírva lehet más rétegek pozícióját módosítani. Az expo-listában a kameramozgás az effektekhez hasonlóan a hozzá beállított rétegcsoport rétegeire hat. A rétegcsoportokról bővebben a 6.8.3. fejezetben olvashat.

Egy kameramozgásnak maximum 16, A-tól P-ig betűvel jelölt kulcspontja lehet. Ezek a kamerapálya megjelölt pontjai. Az expo-listában ezek között tetszőleges kombinációban lehet átmeneteket létrehozni.

Ha az expo-lista ablakban az Alakok (Shapes) fül van kiválasztva, és rákattint a jobb oldali listán egy kameramozgásra, megjelenik egy beállító ablak, amivel paraméterezheti a kameramozgást az expozíciós listába íráshoz.

Kameramozgás paraméterező ablaka

Ha annak a rétegnek az alapértelmezett rétegcsoportját akarja használni, amelyikbe a kameramozgást írja, hagyja a listában kiválasztott elemet a Ne add meg (Not set) állásban. Általában jobb egy külön expo-lista réteget létrehozni a kameramozgáshoz, és annak alapértelmezett rétegcsoportját használni a rétegek kijelölésére.

A két listával és az azok alatti gombokkal szerkeszthetők a rétegcsoportok. Ezek megegyeznek a rétegcsoport ablak megfelelő elemeivel, használatukról szintén a 6.8.3. fejezetben olvashat.

A kameramozgások esetében probléma lehet az, hogy az animáció nem egykockásan mozog, például két kockánként vált képet, vagy váltakozva egy-kétkockás. Ilyenkor különféle nem kívánatos képi hatások léphetnek fel, remegés, "strobizás".

Ezért hasznos, hogy a kameramozgásokat lehet több kockásan is léptetni. Ilyenkor például kétkockás mozgatásnál minden második képkockán az oda tartozó pozíció helyett a program a megelőző képkocka helyzetét ismétli. Ennek, a szokásosan alkalmazott kockázási módszereknek megfelelően, több variációja is van, ezeket a Kockaátlépés: (Step by:) felirat melletti menüvel lehet kiválasztani:

1-1-1-1... - egy kockás léptetés, minden képkockán új pozíció van,

2-2-2-2... - két kockás léptetés, minden második kockán változik a pozíció,

1-2-1-2... - felváltva egy- és kétkockás léptetés,

stb.

A Indul: (Move from:) és Vége: (To:) menüivel lehet beállítani a mozgás kezdő- és végpontját.

Miután előkészítette a kameramozgást, kattintson a Rendben (OK.) gombra. A kameramozgáshoz beírandó név létrejön és beíródik az Alak: (Shape:) névmezőbe az expozíciós lista ablakban. Ezt utána be kell írni az expozíciós lista valamelyik rétegébe az Illeszd be (Paste) gombbal.

Ha a kameramozgást közvetlenül akarja az expo-listába beírni, ez a formátum használható:

kamera[/kulcspontok[/kockázás]] [rétegcsoport]

A kulcspontokat egy / (törtvonal karakter után lehet beírni a kameramozgás neve után. Az AB vagy A-B forma egy átmenetet jelent az A kulcspontból B kulcspontba. Ha csak B van beírva, a kameramozgás állni fog a B kulcspontban. Ha nincs megadva kulcs pozíció, az A-B kameramozgás az alapértelmezés. Példák:

A [kockázás] paramétert a névbe a kulcspozíciók után, újabb / (törtvonal) karakterrel elválasztva lehet beírni:

A program a kocka lépések határát az expozíciós listában halvány színű vízszintes vonalakkal mutatja.

A kameramozgás nevének végére beleírható a mozgatott rétegcsoport neve is, szóközzel elválasztva. Ennek hiánya, vagy az All szó, illetve a 00 szám megadása azt jelenti, hogy a kameramozgást tartalmazó réteg alapértelmezett rétegcsoportja fogja meghatározni, hogy mely rétegek legyenek mozgatva. A rétegcsoport névbe írása csak indokolt esetben javasolt, célszerűbb inkább az alapértelmezett rétegcsoportot beállítani a réteg tulajdonságaiban.

Még néhány példa a kameramozgás megadására:



6.2.4. fejezet

Képtorzító (morf) alakok

Különféle optikai hatások, lencsék, a víz és a hő okozta hullámzások, csavarások létrehozására alkalmasak a képtorzító alakok. Ezek olyan áthelyezési térképek, melyeknek minden pixele a képfelület egy másik pixelére mutat, és az onnét átmásolt színek adják ki az eredményt. Ezzel tetszőleges torzító effekt megvalósítható. A működését úgy lehet elképzelni, mintha egy rücskös üveglap lenne a kamera alá téve. A torzított rétegek tartalma csak az üveglapon belül látszik, az által eltorzítva.

A képtorzító alakok olyanok mint a képek, és ugyanúgy is kezelhetők: stiftre lehet tenni őket, kameramozgással mozgathatók. A torzítás egy pixeles felület, amelynek szélessége, magassága és oldalaránya van. Nem alkalmaz színkeverést, minden pixel egy konkrét másikra mutat a felületen belül, és csak annak az egy pixelnek a színét veszi át. A képtorzításnak nincsenek alrétegei, mint a képeknek, egy képtorzítás alak egy torzító felületet tartalmaz.

Mivel a képtorzítás rendszerint bizonyos képrészletek felnagyításával is jár, az ilyen effekt készítésekor mindig érdemes átgondolni, hogy a kiindulási képeknek és a képtorzítónak mekkora legyen a felbontása a kívánt eredmény eléréséhez. Ez esetenként nagyobb is lehet, mint amit egyébként a filmben használni szoktunk.

Képtorzítást a programon belül a rajzolás ablakban, a Torzít (Morph) gomb használatával lehet készíteni, és az elkészült torzítást ugyanennek a gombnak a menüjében lehet lefotózni a megadott néven.

A képtorzításnál, az effektekhez hasonlóan, meg kell adni egy rétegcsoportot, amelynek a rétegeire hatni fog. A csoport minden rétege egyedileg torzul. Ha nincs semmi megadva, a program a képtorzítást tartalmazó réteg alapértelmezett rétegcsoportját fogja használni.

Az expozíciós listába írásnál a torzítás neve után paraméterként / (törtvonal) után írható egy plusz-minusz B , C , D pozíciójú gombolt stift eltolás, hasonlóan, mint a képek esetén:

A torzítás a stiftjéhez viszonyítva megtükrözhető úgy, mint amikor a rajzot hátoldalával felfelé rakják rá a stiftre. A tükrözés tengelye merőleges a stiftlyukak vonalára és a középső stiftlyuk középpontján halad át. A tükrözés jele az R , amit közvetlenül a gombolós stift után kell írni, vagy ha nincs gombolós stift, közvetlenül a / jel után:

Ha szükséges, beírható még a torzítás nevébe az a rétegcsoport, amire a torzítás hatni fog. Ezt általában nem érdemes így megadni, hanem jobb egy külön expo-lista réteget létrehozni a torzításhoz, és annak alapértelmezett rétegcsoportját használni a rétegek kijelölésére. Ha van stift eltolás vagy tükrözés a névben, a rétegcsoportot utána kell írni, szóközzel elválasztva, például:



6.3. fejezet

Effektek

Az effekt a kép vagy a hang módosítása a vetítés során. Többféle effekt típus van, melyekkel a rétegek egyes paraméterei, mint az átlátszóság, az eléletlenedés vagy a színkomponensek megváltoztathatók. Hangok esetében például változtatható a hangerő.

A rendelkezésre álló effektek listája az expozíciós listában az Effektek (Effects) fül kiválasztásával jeleníthető meg. Ekkor a jobb oldali listán megjelenik a használható effektek felsorolása.

Egy effekt létrehozásához, ami legyen mondjuk az eléletlenítés, kattintson a listában az Életlenség (Unfocus) listaelemre. Ekkor egy új ablak jelenik meg, melyben kiválaszthat egy rétegcsoportot. A rétegcsoport a rétegeknek egy névvel ellátott kombinációja. A rétegcsoportokról bővebben a 6.8.3. fejezetben olvashat.

Az eléletlenítés effekt beállító ablaka

Ha annak a rétegnek az alapértelmezett rétegcsoportját akarja használni, amelyikbe az effektet írja, hagyja a listában kiválasztott elemet a Ne add meg (Not set) állásban. Általában jobb egy külön expo-lista réteget létrehozni az effekthez, és annak alapértelmezett rétegcsoportját használni a rétegek kijelölésére.

A két listával és az azok alatti gombokkal szerkeszthetők a rétegcsoportok. Ezek megegyeznek a rétegcsoport ablak megfelelő elemeivel, használatukról szintén a 6.8.3. fejezetben olvashat.

Az ablak alján van néhány kezelőszerv, melyekkel az effektet paraméterezheti. Az effekt típusától függően vannak variációk, de a legtöbbnek ugyanaz a paraméterezése.

A Kockaátlépés: (Step by:) menüvel beállítható az érték változásának lépésköze. Ez lehet egykockás vagy kétkockás. A Kezdete: (Begin:) és Vége: (End:) tolókákkal beállítható az effekt erőssége a kezdő és a befejező képkockán. Az értékek a 0-255 tartományban állíthatók. Például készíthet betűnést, ha a kezdőérték 0 (teljesen átlátszó) és a végérték 255 (teljesen átlátszatlan). Kitűnést ehhez képest fordítva, 255-tel kezdve és 0-val végződve lehet beállítani.

A kezdőérték az effekt első képkockájához tartozik, de a végérték az utolsó kocka utáni képkockára értendő. Tehát az effekt utolsó kockája mindig egy kockával a végérték előtt van. Ez a logika általános a Firka programban, a kameramozgások is így működnek, az értelme az, hogy lehessen megállás nélküli, folyamatos változásokat készíteni.

Miután előkészítette az effektet, kattintson a Rendben (OK.) gombra. Az effekt parancs létrejön és beíródik az Alak: (Shape:) névmezőbe az expozíciós lista ablakban. Ezt utána be kell írni az expozíciós lista valamelyik rétegébe az Illeszd be (Paste) gombbal.

Ha az effektet a billentyűzetről akarja az expo-listába beírni, annak formátuma a következő:

//effekt [átmenet][/2] [rétegcsoport]

Az effekt neve mindig a // (két törtvonal karakter) betűkkel kezdődik, majd következik a neve és annak paraméterei. Az alakok neve soha nem kezdődik két törtvonallal a programban.

Az [átmenet] paraméter lehet:

Az [átmenet] adat után közvetlenül opcionálisan megadható a /2 kulcsszó, mely kétkockánkénti léptetést ír elő. Ez azt jelenti, hogy az effekt minden második kockáján az ott esedékes érték helyett a megelőző kocka értéke ismétlődik. Pl. ha az effekt értéke az egyes kockákon sorban /2 nélkül így alakul:

Akkor ugyanez /2 -vel beírva:

A [rétegcsoport] a rétegek kombinációjának neve, vagyis egy rétegcsoport neve, vagy hexadecimális sorszáma. Ennek elhagyása, vagy az All szó, vagy a 00 szám azt jelenti, hogy nem definiálja a rétegcsoportot az effektben, így az effekt rétegének tulajdonságaiban beállított, alapértelmezett rétegcsoport lesz az, amire az effekt hatni fog.

Példák az effektek megadására:

A kapcsoló típusú effekteknél, amennyiben van nekik, paraméterként betűk kombinációját lehet megadni a formátumban az [átmenet] helyére beírva.

Az effektek fajtái:

Áttűnés (Fade)

Életlenség (Unfocus)

Vörös szín (Red color)

Zöld szín (Green color)

Kék szín (Blue color)

Fényerő (Brightness)

Vörös sötétség (Red darkness)

Zöld sötétség (Green darkness)

Kék sötétség (Blue darkness)

Sötétség (Darkness)

Telítettség (Saturation)

Alfa kiemelés (Alpha weight)

Alfa levágás (Alpha threshold)

Levágás alap (Threshold padding)

Kemény Alfa (Hard cut Alpha)

Keresztáttűnés (Cross-fade)

Keresztáttűnés többszöröző (Repeat cross-fade)

Kockán belüli időeltolás (Sub-frame time fraction)

Hangerő (Audio volume)

Hangerő, bal (Audio left)

Hangerő, jobb (Audio right)

Másik effekt simítása (Easing other effects)

Gyors életlenség (Quick unfocus)

Lineáris színterű életlenség (Linear space unfocus)

Finom életlenség (Fine unfocus)

Negatív kép (Inverted)

Alfa RGB-ből (Alpha from RGB)

összevont rétegek (Collapse levels)



6.4. fejezet

Az expozíciós lista kitöltése

Ahhoz, hogy a felvett rajzok megmozduljanak, ki kell tölteni az expozíciós listát. Ezzel adható meg, hogy a jelenet melyik képkockán mit kell vetíteni.

Az expozíciós lista kitöltése számos módon történhet. Maguk a listabejegyzések vagy mozgásfázisok szöveges formájúak, és a lista egy vagy több egymás alatti kockáját (sorát) foglalják el.

Egy rétegben egy kockán csak egy bejegyzés lehet. Így, ha például áttűnés miatt időben két kép átfedi egymást, a réteget több rétegre kell szétbontani. Ahol az egyik rajz áttűnik a másikba, a két rajzot a lista két külön rétegébe kell beírni az áttűnés idejére átlapoltan, majd a //fade effekt segítségével, az egyik réteget kitűntetve, a másikat betűntetve lehet elérni a kívánt hatást. Kifestett, tömör rajzoknál célszerűbb a //cross keresztáttűnés effekt használata.

A lista kitöltése rendszerint fentről lefelé, rétegenként történik. A listában egy kurzor található, mely a beírás helyét mutatja. A kurzor az egér bal gombjával a lista tetszőleges helyére áthelyezhető. Ha a lista aktív, amit a lista keretezésének megváltozása jelez, a billentyűzet kurzorgombjai is használhatók a kurzor mozgatására.

A lista vetítési hossza azonos a lista leghosszabb rétegének hosszával (ennél a vetítésből kikapcsolt rétegeket is figyelembe veszi). A rétegeknek nem szükséges egyforma hosszúaknak lenniük: ha egy réteg rövidebb, mint a vetítési hossz, az olyan, mintha a réteg végén üres (blank) kockák lennének beírva.

A lista teljes tartalma gyakran nagyobb, mint az ablakban kijelzett terület. Az egér középső gombjával a lista arrébbtolható a látómezőben, és a listamező oldalán található görgetősávokkal is módosítható a megjelenített rész helye.

Ha a réteg vége után történik a beírás, a lista feltöltődik a beírási pozíció és a lista korábbi vége között a beírt névvel. Ez a tulajdonság jól használható hosszan álló fázisok, például a háttér beírására.

Az egyszerű szöveges formátum miatt a lista könnyen kitölthető a billentyűzet segítségével is. Mivel vannak olyanok, akik a billentyűzet helyett az egeret szeretik használni, a lista kitölthető az ablak jobb oldalán elhelyezkedő, az alakok nevét mutató lista és a hozzá tartozó gombok segítségével is. A jobb oldali lista aktív állapotában a billentyűzet is hatékonyan használható beírásra különösen akkor, ha a rajzok számozása nem egyenletes, pl. terv vagy layout jelenetek esetén.



6.4.1. fejezet

Expo-lista kitöltése a billentyűzetről

Az expo-lista ablakban használható billentyűkombinációk teljes listáját az A.1. függelék tartalmazza.

Az alábbi billentyűk az expozíciós lista ablakban használhatók, függetlenül attól, hogy az expozíciós lista mező aktív vagy sem:

Tab, Ctrl+I, Insert

Ctrl+Tab, Ctrl+Insert

Ctrl+Szóköz

F8

F7

F11

F2

F3

Az expo-lista billentyűzetről való kezeléséhez az expozíciós lista mezőjét a bal egérgombbal rákattintva aktivvá kell tenni. Ez a kurzort is a kattintás helyére állítja. Ha az expo-lista mező aktív, a billentyűzet kurzorvezérlő gombjaival a kurzor a kívánt helyre léptethető:

Balra nyíl, Fel nyíl, Jobbra nyíl, Le nyíl

PgDn, PgUp

Home, Shift+Home, End, Shift+End

Az alábbi billentyűk használhatók a lista szerkesztésére:

Delete, Ctrl+D

Ctrl+Return/Enter

Esc, Ctrl+Z

Return/Enter, Backspace, betűk, számok és jelek

Névbeíráskor a vízszintes nyílgombok működése megváltozik, ilyenkor a szövegkurzor mozgatására szolgálnak. A függőleges nyílgombok továbbra is az expo-list kurzorának arrébb léptetésére szolgálnak, ezért ezekkel kiléphet a szövegbeírásból is. Az egérrel máshol kattintva úgyszintén lezárható a szövegbeírás.

A névbeírásból való kilépéskor, illetve a Return/Enter billentyű lenyomásakor a szövegmező tartalma kiértékelésre kerül és a név beillesztődik a listába.

A Return/Enter billentyű hatására a Lépésköz: (Step:) mezőben megadott számú kockát ír be a listába, egyúttal az expo-lista kurzora ugyanennyi kockát lejjebb is lép, megmaradva a névbeírási üzemmódban.

A névbeírás megszakítható a Mégsem (Cancel) billentyűvel, ekkor a lista tartalma nem változik.



6.4.2. fejezet

Expo-lista kitöltése az egérrel

Az expo-lista ablak jobb oldalán található az alakok listája. Ez a jeleneten belüli alak adatbázis Útvonal: (Path:) mezőben megadott alkönyvtárát mutatja. Az ezen a listán szereplő nevekre duplán kattintva azok beírhatók az expozíciós listába. Ha az alakok listája az aktív elem az ablakban, egy alternatív billentyűzetes beírás mód is használható.

Az alakok listája felett három fül található. Ezekkel az ablak jobb oldali része különféle funkciókat képes ellátni:

Műveletek (Actions) fül:

Alakok (Shapes) és Effektek (Effects) fülek:

A lista alatti gombok kiosztása mindkét esetben azonos:

Illeszd be (Paste)

Előre (Next)

Hátra (Back)

Üres (Blank)

+ és -

Töröld (Delete)

Semmis (Undo)

Szülő (Parent)

Az Útvonal: (Path:) az alakok listáján kijelzett alkönyvtár elérési útvonalát mutatja. Alaphelyzetben tartalma / , ami az alakok könyvtárának gyökerét, a könyvtárstruktúra legfelső szintjét jelenti.

Az Alak: (Shape:) mező azt a nevet tartalmazza, amit az Illeszd be (Paste) gomb az expo-listába beír. Ha rákattint az alakok listáján egy névre, az bemásolódik ebbe a mezőbe.

Ha az expozíciós listában kijelöl egy blokkot, vagy több alakot együtt kijelöl az alakok listáján, azt a program blokk tartalomként megjegyzi, és az Alak: (Shape:) a mezőbe egy / karakter kerül. Ez a blokk eltárolt tartalmát jelenti beíráskor. Ilyenkor az Illeszd be (Paste) gomb az eltárolt blokk tartalmát fogja beilleszteni az expozíciós listába.

Ezen kívül még két gomb található az ablak alsó részén:

Átcímkéz (Relabel)

Sorozat (Series)



6.4.3. fejezet

Expo-lista kitöltése az alakok listájáról

Az expozíciós lista ablak jobb oldalán található alakok listájára kattintás után a lista aktív marad, vagyis a billentyűzettel ebben a listában tudunk mozogni. Az aktív állapotot a lista keretének megváltozása jelzi. Ekkor egy különleges beírási üzemmódra van lehetőség, mellyel a meglévő rajzok a listáról a billentyűzetet használva az expo-listába másolhatók. Ilyenkor a következő billentyűk használhatók:

Fel nyíl, Le nyíl

Shift+Fel nyíl, Shift+Le nyíl

Balra nyíl, Jobbra nyíl

Return/Enter

Szóköz

Delete, Ctrl+D

Ctrl+Backspace

A billentyűparancsok azon része, mely az expo-lista mező aktív állapotától függetlenül is használható, itt is működik.



6.5. fejezet

Blokkműveletek

Az expo-listában egy réteg valamely részletét kijelölheti, ezt a kijelölést blokknak nevezzük. Blokkot többféleképpen is kijelölhet:

Egérrel:

Billentyűzetről:

A kijelölés megszűntetéséhez kattintson valahová az expozíciós listán az egérrel.

Kijelölt blokk az expo-listában

Ha egy blokk ki van jelölve, a vetítő ablak csak a jelenetnek a blokk által kijelölt részét vetíti. Mivel viszonylag könnyű véletlenül egy kocka nagyságú blokkot kijelölni, ha a vetítő ablak csak egy képkockát mutat és nem akar vetíteni, legelőször próbálja áthelyezni a kurzort az expo-listában a véletlenül kijelölt blokk megszűntetésére.



6.8. fejezet

A réteg tulajdonságai

A réteghez tartozó A réteg tulajdonságai (Level properties) ablak előhívható az expozíciós listán a réteg fejlécében a betűjelre kattintással, vagy a vetítő ablakban, illetve a kamerafelvétel ablakban a vetített rétegek listáján a kiválasztott rétegre duplán kattintva.

Kattintson a rétegtartalom betűjelére

Több olyan, listába írható effekt van, melyek egy adott rétegre statikusan beállíthatók. Az expo-listába írott effektek az itt beállított értékre szuperponálódnak rá. Ez a lehetőség főleg mozgáspróba céljára hasznos, ahol gyorsan le kell halványítani a hátteret, vagy át kell színezni az árnyék rétegét. A végleges munkákhoz ez a beállítási lehetőség esetleg nem elég pontos.

A réteg tulajdonságainak ablaka

Az ablakban, a bal alsó sarokban található Neve: (Name:) mezőben megváltoztathatja a réteg tartalmának azonosítóját. A névbeviteli mező felett elhelyezkedő listában a jelenetben található összes rétegtartalom van felsorolva. Ha valamelyikre rákattint, azzal átirányítja a réteg tartalmát. Az átirányított tartalom azt jelenti, hogy a réteg egy másik réteggel osztozik ugyanazon az expo-lista tartalmon. Az egyikben végzett változtatás a másikban is változni fog. Ügyeljen arra, hogy a már egy réteg által sem használt rétegtartalom törlődik a jelenetből.

Az ebben az ablakban beállítható kép és hang effektek:

Átlátszóság: (Fade:)

Életlenség: (Focus:)

Vörös: (Red:) , Zöld: (Green:) és Kék: (Blue:)

Alfa: (Alpha:)

Bal hang: (Left audio:) és Jobb hang: (Right audio:)

Sztereo hang: (Stereo audio:) menü:

Kép alrétegek: (Picture sub-layers:)

Önmaszk: (Selfmask:)

Sablonok... (Templates...)

Újat alá (New under) és Újat fölé (New over)

Válaszd le (Unshare)

Töröld (Delete)

Réteg típusa: (Level type:)

Csoport: (On group:) , Rétegcsoportok... (Level groups...)

Stift: (On pegs:)

Alkalmazd az aktívakra (Apply to actives)



6.8.1. fejezet

A rétegtartalom átirányítása

Sokszor előfordulhat, hogy az expozíciós lista egy adott rétegét több példányban ugyanúgy kell a listába párhuzamosan beírni. Ez szükséges lehet például, ha ugyanazt a képsorozatot egyszerre képként és maszkként is fel kívánjuk használni.

A rétegtartalom átirányítása lehetővé teszi, hogy egy listaréteg az expozíciós listában több példányban szerepeljen. Az átirányítás csak a réteg tartalmát, tehát a kockákra beírt adatokat érinti, a réteg egyéb tulajdonságait (rétegtípus, rétegcsoportok, stifthelyzet, átlátszóság stb.) azonban nem. Azok továbbra is egyedileg állíthatók be minden rétegre.

A réteghez tartozó A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakban a bal oldali lista mutatja a jelenetben található összes rétegtartalmat. A réteg ezek közül bármelyiket tartalmazhatja. A kívánt rétegtartalom betűjelére kattintás után a program megerősítést kér, majd az Irányítsd át (Redirect) gomb lenyomása után a réteg a kiválasztott rétegtartalomra vált át. Ha a régi rétegtartalmat már egy réteg sem használja, az törlődik. Ugyanaz a rétegtartalom az összes rá hivatkozó rétegben mindig azonos, a módosítások az egyik rétegben az összes többiben is megváltoznak.



6.8.2. fejezet

Rétegtípusok

Az expozíciós lista rétegeinek tartalmát a program többféle módon is képes értelmezni. A réteghez tartozó A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakban a Réteg típusa: (Level type:) menügombbal állítható be a réteg típusa.

A rétegtípusok menüje

Az alábbiakban a réteg típus menübeli neve után, vesszővel elválasztva a réteg fejlécében megjelenő betűjele látható.

Képmegjelenítés, színkeverés:

Ezeknek a rétegeknek a tartalma vesz részt a kép színeinek kialakításában. Ezek a rétegtípusok maszkolhatók más, maszk típusú rétegek segítségével.

Normál (Normal)

Árnyék (Shadow) , _

Összeadó (Add) , A

Kivonó (Subtract) , S

Szorzó (Multiply) , M

Vetítő (Screen) , Y

Rátét (Overlay) , O

Átszínezés (Recolor) , (

Különbség (Difference) , D

Maszkolás:

Ezek a rétegtípusok más rétegeket maszkolnak, vagyis a másik réteg tartalmának bizonyos részei átlátszóvá tehetők, eltüntethetők a segítségükkel. A másik réteg tartalmának láthatóságát ilyenkor a maszk réteg tartalmának átlátszósága szabályozza. A maszk színe nem kerül felhasználásra. A maszk rétegek egymásra nem hatnak, nincs maszkolt maszk lehetőség. A változatos maszk típusokkal azonban a maszkolás minden felmerülő esete így is megvalósítható. A maszk réteg alapértelmezett rétegcsoportja jelöli ki a maszkolt rétegeket.

Pozitív maszk (Positive mask) , +

Negatív maszk (Negative mask) , -

Unió maszk (Union mask) , U

Neg. unió maszk (Neg. union mask) , N

Törlő unió maszk (Eraser union mask) , E

Neg. törlő maszk (Neg. eraser mask) , W

Kizáró maszk (Exclusion mask) , X

Az alábbi rétegtípusok a maszkok speciális esetei:

Élességi térkép (Unfocus map) , F

Iránybeli élesség (Directional focus) , =

Jelenetközi maszk (Inter-scene mask) , #

Kameramozgások feldolgozása

A program a kameramozgásokat is többféleképpen értelmezheti, alapesetben a kameramozgások a kép helyzetét, nagyítását és elforgatását vezérlik. A kamerapozíciónak két vektora van, a méretvektor és a pozíció vektor. A méretvektor a kép nagyítását és elforgatását, a pozíció vektor pedig X és Y irányú eltolását vezérli. Az alábbi rétegtípusokkal másfajta értelmezést adhatunk ezeknek a mozgáspályáknak. A pozíció, nagyítás és elforgatás adatai megmaradnak, de más lesz az értelmük. Ha képeket ír az ilyen típusú rétegekbe, azok képvektor pozíciókként lesznek értelmezve, és ugyanúgy hatnak, mint a kameramozgások.

Fénysugarak (Light rays effect) , R

Képvektorok (Picture vectors) , V

Torzító mozgás (Deformation path) , T

Perspektív mozgás (Perspective path) , P

Tükröző mozgás (Mirror path) , %

3D pozíció (3D position) , Z

A réteg Lineáris színtér (Linear color space) opciójának bekapcsolásával a színeket lineáris (fizikailag korrekt) színtérben fogja a program számolni. A kompozitálás alapértelmezett színtere az sRGB, de néhány művelet, mint például az eléletlenítés, jobb eredményt adhat a lineáris színtérben számolva.

sRGB és lineáris színtér

Az expo-lista áttekinthetősége érdekében nem ajánlott a rétegek funkciójának keverése, ne használja ugyanazt a réteget képekhez, hangokhoz, effektekhez stb. Készítsen külön rétegeket a különféle funkciókhoz. Az is előnyösebb, ha nem adja meg a rétegcsoportot az effekttel együtt az expo-listában, hanem csak a réteg tulajdonságaiban az alapértelmezett rétegcsoportot használja a rétegkombináció megadására.



6.8.3. fejezet

Rétegcsoportok

Amikor valamilyen effektet, maszkot vagy kameramozgást kell az expo-listába írni, azt is meg kell határozni, hogy az mely rétegek tartalmára hasson. Rétegcsoport alatt az expozíciós lista rétegeinek egy meghatározott kombinációját értjük. Ugyanilyen kombinációt alkot az, hogy mely rétegek vannak vetítésre bekapcsolva, és melyek nem. A rétegcsoport egy kombinációt tárol, melyre a rétegcsoport nevével lehet hivatkozni. Ez a jelenetből tetszőleges számú réteget tetszőleges kombinációban tartalmazhat. Összesen 128 darab rétegcsoport lehet, melyek a 01 .. 7F (16-os számrendszerbeli számok) neveket kapják alapértelmezésben. Ezek a nevek tetszőlegesen megváltoztathatók és a jeleneten belül érvényesek. Ugyanazon rétegcsoport nevére a jelenetben többször is lehet hivatkozni, ami mindig a rétegeknek ugyanazt a kombinációját jelenti.

A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakból a Rétegcsoportok... (Level groups...) gombbal lehet a rétegcsoportok beállító ablakát megnyitni. Minden rétegre megadható egy alapértelmezésű rétegcsoport, amelyet a rétegbe írt effektek és kameramozgások akkor használnak, ha az effekt illetve kameramozgás listabeli nevében nincs megadva rétegcsoport. A maszk kép rétegeknél a képek nevének beírásakor nem lehet rétegcsoportot megadni, így a maszkok mindig az alapértelmezésű rétegcsoport rétegeit maszkolják. Egy réteg alapértelmezésú rétegcsoportja alaphelyzetben 'All' , ami az összes (vetítésre bekapcsolt) réteget jelenti.

A rétegcsoportok ablaka

Az ablakban a Csoportok (Groups) lista a bal oldalon mutatja az összes rétegcsoportot. Alapbeállításban ezek hexadecimális számokként vannak elnevezve, de ez tetszőlegesen megváltoztatható a Csoport neve: (Group name:) beviteli mezőben. A már használatban lévő csoportok neve előtt egy kis jelzés látszik a listában.

A jobb oldali, Rétegek (Levels) nevű lista az expozíciós lista rétegeit mutatja. Itt lehet a rétegek kombinációját beállítani a kiválasztott csoporthoz. A rétegek neve melletti kapcsolókkal lehet azokat a csoportba belevenni.

Van egy másik mód is a rétegek csoportba vételére amikor a rétegcsoportok ablaka meg van nyitva, ha az expo-lista ablakban a réteg fejlécén a betűjelre vagy a kapcsolóra kattint az Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével. Ilyenkor a réteg fejlécének jobb egérgomb menüjében is van erre egy menüpont (Add a rétegcsoporthoz (Add to group) , illetve Vedd ki a rétegcsoportból (Remove from group) ).

Keress szabadot (Find unused) - keres és kijelöl egy még nem használt rétegcsoportot a bal oldali listán,

Üresre (Clear) - az összes réteget kivonja a csoportból,

Fordítsd meg (Invert) - a visszájára fordítja a rétegek kijelölését,

Alkalmazd (Apply) - a rétegcsoportba másolja a pillanatnyilag bekapcsolt rétegek kombinációját.

A Rendben (OK.) gombra kattintva az ablakot bezárhatja és az éppen kiválasztott rétegcsoport lesz a réteg alapértelmezésű rétegcsoportja. A Mégsem (Cancel) gomb is bezárja az ablakot, de a réteg tulajdonságaiban az alapértelmezésű rétegcsoport változatlan marad.



6.8.4. fejezet

Stiftek

A rajzi animációban a megrajzolt mozgásfázisok pontos illesztéséhez stiftet használnak. Ennek méretei szabványosak, minden papíron három pozícionáló lyukat vágnak, a középső kör, a szélsők keskeny téglalap alakúak. A papírokat a lyukakkal fel lehet húzni egy, a lyukak alakjának megfelelő három stiftet tartalmazó eszközre, így a papírok a stiftekhez és egymáshoz képest is mindig ugyanúgy helyezkednek el.

Lyukasztott papír és stift

A Firka program is stifteket használ a rajzok pozícionálására. A rajzok alaphelyzetben nem tartalmaznak stift pozíciót, mint például a videokamerával felvett, vagy külső fájlból betöltött képek esetén. Azonban a stifthelyzetet a lyukak képe alapján fel lehet ismertetni a programmal. A rajzok stifthelyzete a kamera szerkesztési ablakban kézzel is beállítható.

Alaphelyzetben az expo-listában a rétegek stift kezelése ki van kapcsolva. Ez azt jelenti, hogy a rajzok, függetlenül attól, hogy tartalmaznak stift pozíciót vagy sem, mindig a képmező közepére illesztve jelennek meg, úgy, hogy a magasságuk kitöltse a képmezőt függőleges irányban. Ez az alappozíció kameramozgásokkal ilyenkor is megváltoztatható. Ahhoz, hogy a rajzban lévő stifthelyzet érvényre juthasson, a réteg tartalmát stiftre kell tenni, azaz be kell állítani a rétegre egy stiftet.

A stift segítségével a rétegben lévő rajzok helyzete, nagyítása és elforgatása is befolyásolható. Ilyen szempontból hasonló a stift egy expo-listába írt, állandó pozíción álló kameramozgáshoz. A stifttel azok a rajzok is pozícionálhatók, melyek maguk nem tartalmaznak stifthelyzetet. Ezek a rajzok egy alapértelmezett stiftlyuk helyzetet kapnak.

Az expo-lista réteghez tartozó A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakban lehet a Stift: (On pegs:) menüvel az alábbi stiftek valamelyikére rátenni:

Nincs (None)

Réteg saját (Level's own)

Rétegcsoport (Group pegbar)

1. stifthely (Pegbar 1) , 2. stifthely (Pegbar 2) ... K. stifthely (Pegbar K)

A megosztott stiftek mindig jeleneten belül érvényesek, jelenetek közt megosztott stiftet a sablonokkal (az ingyenes változatból ez hiányzik), vagy a jelenetek közösítésével lehet megvalósítani, amikor a jelenetek ugyanazon jelenet különböző expo-lista nézetei lesznek. Erre ritkán van szükség, legtöbbször kényelmesebb a stifthelyzetet egyszerűen elmenteni és áttölteni a másik jelenetbe.

Ha egy rétegre olyan stifthelyzet kerül beállításra, amely addig még nem volt használva a jelenetben, az új stift a réteg korábbi stifthelyzetének másolatát kapja. Ez jól felhasználható, ha egy réteget mégis külön stiftre kell tenni valamiért. Ekkor átváltható a pozíció például 1. stifthely (Pegbar 1) -ről 2. stifthely (Pegbar 2) -re, az új stifthelyzet ugyanott marad, ahonnét aztán arrébb tehető.

Ha az alapesetben, Nincs (None) pozícióról kerül sor a váltásra, a stift egy alaphelyzetet kap, ami a képmező alatt van. Ez az alaphelyzet a saját stifthelyzet nélküli rajzokat pontosan a Nincs (None) beállításnak megfelelő helyzetben hagyja. A különbség a saját stifthelyzettel rendelkező rajzoknál jelentkezik, mert a Nincs (None) beállítás nem veszi figyelembe a rajz saját stifthelyzetét, míg a többi stift üzemmódok igen.



6.8.5. fejezet

Sablonok

Előfordulhat, hogy az expo-lista valamely rétegének a beállított tulajdonságát egy vagy több másik jelenetben is kellene használni, például két egymást követő jelenetben pontosan ugyanoda kell hogy kerüljön egy stifthelyzet, vagy pontosan ugyanaz kellene legyen egy réteg átlátszósága. Ekkor használhatók a sablonok, melyek kapcsolatot teremtenek a különböző jelenetek rétegei között.

A sablonok ablakát az expo-lista rétegének A réteg tulajdonságai (Level properties) ablakában a Sablonok... (Templates...) gombbal lehet előhívni.

Sablon kétféle módon készülhet. A rétegről önmagában készíthető egy sablon a Rétegről (By level) gombbal. A Kombinációról (By structure) gombbal pedig a réteg, annak duplikátumai és mindazok a rétegek is belekerülnek a sablonba, melyek alapértelmezett rétegcsoportja a rétegre, vagy annak duplikátumaira hivatkozik.

Miután a sablon elkészült, a mozin belül bármelyik jelenetben felhasználható. Ehhez a másik réteg tulajdonságainál bele kell menni a Sablonok... (Templates...) gombbal az ablakba, majd a sablon kijelölése után rákattintani a Csatlakozz (Connect) gombra. Ha a sablon a Kombinációról (By structure) gombbal volt létrehozva, akkor a program új rétegként létrehozza a további rétegeket, és azokat is a sablonhoz köti.

A sablon létrehozásakor a lemásolt rétegek automatikusan a sablonhoz kapcsolódnak. A réteget a sablonról leválasztani a Válaszd le (Disconnect) gombbal lehet.

A Megosztott alrétegek (Shared sub-layers) , Megosztott rétegtípus (Shared level type) ...stb. kapcsolókkal be lehet állítani, hogy a réteg mely tulajdonságai kötődjenek a sablonhoz. Ha egy sablonhoz kötött tulajdonságot megváltoztatunk, a program rákérdez, hogy mit tegyen, hogy a réteg és a sablon összhangban maradjon: aktualizálja a sablon értékét, amivel átadja az új értéket a többi kapcsolódó rétegnek, vagy tiltsa le a tulajdonság kapcsolódását, vagy pedig állítsa vissza a sablonból a régi értéket.

A sablon csak az adatbázisban található mozin belül érvényes. A rétegek név alapján hivatkoznak a sablonokra. Ha hiányzik az adott nevű sablon a moziból, a réteg úgy viselkedik, mintha nem kapcsolódna sablonhoz. Ha a hiányzó nevű sablont újból létrehozzuk, a réteg újra kapcsolódni fog hozzá.



6.8.6. fejezet

Sablonok az ingyenes változatban

A sablonok eltérő jelenetek rétegei között teremtenek kapcsolatot, a rétegek bizonyos tulajdonságainak megosztására. Az ingyenes változat nem tartalmazza ezt a lehetőséget. A beállításokat kézzel tudja átmásolni egyik rétegről a másikra.



7. fejezet

A felvétel ablak

Az expozíciós lista ablakban a Felvétel (Record) gombbal lehet megnyitni a felvétel ablakát. Az ablak jobb felső sarkában lévő fülekkel lehet kijelölni a szerkesztés módját:

Kép (Picture)

Hang (Sound)

Kamera (Camera)

A jobb felső sarokban a Lépj ki (Exit) gombbal lehet az ablakból kilépni, a Segíts (Help) gombbal pedig szöveges segítség kérhető az ablak használatához.

A jobb felső sarokban van egy Tárold (Save) gomb is, mellyel munka közben eltárolható a jelenet anélkül, hogy az ablakból ki kellene lépni. Ez a gomb funkciójában azonos az expo-lista ablak ugyanezen gombjával.

A jobb oldalon, az expo-lista ablakhoz hasonlóan, az alakok listáját találja. A lista alatti vékony gombbal szükség esetén eltűntetheti a lista alatti kezelőszerveket, ha több helyre van szükség a listához.

A Bélyegképek (Thumbnails) bekapcsolt állapotában a listában a nevek mellett bélyegképek is láthatók. A mellette lévő három méretgombbal a listán mutatott bélyegképek méretét lehet beállítani.

Az Útvonal: (Path:) mező itt is listázott alak alkönyvtár elérési útvonalát mutatja.

Az Alak: (Shape:) mező tartalmazza annak az alaknak a nevét, amit szerkesztünk. Egy új alak létrehozásakor annak nevét minden üzemmódnál ebben a mezőben kell megadni.



7.1. fejezet

Képek digitalizálása

A képek digitalizálásához az ablak jobb felső sarkában a Kép (Picture) fül legyen kijelölve, alul pedig a Felvétel mód (Capture mode) gomb legyen kiválasztva.

A felvétel ablak

Az ablak jobb alsó részén olyan kezelőszervek vannak, melyek a Rajzolás mód (Paint mode) , és a Felvétel mód (Capture mode) módban is használhatóak.

A jobb oldali lista alatti kezelőszervek

Az Alak: (Shape:) mezőben alaphelyzetben az a1 név található, amit a program ajánl fel szokásos első rajznévként a fotózáshoz. Ez kézzel átírható, ha másra van szükség.

A Fotózás: (Shutter:) menü segítségével megadhatjuk, hogy milyen képi vagy hang effekt jelezze az exponálást.

Ezek alatt, a Héj: (Onion:) kapcsoló engedélyezi a hagymahéj (onion skin) üzemmódot, melyben a megjelenített képpel együtt láthatók a listában az azt megelőző és követő képek is. Ez különösen stop motion animáció felvételekor lehet hasznos. A Héj: (Onion:) kapcsolójára Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével kattintva kapcsolható be egy alternatív szines üzemmód. Ekkor az előző képek piros, a következők kék árnyalatú elszínezést kapnak. Ekkor a kapcsoló másmilyen alakú, "félig bekapcsolt" lesz. A Héj: (Onion:) kapcsoló mellett, a menü gombokkal beállítható, hogy hány darab előző és hány következő képet mutasson (0-tól 3-ig), Középen, az = gomb bekapcsolásával az éppen fotózott képet láthatjuk.

Ha az Expo-lista üzemmód (Exposure sheet mode) kapcsoló aktív, a hagymahéj az expo-lista kurzora előtti és utáni rétegtartalmat mutatja. A héj mód ki- és bekapcsolható a billentyűzetről is a Tab, Ctrl+Szóköz billentyűkkel. A gombok alatti tolókával változtatható a héj rétegek láthatósága.

A Fölé: (Over:) és Alá: (Under:) kapcsolókkal meglévő képeket lehet berakni a megjelenített kép fölé és alá, például egy korábban használt kamerapozíció pontos visszaállítása érdekében. Ha bekapcsolja ezen funkciók valamelyikét, és a hozzá tartozó névmező még üres, az Alak: (Shape:) mezőben lévő név (az aktuális kép) átmásolásra kerül a bekapcsolt Fölé: (Over:) vagy Alá: (Under:) funkció névmezőjébe.

A Sakktábla háttér (Checkered background) kapcsolóval egy kockás mintázat rakható a kép alá, a kép átlátszó részeinek ellenőrzésére.

Itt található egy menü gomb is, amivel a megjelenített kép színcsatornái ellenőrízhetők:

A bal alsó sarokban, a beállítások listája felett egy hosszú gomb található. Ez a gomb valójában egy menü, amivel a bemeneti eszközt lehet kiválasztani. Ha a gépében van ilyen eszköz (szkenner, videokamera, webkamera stb), az itt található listán ezek megjelennek, közülük bármelyik aktiválható, felvétel közben is. Ha az aktivált eszközhöz gyári beállító ablak is tartozik, akkor ezen a gombon az eszközt kiválasztása után az is megjelenik. Ezen általában megadható a bemeneti képfelbontás, a bemeneti csatorna, a színrendszer stb.

Ha menet közben csatlakoztatunk egy eszközt a számítógépre, az általában nem jelenik meg az eszközök között. Érdemes a gombot a Nincs kiválasztva (Not selected) (illetve Nincs bemeneti eszköz (No input device) ) állásba visszaváltani, akkor is, ha már az van beállítva. Ezután már valószínűleg meg fog jelenni az új eszköz a listán.

A képmező alatt közvetlenül elhelyezkedő tolóka jobbra húzásával a kamerából jövő eredeti, nyers képet lehet megtekinteni a tolóka pozíciójától balra eső oldalon. Ez hasznos lehet például, ha a kép színei gyengék, és ellenőrízni akarjuk, hogy a kamerából jövő képpel van baj, vagy a beállításokkal.

A képbe bele lehet nagyítani a pixelek minőségének ellenőrzésére, például ha a monitor felbontása kisebb, mint a bejövő kép. A Numpad-1 ... Numpad-9 billentyűkkel a numerikus billentyűzetről állítható a nagyítás mértéke. Ha az egérmutató a képen van, a nagyítás az egérmutatóra történik, különben középre. A Plusz (+) és Minusz (-) gombokkal lépésekben lehet be- illetve kizoomolni a képből. Az egérgörgő is a nagyítást állítja, ha az egérmutató a képmezőn van.

Továbbá, a zoom tolóka és a pozícionáló eszköz is használható az ablak jobb alsó sarkában, és ugyanígy a görgetősávok is a kép két oldalán. A nyíl billentyűkkel a billentyűzetről a látható részlet mozgatható a képen. Ha a képen a Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével kattint, és mozgatja az egeret lenyomott gombbal, növelheti (jobbra és le) vagy csökkentheti (balra és fel) a nagyítás mértékét. Ha a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével vontat a képen, áthelyezheti a látható részt a képen.

Ezek egy egyszerű mozgáspróba felvétel lépései:

Helyezze a kamera alá a képméret ábráját. Állítsa be a kamerán az élességet és a képkivágást (zoom-ot). Ezután állítsa be a képkivágást és a felbontást a számítógépben. Esetleg egy üres papírlapot lefotózhat a Papír: (Paper:) felirat melletti Vedd (Get) gombra kattintva. Tegye az első rajzot a kamera alá. Állítsa be a kép minőségét, ez akkor a legjobb, ha minden vonal tisztán látszik és a háttér teljesen fehér. A paraméterlistában A papír fehér (The paper is white) legyen bekapcsolva.

Írja be a rajz nevét az Alak: (Shape:) mezőbe és exponáljon a Fotózd (Capture) gombbal. Ha a rajzok sorszámozása egyenletesen növekvő, ezután már csak cserélnie kell a rajzot a kamera alatt, majd a Következőt (Next) gombbal vagy a Szóköz, Insert billentyűvel exponálhatja is a következő képet. Ha egy kép lefotózását elrontotta, újrafotózhatja ugyanazt a képet a Fotózd (Capture) gombbal vagy a Return/Enter, Ctrl+Return/Enter billentyűvel.

Ha a nevek sorrendje nem növekvő sorszámozás szerint következik, érdemes belépni az Alak: (Shape:) mezőbe, és a név átírása után itt exponálni a Return/Enter billentyűvel. Ebben a mezőben a Fel nyíl és Le nyíl billentyűk nyomogatásával a névben lévő számot lehet növelni és csökkenteni.

Érdemes időnként a Tárold (Save) gombra kattintva eltárolni a jelenetet, nehogy valami hiba vagy áramkimaradás miatt elvesszen az addig felvett anyag.

Az ablakból a Lépj ki (Exit) gombbal lehet kilépni, ezután az expo-lista kitöltésével folytatható a jelenet felvétele.



7.1.1. fejezet

A képminőség beállítása

Az eszköz kiválasztó gomb és a beállítások listája

A beállítások listáján a kép számos jellemzője szabályozható. A listaelem kijelölése után a lista alatti tolókával vagy menüvel lehet a kiválasztott tulajdonságot beállítani.

Az Alapra (Reset) gomb visszaállítja a kijelölt paraméter alapértékét, az Alap mind (Reset all) gomb pedig a lista összes paraméterét visszaállítja alapértékre.

A Töltsd be (Load) gomb egy fájlból tölti vissza a beállításokat, az aktuális állapotot elmenteni pedig a vdigi_save_defaults gombbal lehet. Az egyes beállítások aktuális értéke a listában a paraméterek neve mellett látható.

Az egyes beállítható tulajdonságok:

Bemenet (Input)

Fényerő (Brightness)

Kontraszt (Contrast)

Papír kivonása (Subtract paper)

Szűrő (Filter)

Vágás a papírra (Cut to paper)

Kvantálás (Quantize)

Gamma

Zajszűrés (Noise filter)

Telítettség (Saturation)

Vörös (Red)

Zöld (Green)

Kék (Blue)

Nagyítás (Zoom)

Vízszintes (Horizontal)

Függőleges (Vertical)

Nyújtás (Stretch)

Átlátszóság (Transparency)

Képfelbontás (Resolution)

Képszélesség (Field width)

Képmagasság (Field height)

Kép oldalarány (Field aspect ratio)

Ha a Képszélesség (Field width) vagy Képmagasság (Field height) beállítás nem Nincs (Off) , akkor a kép szélességét, illetve magasságát állíthatja be velük pixelben. Ha mindkettő Nincs (Off) , a Képfelbontás (Resolution) beállítás határozza meg a kép felbontását. Ha csak az egyik Nincs (Off) értékű, akkor a kép oldalarányából és a másik irányú méretből határozza meg a program a felbontást.

A lista további opciói kapcsolók. Ezek be- és kikapcsolásához kattintson a listában a név mellett megjelenített kapcsolókra.

A papír fehér (The paper is white)

Színes mód (Colored mode)

Tükrözd vízszintesen (Mirror horizontally)

Tükrözd függőlegesen (Mirror vertically)

Negatív (Negative)

Átlagoló szűrő (Average filter)

Segédvonalak (Guide lines)

Árnyékmaszk (Shadow mask)



7.1.2. fejezet

A rajzok lefotózása

Fotózni az ablak közepén, a Fotózd (Capture) és Következőt (Next) gombokkal lehet.

A Fotózd (Capture) gomb az Alak: (Shape:) mezőben megadott nevű rajzot exponálja, a Következőt (Next) gomb ugyanezt teszi, de az exponálás előtt hozzáadja a Növekmény: (Advance:) mező tartalmát a rajz nevében szereplő sorszámhoz. Például:

Ha az Alak: (Shape:) mezőben 'K0001z' név szerepel, és az Növekmény: (Advance:) tartalma 2 , akkor:

Ezt azért jó így csinálni, mert felvétel közben, amikor sorban készülnek a fotók a Következőt (Next) funkcióval, ha az utolsó exponálás nem sikerül, például belógott az operatőr keze a kamera alá, akkor a Fotózd (Capture) gombbal (akár többször is) újrafotózható az utolsó kép.

Exponálhat úgy is, ha közvetlenül beír egy nevet az Alak: (Shape:) mezőbe, és lenyomja a billentyűzeten az Return/Enter gombot. Ez különösen akkor hasznos beviteli mód, ha a rajzok számozása nem folytonos, és a neveket kézzel kell beírni. Az alaklistában szereplő nevekre duplán rákattintva újraexponálhatja a rajzokat. Ezt úgy is megteheti, ha a rajzlistára kattint, és a billentyűzet Fel nyíl és Le nyíl nyílgombjaival mozog a listában, és az Return/Enter billentyűvel exponál.

A listán még a PgDn és PgUp billentyűkkel is lehet mozogni. Ez akkor is működik, ha az alak lista nincs aktívan kijelölve.

Ha az Expo-lista üzemmód (Exposure sheet mode) kapcsoló aktív, a fotózáskor a felvett kép neve az expo-listába is beírásra kerül. Érdemes ebben az üzemmódban az ablakokat úgy elhelyezni, hogy a felvétel és az expo-lista ablak is látsszon. Ebben az üzemmódban az expo-lista kurzorát a PgDn és PgUp billentyűk képváltásonként léptetik, illetve kockáról-kockára is lehet mozogni az expo-listában függőlegesen a Jobbra nyíl és Balra nyíl billentyűkkel. Ebben az üzemmódban a Következőt (Next) művelet a beírt név utáni további képek sorszámait átnevezheti, hogy megakadályozza a meglévő nevek felülírását.

A Folyamatos kép (Running picture) kapcsoló kikapcsolásával megállítható a folyamatos, élő képbeolvasás. Ebben az esetben egy képkocka a Nézd meg (Scan in) gombbal olvasható be. Szkennerek esetén nincs is folyamatos kép, hanem ezzel a Nézd meg (Scan in) gombbal indítható el egy lap szkennelése.

Linuxon, ha a képbevitel gphoto2 eszközön keresztül történik (fényképezőgépek működnek így), a Nézd meg (Scan in) gomb megnyomásakor a fényképezőgép lefotóz egy teljes minőségű képet, egyébként csak egy kisebb felbontású élő előnézet képe látszik.

A Kép alréteg: (Sub-layer:) menüjében az állítható be, hogy a nyolc kép alréteg típus közül a fotózott kép melyikre kerüljön. Ennek akkor van jelentősége, ha később a kép még ki lesz festve, vagy tovább lesz rajzolva.

Az Alak visszacsatolása (Shape feedback) kapcsolót aktiválva meglévő képek dolgozhatók fel újra. Ilyenkor, ha egy meglévő rajzra kattint a listán, az megjelenik úgy, mintha a kamerából jönne. Ekkor ugyanúgy beállítható a fényerő, az átlátszóság, az oldalarány, a stift helyzete, mint a kamerakép esetén. Újra exponálhatja az eredeti képet, vagy készíthet egy újat is. Ebben a módban több kép is kijelölhető a listán az egér lenyomott gombbal történő vontatásával, vagy a kurzor és egy választott listaelem közti összes kép kijelölhető a Ctrl+Bal egérgomb vagy Shift+Bal egérgomb kombinációk használatával. Ezután a kijelölt képek újra lefotózhatók egy menetben a Fotózd (Capture) vagy a Következőt (Next) gomb megnyomásával. Ha a művelet előtt megváltoztatja az első kép nevét az Alak: (Shape:) névmezőben, a fotózás során új nevek sorozata jön létre. Ennek hiányában az eredeti képek íródnak felül az újrafotózott változatokkal.



7.1.3. fejezet

Nem kívánt részek eltűntetése a képről

Ha a képben nemkívánatos részek, pl. radírozásnyomok, feliratok, esetleg stiftlyukak vannak, ezek maszkolással tüntethetők el. Kitöltött formákat lehet a képre rajzolni, ezzel átlátszóra törölve a nem kívánt részleteket. Ehhez csak az egér bal gombját lenyomva tartva rá kell rajzolni a kívánt formát a képre. A forma fajtáját a Maszk: (Mask:) részben található menü gombbal lehet kiválasztani:

Ezeket a kitakarásokat a Maszk: (Mask:) címke melletti Töröld (Clear) gombbal törölheti. A maszkolás az ellentétébe fordítható az Ellentét (Invert) gombbal ugyanitt. A Töltsd be (Load) és Tárold (Save) gombokkal a maszk fájlba menthető, ahonnét később visszatölthető. A maszk magától törlődik, ha a kép felbontása a maszk felbontásától eltérőre változik.

A Papír: (Paper:) címke melletti Vedd (Get) gomb a kép hátterének kitisztítására szolgál. Helyezzen a felvétel előtt egy üres papírlapot a kamera alá, és kattintson a Vedd (Get) gombra. Ekkor a program lefotózza az üres hátteret, amit a továbbiakban minden digitalizált képből kivon. Ezzel a - másként ki nem szűrhető - világítási egyenetlenségeket, lencsehibákat tudja a képből eltüntetni. A funkció kikapcsolására használja a Töröld (Clear) gombot ugyanitt a Papír: (Paper:) címke mellett. A billentyűzeten a P billentyűt a papír felvételéhez, a Ctrl+P billentyűt pedig annak törléséhez használhatja.

A beállítások listáján a bal alsó sarokban van egy Papír kivonása (Subtract paper) beállítás, ezzel lehet a papír kivonásának erősségét szabályozni.

Az ablak alján található Váltottsor-szűrés: (Deinterlacing:) menüvel váltottsoros kép esetén kiszűrhető a képről a váltottsorosság okozta csíkozás:



7.1.4. fejezet

Stiftlyukak felismerése

A hagyományos rajzfilmnél olyan papírra rajzolnak, melyeken három stiftlyuk található a lap szélén egy sorban. Stiftekre, vagyis kis csapokra illesztve ezeket a lyukakat biztosítható, hogy a lapok mindig ugyanabban a helyzetben legyenek egymáshoz és a képmezőhöz viszonyítva.

Lyukasztott papír és stift

A Firka képes ezeknek a stiftlyukaknak a felismerésére a képen, és azok alapján a lefotózott kép pozícionálására. Ennek főként lapadagolós szkenner esetén van jelentősége, amikor a szkenner által behúzott lapok helyzete esetleges.

A Elforgatás: (Rotate:) menüvel többféle elforgatási mód közül választhat:

Nincs (None)

90 fok jobbra (90 degrees right)

180 fok (180 degrees)

90 fok balra (90 degrees left)

Stift helye (Setup pegs)

A stift és a képmező beállító elemei

Stift teszt (Check pegs)

Stift felismerés (Recognize pegs)

Képmezőre (By field)

Új stiften (Attach pegs)

Eredeti (Original)



7.1.5. fejezet

A felvétel lehetőségei

A rátétek pozícionálása

A Fölé: (Over:) , Alá: (Under:) és Héj: (Onion:) kezelőszervek oldalán kis pozícionáló gombok láthatók. Ezekkel a rátett rétegek áthelyezhetők a képhez viszonyítva. Alaphelyzetben a program a rátét képeket úgy helyezi el, hogy a stiftjüket ráilleszti az aktuális kép stiftjére. Ettől azonban el lehet térni ezeknek a gomboknak a segítségével.

Pozícionáló gomb

Ez például akkor lehet hasznos, ha közéjük kell mozgásfázisokat készíteni. A gombra rákattintva, az aktivvá válik, ekkor az egérrel a képen arrébb vontatható a rátét réteg. A gombra újból kattintva ez a pozícionáló üzemmód kikapcsol. A réteg elmozgatható az Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével a pozícionáló gombra kattintva, majd nyomva tartott egérgombbal mozgatva az egeret. A Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb által pedig a pozícionáló gombon kattintva visszaáll a rátét réteg eredeti helyzete.

Az X billentyűvel ráhelyezhet egy kis + jelet a képre az egérmutatónál. Ha az ott van, akkor a pozícionáláskor a rátét kép a + jel körül fordul el. A jelet úgy tűntetheti el, hogy lenyomja a X billentyűt úgy, hogy az egérmutató a képterületen kívül van. Erre a Ctrl+Backspace billentyű is használható, az egér helyzetétől függetlenül.

Használja ehelyett a H billentyűt, ha forgatni és nagyítani is akarja a rátétet.

Többszörös expozíció

Az Akkumuláld (Accumulate) gombbal többszörösen exponált képek készíthetők (bontott expozíció). A képet eltárolja egy másolatba, amit hozzákever a további bejövő képhez. Ha többször exponál ugyanarra a képkockára, egyre több és több felvétel lesz egymásra másolva. Ez a mozgás elmosás (motion blur) készítésének egy szokásos módja a stop motion animációban. A tolókával és a numerikus beviteli mezővel mellette a képkeverés arányát állíthatja. A Töröld (Clear) gomb eltávolítja az összemásolást a képről. Az összemásolás szintén törlődik a kép exponálása után. A A, Osztás (/) billentyűket az Akkumuláld (Accumulate) , a Ctrl+A, Szorzás (*) kombinációkat pedig a Ctrl+A, Szorzás (*) művelet elérésére használhatja.

Szín kulcs (chroma key)

Alaphelyzetben a fehér vagy a fekete szín szolgál átlátszó háttérként, a beállítások listáján lévő A papír fehér (The paper is white) kapcsoló állapotától függően. Lehet azonban szín szerint is átlátszóvá tenni képrészeket, ezzel bluebox, greenscreen jellegű technikák valósíthatók meg. Az üzemmódhoz a Szín kulcs (Chroma key) gombra kell kattintani az ablak alsó részén. Ekkor egy új beállítóablak jelenik meg.

A szín kulcs ablaka

A Szín kulcs bekapcsolva (Chroma key enabled) kapcsolóval aktiválható az üzemmód. Legfeljebb négy színárnyalat állítható be kiszedésre, ezeket négy színmező gomb képviseli a Szín kulcs bekapcsolva (Chroma key enabled) kapcsoló mellett. Rákattitva lehet ezeket be- és kikapcsolni. A szín kulcs ablak megnyitott állapotában a kameraképre kattintva a kijelölt szín rámásolódik a kiválasztott színgombra. A Kapcsold ki mindet (Switch off all) gombbal az összes beállítás egyszerre törölhető.

A Vörös: (Red:) , Zöld: (Green:) , Kék: (Blue:) tolókákkal kézzel is beállítható a kívánt szín.

Az ez alatti tolókákkal a színkivonás jellemzői állíthatók be.

Ha a szín kulcsolás mód aktív, azt a felvétel ablakban a Szín kulcs (Chroma key) gomb eltérő állapota jelzi. A szín kulcs mód aktív marad a beállítóablak bezárása után is.

Időzített (timelapse) felvétel

Lehetséges időzített felvétel készítése is, ehhez az Időzítő (Timelapse) gombra kell a felvétel ablakban kattintani. Ekkor egy beállító ablak jelenik meg.

Az időzített felvétel ablaka

Az ablak felső sorában az aktuális állapot látható, ez számlálja vissza a hátralévő másodperceket a felvétel alatt. Az alatta levő másodperc (seconds) tolókával és numerikus mezővel lehet a fotózások közti időtartamot beállítani.

Ha az Egyszeri lefutás (Single shot only) be van kapcsolva, csak egy kép készül, egyébként a fotózás folyamatos, a számláló minden fotózás után újraindul.

Az időzített fotózást az ebben az ablakban lévő Fotózd (Capture) vagy Következőt (Next) gombokkal lehet elindítani.

Az Állj (Stop) gombbal az időzített felvétel leállítható.

A kép szélének levágása

Főleg stift felismerés esetén, amikor a kép helyzetét a stift, és nem a fix képmező fogja meghatározni, érdemes a tényleges képtartalmat körülvevő üres, átlátszó részeket elhagyni. Ezzel a renderelés gyorsítható, és a jelenet is kevesebb helyet foglal.

A Csonkolás (Crop) gomb lenyomásával jeleníthető meg a kép szélét csonkoló ablak.

A csonkolás ablaka

Az üzemmódot a Csonkolás (Cropping enabled) kapcsolóval lehet aktiválni. Ekkor a képen egy keret jelenik meg, melynek négy sarkát a kis mozgató négyzetekkel áthelyezhetjük. A csonkoláskor a képből csak a kereten belüli rész fog megmaradni.

A keret a teljes képre húzható szét az Az egészet (Select all) gombbal.

A Túllógás: (Add border:) beállítással szabályozható, hogy mennyi üres keretet hagyjon meg a program az automatikus csonkoláskor a tényleges képtartalom körül.

A Tartsd meg a képmező oldalarányát (Keep aspect ratio) kapcsolóval a ledarabolt képrész megtartja a kép eredeti oldalarányát. A Dobd el az egyedi pixeleket (Drop standalone pixels) bekapcsolásával az automatikus felismeréskor nem fogja figyelembe venni az esetleg a képen maradt egypixeles zajt.

Az Aktív csonkolás (Active cropping) bekapcsolt állapotában fotózáskor automatikus felismerés történik, a beállított keretből kiindulva a program a tényleges képtartalomra szűkíti le a képet, úgy, hogy ráhagyja a Túllógás: (Add border:) keretet a felismert képtartalom körül.

Ha a Gyors kijelölés és exponálás (Manual crop and capture) van bekapcsolva, akkor az egérrel, lenyomott bal gombbal rárajzolható a kivágás kerete a képre. Az egérgomb felengedésekor a program lefotózza a kivágott képet úgy, mint a Fotózd (Capture) gomb használatakor.

Az Aktív csonkolás (Active cropping) és a Gyors kijelölés és exponálás (Manual crop and capture) közül egyszerre csak az egyik lehet aktív. Ha mindkettő ki van kapcsolva, a program a beállított levágási keretre darabolja a képet.

Sztereoszkopikus fotózás

Felvételkor az A balt (For Left) és az A jobbot (For Right) gombokkal lehet egy sztereo térhatású kép két szem nézetét beállítani. Amíg az egyik gomb bekapcsolt állapotban van, a felvett kép az adott szem képéhez tartozik. Átváltáskor megőrződik az utolsó kép. A Fotózd (Capture) megnyomásakor a Bal: (Left:) és Jobb: (Right:) kapcsolók bekapcsolt állapota szerint ezek a képek alrétegekként belekerülnek a lefotózott képbe.

Az ablak jobb oldali részén található menü gombbal különböző szereo térhatású megjelenítési módok állíthatók be:

A sztereo menühöz tartozó kiegészítő menü gombbal a 3D megjelenítés módja (anaglif, váltottsoros stb.) állítható be. Ezek a módok azonosak a vetítés ablakban beállíthatókkal, és a program alapértelmezésként át is veszi onnét az ott beállított üzemmódot.



7.1.6. fejezet

Felvétel a személyi mozgáspróba változatban

A személyi mozgáspróba változatban a Elforgatás: (Rotate:) menüvel ezek közül az elforgatási módok közül választhat:

Szín kulcs (chroma key)

Alaphelyzetben a fehér vagy a fekete szín szolgál átlátszó háttérként, a beállítások listáján lévő A papír fehér (The paper is white) kapcsoló állapotától függően. Lehet azonban szín szerint is átlátszóvá tenni képrészeket, ezzel bluebox, greenscreen jellegű technikák valósíthatók meg. Az üzemmódhoz a Szín kulcs (Chroma key) gombra kell kattintani az ablak alsó részén. Ekkor egy új beállítóablak jelenik meg.

A szín kulcs ablaka

A Szín kulcs bekapcsolva (Chroma key enabled) kapcsolóval aktiválható az üzemmód. Legfeljebb négy színárnyalat állítható be kiszedésre, ezeket négy színmező gomb képviseli a Szín kulcs bekapcsolva (Chroma key enabled) kapcsoló mellett. Rákattitva lehet ezeket be- és kikapcsolni. A szín kulcs ablak megnyitott állapotában a kameraképre kattintva a kijelölt szín rámásolódik a kiválasztott színgombra. A Kapcsold ki mindet (Switch off all) gombbal az összes beállítás egyszerre törölhető.

A Vörös: (Red:) , paing_green , Kék: (Blue:) tolókákkal kézzel is beállítható a kívánt szín.

Az ez alatti tolókákkal a színkivonás jellemzői állíthatók be.

Ha a szín kulcsolás mód aktív, azt a felvétel ablakban a Szín kulcs (Chroma key) gomb eltérő állapota jelzi. A szín kulcs mód aktív marad a beállítóablak bezárása után is.

Időzített (timelapse) felvétel

Lehetséges időzített felvétel készítése is, ehhez az Időzítő (Timelapse) gombra kell a felvétel ablakban kattintani. Ekkor egy beállító ablak jelenik meg.

Az időzített felvétel ablaka

Az ablak felső sorában az aktuális állapot látható, ez számlálja vissza a hátralévő másodperceket a felvétel alatt. Az alatta levő másodperc (seconds) tolókával és numerikus mezővel lehet a fotózások közti időtartamot beállítani.

Ha az Egyszeri lefutás (Single shot only) be van kapcsolva, csak egy kép készül, egyébként a fotózás folyamatos, a számláló minden fotózás után újraindul.

Az időzített fotózást az ebben az ablakban lévő Fotózd (Capture) vagy Következőt (Next) gombokkal lehet elindítani.

Az Állj (Stop) gombbal az időzített felvétel leállítható.



7.1.7. fejezet

Felvétel az ingyenes változatban

Az ingyenes változatban a Elforgatás: (Rotate:) menüvel ezek közül az elforgatási módok közül választhat:



7.2. fejezet

Képek rajzolása és kifestése

A Firka programban képeket rajzolni és kifesteni is lehet. Egy mozgáspróbánál törölhetők képrészletek, vagy kifesthető a figurák belseje fehérre azért, hogy a háttér ne látsszon mögöttük. De használhatja ezt a funkciót akár animálásra vagy színes kifestésre is.

A programban a képszerkesztő megnyitásához ugyanúgy kattintson a Felvétel (Record) gombra az expozíciós lista ablakában, mintha kamerás felvételt készíteni. Jelölje ki a Kép (Picture) fület a megnyíló ablak jobb felső sarkában, utána pedig jelölje ki a Rajzolás mód (Paint mode) gombot az ablak jobb oldalán alul a Felvétel mód (Capture mode) és Rajzolás mód (Paint mode) gombok közül.

A rajzolás ablaka

Az ablak jobb oldalának kezelőszervei megegyeznek a képfelvétel módban használtakkal, ezekről a kezelőszervekről bővebben a 7.1. fejezetben olvashat. Az ablak alsó részén találhatók a rajzolás eszközei és beállításai. Két lista található még az ablak bal szélén: a hierarchia lista és a kiválasztott paletta listája.

A Firkában egy képen belül nyolc féle alréteg lehet. Az alréteg egy pixeles kép, ami RGBA és indexelt palettás színeket is tartalmazhat vegyesen. Az RGBA színű pixelek közvetlenül tartalmazzák a Vörös, Zöld, Kék és Alfa (átlátszóság) értékeket, a palettaszínek pedig legfeljebb 256 féle, egyenként legfeljebb 256 színű palettára hivatkozhatnak, és pixelenkénti Alfa átlátszóságuk is van. Van még egy teljesen átlátszó szín is, ami egy külön harmadik színfajta, komponensek nélkül.

Az ablak alsó része három zónára osztható. Az első rész a bal alsó sarokban általában egy színkeverő az Alfa, Vörös, Zöld és Kék komponensekkel, de ha kijelöl valamit az ablak bal szélén lévő két listáról, akkor a kijelölt elemre vonatkozó műveletek is itt jelennek meg.

RGBA színek szerkesztése

Az egyes paraméterek:

Az egyes tolókák felett, amennyiben van hozzá elég hely, színes csíkok láthatók, melyek azt mutatják, hogy az adott tolókát változtatva milyen színeket lehet előállítani. Ezekre a gombokra kattintva, és az egeret lenyomott gombbal lehúzva róluk, egy menü jellegű felület jön elő, ahol további színvariációkat lehet kiválasztani.

Színválasztás

Ezen a felületen is a vízszintes irány az adott tolóka szerinti paraméter értékeinek felel meg, a négyzet alsó éle azonos a gombon lévő eredeti színcsíkkal.

Az alsó terület állandó része

A második zónában, ami változatlan marad a műveletek során, felül négy színgomb található, és még egy, Célszín: (Target color:) megjelöléssel. A négy gomb négy színt tárol, melyek közül kijelölheti a rajzolás és kifestés színét. Ezek közül valamelyik mindig ki van jelölve. A szinek között a gombokra kattintással válthat. A gomb közepén a szín átlátszóságát láthatja fekete és fehér háttér előtt. Ha a gomb az átlátszó színt mutatja (Alfa értéke 0), egy fekete-fehér sakktábla mintát láthat.

Egy gombot átválthat egy bizonyos szín és a gomb megelőző színe között, ha az alábbiak valamelyikével kattint a gombra:

Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb - átlátszó színhez,

Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb - átlátszatlan fekete színhez,

Shift+Jobb egérgomb - 50% Vörös, 50% Zöld, 50% Kék, 50% Alfa szürke színhez.

Az aktuális szín átlátszósága teljesen átlátszatlanra állítható a Y billentyűvel.

Egy színt felvehet a képről és bemásolhatja az aktív színgombba, ha az egeret a szín fölé viszi és lenyomja a G billentyűt a billentyűzeten.

A Célszín: (Target color:) gomb egyes műveletekben második színparaméterként szolgál, és alapértelmezésben az átlátszó színt tartalmazza. Ha a Célszín: (Target color:) gombra kattint, belemásolja a kiválasztott színgombot. A célszín a képről a T billentyűvel szedhető fel.

Az ablak bal alsó sarkában egy színminta kép is megjeleníthető, melyről színeket lehet kijelölni. Megjelenítéséhez kapcsolja be a Színminta: (Modelsheet:) opciót és írja egy kép alak nevét a hozzá kapcsolódó beviteli mezőbe. Egy képfájlt is betölthet a Fájlból (From file) gombbal. A színmintába belenagyíthat és mozoghat is a képen az egérrel, ugyanúgy, mint a fő képnézet esetében.

Ha kijelöl egy palettaszínt a bal oldali alsó listáról, a Paletta színek (Palette colors) kapcsoló automatikusan bekapcsol és ekkor a palettaszínek kezelőszerveit láthatja. Ebben az állapotban a palettaszínnel tud rajzolni. Az RGBA színekhez való visszatéréshez kapcsolja ki a Paletta színek (Palette colors) opciót.

Az Árnyékmaszk (Shadow mask) opció a képet megkülönböztető hamis színekkel mutatja. A teljesen átlátszó részek fehérek. Azok a részek, melyek pontosan megegyeznek a kijelölt színnel, vörösek. A többi RGBA színt kékkel mutatja, a többi palettaszín pedig zöld. A teljesen átlátszatlan pixeleket határozottan sötétebbnek mutatja, mint a részbeb átlátszókat. Ezt az opciót ki- és bekapcsolhatja a Szóköz, F12 billentyűvel is.

A kép mögötti háttér világosságát állíthatja a Árnyékmaszk (Shadow mask) kapcsoló sorában lévő tolókával. Továbbá a jobb oldali Sakktábla háttér (Checkered background) kapcsolóval egy sakktáblamintás hátteret is rakhat a kép alá.

Egy képen belül nyolc alréteg lehet. A rajzoláshoz használt alréteget a Kép alréteg: (Sub-layer:) menüvel válassza ki. Ha egy alréteg már létezik, az ablak bal felső sarkában található hierarchia listán is kijelölheti. Ezen a hierarchia listán egy csillag (*) mutatja az alréteg neve előtt, ha az adott alréteg ki van jelölve rajzolásra, de még nem létezik. A hierarchia listán az alrétegeket engedélyezheti és letilthatja a kapcsolóikkal. Egy letiltott alréteg nem látszik és nem is vesz részt a rajzoló műveletekben. A Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével a kapcsolóra kattintva részben tilthatja le az alréteget, amit egy "félig bekapcsolt" állapotú kapcsoló mutat. A részben letiltott alréteg fél átlátszósággal látható marad, de egyébként úgy viselkedik, mint egy letiltott réteg.

Amikor kijelöl egy alréteget a hierarchia listán, akkor további új gombok jelennek meg a bal alsó sarokban. A Típusa: (Type:) menüjével megváltoztathatja az alréteg típusát a kijelölt alrétegben. A Töröld (Delete) gombbal törölheti a kijelölt alréteget.

A Lineáris színtér (Linear color space) kapcsolóval az alréteg beillesztési módját változtathatja lineáris színterűvé. Az alrétegek takarással kerülnek egymásra, ezt változtatja meg a program úgy, hogy az összemásolás lineáris színtérben történjen az sRGB helyett. A kapcsoló a legtöbb rajzoló eszközre is hatással van, az ilyen rétegen a rajzolás is lineáris színtérben történik.

A Fotózd (Capture) gomb egy másolatot készít a képről az Alak: (Shape:) mezőben megadott néven. Ennek a gombnak van egy menüje is:

Ezt a nevet (This name)

Következőt (Next)

Ürítsd ki a tartalmát (Truncate contents)

Alak törlés (Delete shape)

Felbontás 200% (Upsample 200%) , Felbontás 150% (Upsample 150%) , Felbontás 120% (Upsample 120%)

Felbontás 80% (Downsample 80%) , Felbontás 50% (Downsample 50%) , Felbontás 20% (Downsample 20%)

Forgasd 90 fokkal jobbra (Turn 90 degrees right) , Forgasd 180 fokkal (Turn 180 degrees) , Forgasd 90 fokkal balra (Turn 90 degrees left)

Másold rá a 'Fölé' képet (Copy 'Over' above) , Másold mögé az 'Alá' képet (Copy 'Under' behind)

Előszorzás alfával (Premultiply alpha) , Előszorzás megszüntetése (UnPremultiply alpha)

Ha a jobb oldali listán képek sorozata van kijelölve a fenti műveletek használatakor, a program a kijelölt rajzok mindegyikén el fogja végezni a változtatást.

Az Új kép (New) gomb megnyomása egy ablakot hoz elő. Ebben az ablakban új kép hozható létre bizonyos megadott paraméterek szerint. Bővebben erről a olvashat.

A Semmis (Undo) gombbal az utolsó rajzműveletet teheti semmissé a kijelölt képen. Ugyanerre szolgálnak a billentyűzeten az U, Esc, Ctrl+U, Ctrl+Z kombinációk. Minden képnek elkülönített visszavonási előzményei vannak. Az utolsó művelet visszavonását képek sorozatára is elvégezheti, ha kijelöli őket a jobb oldali listán a visszavonási művelet kiadása előtt.



7.2.1. fejezet

A rajzolás eszközkészlete

A rajzolási-kifestési módban az ablak alsó részének jobb oldali zónája a rajzoló eszköztár. Ebben a részben felül gombok vannak ábrákkal, ezekkel lehet a rajzolási üzemmódok, rajzeszközök közül választani. A gombok alatt mindig a kijelölt rajzeszköz beállításai látszanak.

Ha az ablak alsó része túl kicsi, előfordulhat, hogy nem látja az összes gombot. Ebben az esetben nagyítsa fel az alsó részt a képterület jobb alsó sarkában található átméretezővel, a két görgetősáv találkozásánál.

Az ablak alsó részének közepén talál hat számozott gombot egymás alatt (1..6). Ezek virtuális tollak, a kezelőfelület aktuális beállítását lehet velük megőrízni, és gyorsan visszaállítani. Amikor kijelöl egy ilyen gombot, a program visszaállítja az eszközök utolsó, ugyanazzal a gombbal használt állapotát.

A program arra is emlékszik, hogy melyik volt ezekből az utoljára kijelölt gomb a rajzoló tablet különböző tollhegyeinél. Például, beállíthat szabadkézi rajzolást a tablet toll hegyére, mialatt az első gomb van kijelölve, majd egy másik rajzmódot a toll másik (radír) végére, mialatt a második gomb aktív. Amikor a toll másik vége ér a tablethez, a program automatikusan váltani fog a gombok között, és így a kezelőfelület beálltásai között is, az éppen használt tollvégnek megfelelően.

A virtuális toll gombok menüjében fájlba tárolhatók és visszatölthetők a beállítások. Így megőrízhető a tollméret, a tollnyomás, a kifestési érzékenység stb.

A rajzolási eszközök a következők:

Kijelölés üzemmód:

Kijelölés, képrészek mozgatása és torzítása

Ez a mód az M billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Egy képrészlet kijelöléséhez rajzoljon köré egy formát lenyomva tartott bal egérgombbal. A körvonal formáját a Körvonal: (Outline:) felirat melletti menü gombbal lehet beállítani:

Bővebben ezekről alább, a körvonal eszköznél olvashat, ahol ugyanezek a formák használhatók a rajzoláshoz.

A kijelölt formát a program egy "menetelő hangyák" körvonallal mutatja a kijelölt képrész körül. A kijelölés maszkként viselkedik, csak azon belül lehet rajzolni.

A Mozgat (Move) váltókapcsoló bekapcsolásával a kijelölt képrészlet áthelyezhető, ha a képre kattint és lenyomott gombbal mozgatja az egeret.

A Torzít (Morph) váltókapcsoló gombbal eltorzíthatja a kijelölt rész tartalmát. Alapesetben a torzítás eltolja a képtartalmat, de más lehetőség is van, amihez használja az X, Osztás (/) és a H billentyűket egy középpont kijelölésére a képen. Ezután X, Osztás (/) esetén elforgathat és nagyíthat a középpont körül, míg H esetén elcsúsztathatja a képet. A középpont jelet úgy törölheti, ha az egeret kiviszi a képen kívülre és lenyomja az X, Osztás (/) vagy H billentyűket a billentyűzeten. A törlésre a Ctrl+Backspace, Szorzás (*) billentyű is használható, az egér helyzetétől függetlenül.

A torzítási módokban az aktuális szín átlátszósága (az Alfa: (Alpha:) tolóka) adja a torzítás rugalmasságát.

Torzítási módok (normál, X, H)

A Torzít (Morph) gombnak van egy opció menüje, mellyel az aktuális torzítás eltárolható torzító alakként. Létrehozhat újat vagy hozzáadhatja a torzítását egy már meglévő torzítás alakhoz is. A lefotózott torzítást az expo-listába írhatja, hogy eltorzítsa vele más rétegek tartalmát.

A torzítás lefotózásához írjon egy nevet kézzel az Alak: (Shape:) mezőbe a jobb oldalon, ne a jobb oldali listáról válasszon. A gomb menüjének pontjai:

Az Igazítás (Constrain) kapcsoló a vízszintes vagy függőleges irányra korlátozza az elmozdításokat.

Ha aktiválja a Kiválasztott (Set selected) gombot, a kijelölés együtt mozog az átalakításokkal. Egyébként csak a tartalom mozog és a kijelölés (a "menetelő hangyák") helyben marad.

A Kijelölés: (Select:) menüjében adhatja meg, hogyan adódjon egy új kijelölés a meglévőhöz:

Használja az Életlenség: (Unfocus:) tolókát életlen szélű kijelölések rajzolásához. Esetenként jobb a kijelölést élsimítás nélkül, a félig áttetsző szélső pixelek nélkül rajzolni. Ezt a módot a Kemény széllel (Hard edge) kapcsolóval engedélyezheti.

A Maszkold (Get mask) gombbal egy kijelölést hozhat létre a meglévő képtartalomból. Egy opcionális menüből is választhat kijelölési módot:

A legutolsó Maszkold (Get mask) művelet ismételhető a B, Ctrl+B billentyűvel.

A Fesd ki (Fill) gomb kitölti a kijelölést az aktuális színnel. A billentyűzetről ezt a V billentyűvel lehet elvégezni.

Az Ellentét (Invert) gomb megfordítja a kijelölést, a Üresre (Deselect) gomb pedig törli azt. Ezek a paint_region_invert és paint_region_clear billentyűkkel is elvégezhetők. Ezek a billentyűparancsok akkor is működnek, ha más rajzmód van beállítva.

A Vonalsimítás: (Line smoothing:) menügomb akkor aktív, ha a kiválasztott forma Szabadkézi (Freehand) vagy Szélek (Edges) . Ez a szűrő kisimítja a vonal egyenetlenségeit rajzolás közben:

Szín felszedő üzemmód:

Szín felvétele, palettakészítés és színsorok

Ez a mód a P billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban a képre kattintva bemásolhat egy színt a képről a kiválasztott színgombra. Ha palettás színre kattint, a kijelzés palettaszín módra vált, a bal oldali listák a palettát és a kijelölt palettaszínt mutatják. Ha egy RGBA színre kattint, az RGBA értékeket láthatja. A billentyűzetről a G billentyűt használhatja egy szín felszedésére, másik rajzolási módokban is.

Amennyiben nem tiltott a paletták szerkesztése, a Palettakészítő mód (Palette making mode) által bekapcsolt üzemmódban a palettaelemek színét állíthatja be. Erről bővebben a 7.2.4. fejezetben olvashat.

A két hosszú csík a színátmenetekkel két színsor. Másik rajzoló módokban talál egy Színsorral (Use color range) opciót, mellyel a kijelölt színsorral rajzolhat az aktuális szín helyett.

Egy színsort úgy adhat meg a képről, hogy kijelöl a képen egy részletet a kijelölés eszközzel, majd rákattint a Színsor (Get range) gombra. Ez bemásolja a kijelölés színeit a színsorba a vízszintes vagy függőleges irány közül annak mentén, amelyik nagyobb.

A színek sorrendje megfordítható a színsorban a Tükrözd (Mirror) gombbal, a Töltsd be (Load file) és Tárold (Save to file) gombokkal pedig fájlokba is eltárolhatók és visszatölthetők a színsorok.

Folyató kifestés üzemmód:

Zárt körvonalak kifestése

Ez a mód az F billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban amikor a képre kattint, a kijelölt területet tölti ki annak zárt határán belül. Határvonalként a program az aktuális réteget és az afölötti rétegek tartalmát veszi figyelembe, az aktuális alatti rétegek nem hatnak az eredményre.

A képre téglalap is rajzolható, ekkor a program a téglalapon belül befest minden olyan zárt területet, melynek színe egyezik a Célszín: (Target color:) gombon beállított színnel.

Ha kifestés határa nem teljesen zárt, a festék ki fog folyni a lyukon keresztül. Ezeket a lyukakat kézzel bezárhatja, ha lezáró vonalakat rajzol a képre, mialatt nyomva tartja a Shift és Control billentyűket együtt. Az egérgomb felengedésekor a program újraszámolja a kifestést, így ezt a műveletet ismételve előbb-utóbb lezárható az összes olyan hely, ahol a festék kifolyik.

Ezeket a lezáró vonalakat berajzolhatja a Shift és Control gombok nélkül is, ha a kifestett rész határvonalának közvetlen közelében kattint a vonal kezdeteként. Ha a vonal nagyon lyukacsos, érdemes lehet bekapcsolni a Körvonalazás (Contouring) kapcsolót, ekkor a körvonal lezárását használja alapértelmezésben, anélkül hogy le kellene nyomni a Shift és Control billentyűket, sőt ilyenkor egy újabb kifestés indításához lehet használni a Shift és Control gombokat.

Egy mintázat textúra képezhető az aktuális képtartalomból a Vedd (Get) gombra kattintva a Mintázat: (Pattern:) kapcsoló mellett. Ha van kijelölés, a program csak a kijelölés tartalmát másolja le. Ezután, ha a Mintázat: (Pattern:) be van kapcsolva, a mintázattal festhet az aktuális szín helyett. Ha mintázattal fest, használhatja a Mozgat (Move) és Torzít (Morph) gombokat is. Ezek működése megegyezik a kijelölés módnál leírtakkal. Például, a festett textúrákat kézzel torzíthatja, hogy azok kövessék a karakter testrészeinek, ruhájának elmozdulását.

Az Igazítás (Constrain) kapcsoló is megegyezik más eszközök azonos funkciójával, az eltolásokat korlátozhatja vele a vízszintes vagy függőleges irányokra.

Az Átszínezés (Recolor) módban az átlátszatlan részekre festhet. Ebben a módban csak a színárnyalat változik, a kép eredeti átlátszósága megmarad.

A Körvonalazás (Contouring) a körvonal lezárását teszi alapértelmezéssé az új festés indítása helyett, amikor a képre kattint.

A Lépj a palettán (Step palette) kapcsolóval minden festés után a palettán a kijelölés átlép a következő színre. Ez akkor lehet hasznos, ha ugyanazzal a tarka színmintázattal kell több rajzot kifesteni (mint például egy kockás takaró kockáit).

A program képes magától is lezárni a körvonal kisebb hézagait, ha megnöveli a Befoltozás: (Patching:) tolóka értékét. De ez egyúttal rontja a kifestés pontosságát.

Az Aláfolyás: (Underflow:) paraméterrel egy pixeles távolságot állíthat be, amennyivel a festék aláfolyik a felsőbb rétegek tartalmának.

A Színtűrés: (Tolerance:) értékkel az adható meg, hogy mennyire térhet el a kifestett rész színe, hogy azt a program még a háttér színének, vagy már lezáró körvonalnak érzékelje.

Körvonal rajzolás üzemmód:

Körvonalak és kitöltött formák

Ez a mód az O billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat különféle formákat. A forma belsejét kitöltheti a kijelölt színnel, ha bekapcsolja a Fesd ki a belsejét (Fill inside) kapcsolót, ennek hiányában a program csak a körvonalat fogja megrajzolni.

Ha bekapcsolja az Átrajzolás (Tracing) módot, az aktuális és a felette lévő alrétegek tartalma modulálja a rajzoló toll erősségét. A toll áthúzza a már meglévő képtartalmat.

A Színsorral (Use color range) kapcsolóval a szín felszedő eszköznél kijelölt színsorral rajzolhat. Ez a rajzolás átlátszóságát fordítja le a színsor színeire.

Ha definiált egy mintázat textúrát a kifestés eszköznél, ugyanazt a textúrát használhatja a rajzoláshoz is, ha rajzmódként a Klónoz (Clone) üzemmódot állítja be a Toll: (Pen type:) menüjében, és bekapcsolja a Mintázat klónozása (Pattern cloning) opciót.

A rajzolandó formát a Körvonal: (Outline:) menüvel jelölheti ki. Ugyanezeket a körvonal fajtákat lehet használni területek kijelölésére a kijelölés eszköznél is.

Az Egészre (Whole) gomb hatása olyan, mintha téglalapként az egész kép kerülne berajzolásra. Ez a művelet a Ctrl+W billentyűvel is elvégezhető.

Az alsó részen a forma rajzolás, a vonalrajzolás és a szabadkézi rajz módok kezelőszervei közösek. Itt állítható be a rajztoll stílusa és a rajzolási mód.

A Tollméret: (Pen size:) tolóka adja meg a rajzoló toll méretét.

A toll erősségét a Tollnyomás: (Pressure:) paraméterrel állíthatja. Ez hasonló hatású, mint a szín Alfa: (Alpha:) beállítása, de néhány tollfajta attól eltérően értelmezi.

A Toll: (Pen type:) menüben különféle tollfajtákat talál.

Néhány toll változat

A toll típus rész második menü gombja a rajzolási módot adja meg:

A Vonalsimítás: (Line smoothing:) menügomb akkor aktív, ha a kiválasztott forma Szabadkézi (Freehand) vagy Szélek (Edges) . Ez a szűrő kisimítja a vonal egyenetlenségeit rajzolás közben:

Egyenes rajzolás üzemmód:

Egyenes vonalak és színátmenetek

Ez a mód az L billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Egyenes vonalak rajzolásához kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott billentyűvel. Az Átlátszóság (Opacity) kapcsolóval a toll átlátszóvá halványul a vonal kezdő- és végpontja között. Ugyanígy, a Vastagság (Thickness) kapcsoló a toll vastagságát csökkenti nullára a vonal mentén.

A Színsorral (Use color range) kapcsolóval a szín felszedő eszköznél kijelölt színsorral rajzolhat. Ez a rajzolás átlátszóságát fordítja le a színsor színeire.

A Mintázat klónozása (Pattern cloning) bekapcsolásával a kifestés eszköznél eltárolt textúrát lehet a berajzolásra használni, ha a rajzmód Klónoz (Clone) .

Egyenesek helyett színátmenetek rajzolásához használja az Átmenet: (Gradient:) kapcsolót. A színátmenet a kijelölt színt viszi teljesen átlátszóba, a színárnyalat megtartásával.

Színátmenetek fajtái

A színátmenetek lehetnek:

Az Igazítás (Constrain) kapcsolóval a vonalat vagy átmenetet a vízszintes vagy függőleges tengelyhez illesztheti. A Shift billentyű rajzolás közben is aktiválja ezt az üzemmódot. A Ctrl billentyű lenyomásával az illesztési irányoknak kisebb, 15°-os lesz a lépésköze.

A további kezelőszervek a tollfajták és a rajzmód beállításai. Ezek megegyeznek a körvonal és a szabadkézi rajz eszközök azonos beállításaival:

Szabadkézi rajz üzemmód:

Szabadkézi rajz

Ez a mód a D billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat vonalakat. Kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal a kívánt útvonalon.

Ha nyomásérzékeny tablet áll rendelkezésére, engedélyezze a nyomásvezérlést a Nyomás (Pressure) kapcsolóval. Ha ez be van kapcsolva, az Átlátszóság (Opacity) és Vastagság (Thickness) kapcsolókkal adhatja meg, hogy mely paraméterekre legyen a tollnyomásnak hatása. Ezekre a kapcsolókra az Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével kattintva csak félig kapcsolja be azokat. Ez azt jelenti, hogy a nyomás az értéket kisebb mértékben fogja befolyásolni.

Ha a Nyomás (Pressure) nincs bekapcsolva, az Átlátszóság (Opacity) és Vastagság (Thickness) kapcsolók folyamatosan, maguktól halványodó, illetve vékonyodó vonalak berajzolását teszik lehetővé.

Ha a Szélek mentén (Follow edges) kapcsoló aktív, és a toll az alatta lévő tartalom szélének közelében van, a toll rátapad a szélre és követi azt. Ez a mód ugyanúgy működik, mint a körvonal rajzolás Szélek (Edges) forma fajtája.

A Színsorral (Use color range) kapcsolóval a szín felszedő eszköznél kijelölt színsorral rajzolhat. Ez a rajzolás átlátszóságát fordítja le a színsor színeire.

A Mintázat klónozása (Pattern cloning) bekapcsolásával a kifestés eszköznél eltárolt textúrát lehet a berajzolásra használni, ha a rajzmód Klónoz (Clone) .

A Vonalsimítás: (Line smoothing:) szűrő kisimítja a vonal egyenetlenségeit rajzolás közben:

A további kezelőszervek a tollfajták és a rajzmód beállításai. Ezek megegyeznek a körvonal és a vonalrajzolás eszközök azonos beállításaival:



7.2.2. fejezet

A rajzolás eszközkészlete az ingyenes változatban

Az ingyenes változatban a rajzolási lehetőségek le vannak egyszerűsítve a teljes verzióhoz képest. A rajzolási-kifestési módban az ablak alsó részének jobb oldali zónája a rajzoló eszköztár. Ebben a részben felül gombok vannak ábrákkal, ezekkel lehet a rajzolási üzemmódok, rajzeszközök közül választani. A gombok alatt mindig a kijelölt rajzeszköz beállításai látszanak.

Ha az ablak alsó része túl kicsi, előfordulhat, hogy nem látja az összes gombot. Ebben az esetben nagyítsa fel az alsó részt a képterület jobb alsó sarkában található átméretezővel, a két görgetősáv találkozásánál.

A rajzolási eszközök a következők:

Folyató kifestés üzemmód:

Zárt alakzatok kifestése az ingyenes változatban

Ez a mód az F billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban amikor a képre kattint, a kijelölt területet tölti ki annak zárt határán belül. Határvonalként a program az aktuális réteget és az afölötti rétegek tartalmát veszi figyelembe, az aktuális alatti rétegek nem hatnak az eredményre.

A képre téglalap is rajzolható, ekkor a program a téglalapon belül befest minden olyan zárt területet, melynek színe egyezik a Célszín: (Target color:) gombon beállított színnel.

Ha kifestés határa nem teljesen zárt, a festék ki fog folyni a lyukon keresztül. Ezeket a lyukakat kézzel bezárhatja, ha lezáró vonalakat rajzol a képre, mialatt nyomva tartja a Shift és Control billentyűket együtt. Az egérgomb felengedésekor a program újraszámolja a kifestést, így ezt a műveletet ismételve előbb-utóbb lezárható az összes olyan hely, ahol a festék kifolyik.

Ezeket a lezáró vonalakat berajzolhatja a Shift és Control gombok nélkül is, ha a kifestett rész határvonalának közvetlen közelében kattint a vonal kezdeteként.

Körvonal rajzolás üzemmód:

Körvonalak és kitöltött formák az ingyenes változatban

Ez a mód a O billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat különféle formákat. A forma belsejét kitöltheti a kijelölt színnel, ha bekapcsolja a Fesd ki a belsejét (Fill inside) kapcsolót, ennek hiányában a program csak a körvonalat fogja megrajzolni.

Ha bekapcsolja az Átrajzolás (Tracing) módot, az aktuális és a felette lévő alrétegek tartalma modulálja a rajzoló toll erősségét. A toll áthúzza a már meglévő képtartalmat.

A rajzolandó formát a Körvonal: (Outline:) menüvel jelölheti ki.

Az Egészre (Whole) gomb hatása olyan, mintha téglalapként az egész kép kerülne berajzolásra. Ez a művelet a Ctrl+W billentyűvel is elvégezhető.

A Tollméret: (Pen size:) tolókával állítható a rajzoló toll mérete.

Szabadkézi rajz üzemmód:

Szabadkézi rajz az ingyenes változatban

Ez a mód a D billentyűvel aktiválható a billentyűzetről.

Ebben a módban kézzel rajzolhat vonalakat. Kattintson a képre és mozgassa az egeret lenyomott gombbal a kívánt útvonalon.

Ha nyomásérzékeny tablet áll rendelkezésére, engedélyezze a nyomásvezérlést a Nyomás (Pressure) kapcsolóval. Ha ez be van kapcsolva, az Átlátszóság (Opacity) és Vastagság (Thickness) kapcsolókkal adhatja meg, hogy mely paraméterekre legyen a tollnyomásnak hatása. Ezekre a kapcsolókra az Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével kattintva csak félig kapcsolja be azokat. Ez azt jelenti, hogy a nyomás az értéket kisebb mértékben fogja befolyásolni.

Ha a Nyomás (Pressure) nincs bekapcsolva, az Átlátszóság (Opacity) és Vastagság (Thickness) kapcsolók folyamatosan, maguktól halványodó, illetve vékonyodó vonalak berajzolását teszik lehetővé.

Ha a Szélek mentén (Follow edges) kapcsoló aktív, és a toll az alatta lévő tartalom szélének közelében van, a toll rátapad a szélre és követi azt. Ez a mód ugyanúgy működik, mint a körvonal rajzolás Szélek (Edges) forma fajtája.

A Tollméret: (Pen size:) tolókával állítható a rajzoló toll mérete.



7.2.3. fejezet

Képek létrehozása és átméretezése

A felvétel ablak rajzolási módjában az Új kép (New) gombra kattintva hívható elő az új képek létrehozására szolgáló ablak. Ugyanezzel az ablakkal másolhatók és át is méretezhetők a képek.

Az új kép létrehozásának ablaka

Az ablakban legfelül az Alak: (Shape:) szövegmezőbe írható be az új kép alak neve. Ez az ablak megnyitásakor átveszi a felvétel ablak név mezőjének tartalmát.

Az Aktuális méretek (Get actual sizes) gombot megnyomva, a program az aktuális kép és a rajta lévő kijelölés alapján méretezi az új képet. Ha nincs a rajzon kijelölés, a kép aktuális mérete íródik be a Szélesség: (Width:) és Magasság: (Height:) mezőkbe. Ha viszont van kijelölés, akkor kétféle módon képes a program méretezni az új képet:

A méretezéskor a program beállítja a Szélesség: (Width:) , Magasság: (Height:) , X eltolás: (X offset:) , Y eltolás: (Y offset:) mezőket és az oldalarányt is, valamint bejelöli a kép adatainak átmásolásához szükséges kapcsolókat is.

A Szélesség: (Width:) , Magasság: (Height:) mezők és az oldalarány tolóka együttesen határozzák meg az új kép geometriáját.

Az oldalarányt beállító tolóka hasonló a mozik beállításainál használtra, a tolóka végein lévő kis négyzetekkel, vagy a jobb gomb menüvel szabványos formátumokat lehet beállítani.

A Rögzített oldalarány körvonal rajzoláshoz (Fixed aspect ratio for outline drawing) kapcsoló egy kiegészítő lehetőség, ami nem tartozik az új kép létrehozásához. Ha be van kapcsolva, és a képszerkesztő ablakban téglalapot vagy ellipszist rajzol, annak oldalaránya az ebben az ablakban, az oldalarány tolókával beállított érték lesz.

A Stift pozícióval (With pegs position) bekapcsolt állapota esetén az új kép megkapja az aktuális kép stifthelyzet adatait, korrigálva az átméretezés szerint.

A Képvektorokkal (With picture vectors) átmásolja az aktuális képben tárolt képvektorokat,

A Töltsd ki az aktív színnel (Fill with actual color) kitölti az új képet az aktuális színnel az aktuális alrétegen, a Másold az aktuális tartalmat (Copy actual contents) pedig lemásolja az aktuális kép tartalmát. Ebből a két opcióból egyszerre csak az egyik lehet bekapcsolva.

Az alsó részen a X eltolás: (X offset:) és a Y eltolás: (Y offset:) határozza meg az eredeti kép középpontjának eltolását az új kép középpontjához képest, egész pixelben. A képtartalom másolása során nem történik töredék pixeles eltolás, pixel a pixelre másolódik.

A Hozd létre (Create it) gombra kattintva a program létrehozza az új képet. Ha a név egy meglévő alakhoz tartozik, az kérés nélkül felülíródik. Az ablak nem záródik be a művelet után.

Ha a Hozd létre (Create it) megnyomásakor egy képsorozat van kijelölve a felvétel ablak jobb oldali listáján, akkor a beállított műveletet az összes kijelölt képre elvégzi. Így például a meglévő képek darabolhatók, az oldalarányuk megváltoztatható, stift adható hozzájuk vagy vehető el stb.

A Hozd létre (Create it) gombnak menüje is van:

Az ablakból a Lépj ki (Exit) gombbal lehet kilépni.



7.2.4. fejezet

Paletták

A Firka programban a képek alrétegei palettás pixeleket is tartalmazhatnak. Egy palettás szín nem közvetlenül a színkomponensek értékét tartalmazza, hanem egy hivatkozást a paletta egy elemére, melynek bármilyen konkrét színe lehet. A palettás színek árnyalata könnyen változtatható, egy palettaelem megváltoztatásával az összes rajzon egyszerre cserélhető le az adott szín. A kifestéskor funkció szerint (szem, haj stb.) lehet kezelni a színeket.

Ha egy színt megváltoztat egy palettán, az mindenütt azonnal megváltozik. A paletták hierachikusan szervezettek. Egy paletta hozzárendelhető a kép egy alrétegéhez, az expo-lista réteg (átirányítható) rétegtartalmához, magához az expo-lista réteghez, az egész expozíciós listához, a jelenethez vagy a mozihoz. Ez egy prioritási sorrend, a kép alrétegnek a legmagasabb és a mozinak a legalacsonyabb a prioritása. Minden palettának van egy kódszáma 0 és 255 között, és ha két palettának ugyanaz a száma, a magasabb prioritási szint felülbírálja az alacsonyabb prioritási szint palettáját.

Például, egy expo-lista rétegben lévő 100 kódszámú paletta felülbírálja az egész jelenet 100 kódszámú palettáját, de csak abban az adott expo-lista rétegben.

A mozi palettáján lévő színek megosztottak a mozi összes jelenete között.

Ha egy rajz nem létező palettaelemre hivatkozik, a pixel színe tömör fekete lesz.

Ha a hierarchia szintek (Mozi, Jelenet...) bármelyikére rákattint a bal felső sarokban lévő listán, a bal alsó sarokban a hozzá tartozó, új kezelőszervek jelennek meg.

Itt egy új paletta létrehozásához írjon be egy nevet a Paletta: (Palette:) mezőbe, valamint írjon egy kódszámot a Kódszám: (Code:) mezőbe is. Ezután létrehozhatja a palettát a Új paletta (New palette) gombbal. A paletta megjelenik a hierarchia listán.

A Paletta betöltése (Load palette) egy, korábban elmentett paletta visszatöltésére szolgál új palettaként, a paletta a Paletta: (Palette:) és Kódszám: (Code:) mezőben megadott néven és kódszámmal jön létre. Itt a fájl betöltő ablakban több palettát is ki lehet jelölni egyszerre, ekkor mindegyiket a fájlban eltárolt eredeti nevével és kódszámával fogja a program létrehozni.

A Paletta egyesítés (Unify palette) gomb egy összetett műveletet végez. Ekkor az aktuális képből, vagy ha a jobb oldali listán több kép van kijelölve, akkor azokból a program kigyűjti az összes használt palettaszínt, és egy közös palettát állít össze belőlük. A kijelölt képekben a palettás színeket ki is cseréli az új paletta színeire. Az új palettán az elemek hivatkozások (linkek) lesznek az eredeti palettaelemekre.

Egy paletta kijelölése után a hierachiában, a Nevezd át (Rename) gomb segítségével átírhatja a paletta nevét és a kódszámát is. A Töröld (Delete) gomb törli a kijelölt palettát.

A paletta szövegfájlba menthető a Paletta eltárolása (Save palette) gombbal, ami a Paletta betöltése (Load palette) segítségével új palettaként is visszatölthető, vagy ha paletta van a bal felső listán kijelölve, annak tartalma lecserélhető a fájl tartalmával a Paletta cseréje (Update palette) gomb segítségével.

Alapértelmezésben egy új paletta egy bejegyzést tartalmaz, egy fekete színt név nélkül. Ezt az alsó listán láthatja a hierarchia alatt a bal oldalon. Ha rákattint, újabb kezelőszervek válnak hozzáférhetővé a bal alsó sarokban.

Palettaelem paraméterei

Az Elemnév: (Entry:) mezőben láthatja a kijelölt palettaelem nevét, és ide írhatja be egy új elem nevét is.

Az Alfa: (Alpha:) mező az átlátszóságot adja meg a rajzoló és festő műveletekhez. Ez nem a palettabejegyzéshez tartozik, a kép minden pixelének saját átlátszósága van. Azonban a palettabejegyzés is tartalmazhat átlátszóságot, ekkor a két átlátszóság együtt adja a végső eredményt.

Az Aktív: (Active:) menüvel beállítható, hogy egy palettaszín kiválasztásakor automatikusan egy kép alréteg is kiválasztásra kerüljön. Ezáltal biztosítható, hogy egy adott palettaszínnel mindig a neki szánt kép alrétegre lehessen rajzolni. Utána át lehet váltani másik alrétegre, ez csak a palettaszín kiválasztásakor működik így. A lehetséges kiválasztási módok:

A Lehet: (Usable:) menüvel egy rajzoló funkció is kijelölhető, amit a palettaszín kiválasztásakor a program automatikusan beállít:

A Aktualizáld (Update entry) gombbal a név és ezek a beállítások felülírhatók a kijelölt palettaszín bejegyzésben. Az paint_add_entry gomb egy új elemet hoz létre a paletta végén a megadott paraméterekkel. A palettaszínek közé új elemet beszúrni nem lehet, ez elrontaná a képekben a már felhasznált palettaszínek indexelését, hanem csak a paletta végéhez lehet új színt hozzáadni. Ha mégis szükség van szín beszúrására, a paletta kimenthető egy szövegfájlba a Paletta eltárolása (Save palette) gombbal, majd egy szövegszerkesztővel átírható és a Paletta cseréje (Update palette) gomb segítségével a paletta lecserélhető a megváltoztatott verzióra.

A palettaszín RGBA komponenseit a Csatolás (Coupling) kapcsoló aktivizálásával lehet beállítani. Ezután egy színt felvéve az aktuális képről a szín kiválasztó eszközzel vagy a G billentyű megnyomásával, a kiválasztott szín az aktuális palettaelem színét átírja. Ha egy palettaszínt választ ki ilyen módon, az eredmény egy hivatkozás (link) lesz a kiválasztott palettaelemre, amit a listában a palettaelem neve mellett egy kis nyíl jelöl. Átkapcsolhat RGBA módba és megváltoztathatja a színt kézzel is, ha kikapcsolja a Paletta színek (Palette colors) kapcsolót.



7.3. fejezet

Hangok szerkesztése

Hangot a programba az expo-lista ablakban az Alak betöltés (Load shape) gombbal lehet betölteni. A Firka program nem rendelkezik hangdigitalizáló vagy zeneszerkesztő funkciókkal, ezért a hangokat mindig külső fájlokból kell betölteni.

A hangszerkesztő a felvétel ablakban található. A hang eszközökhöz kattintson a Hang (Sound) fülre a jobb felső sarokban. Ezután válasszon egy meglévő hangot a jobb oldali listán, melynek hanghullám képe ekkor megjelenik a kijelzési területen.

A hangszerkesztő ablak

A hang egy része kijelölhető, ha a hullámformára kattint és az egeret lenyomott gombbal vontatja. A kijelölt részlet meghallgatható a hullámforma alatti lejátszógombokkal. A hang gyorsított vagy lassított lejátszásához a lejátszógombok alatti tolóka használható ugyanolyan módon, ahogy a lejátszó ablakban is működik.

A billentyűzetről a P, Return/Enter billentyű lejátssza a hangot vagy a kijelölt részt, a Szóköz, Insert gomb pedig folytatja a lejátszást az aktuális pozíciótól, illetve leállítja azt.

Ha egy meglévő kijelölésre kattint a szélei közelében, a széle áthelyezhető, egyébként máshol kattintva egy új kijelölés jön létre. A kijelölés helye és mérete számszerűen megadható a Blokk kezdete: (Block start:) és Blokk hossza: (Block length:) beviteli mezőkben. A pozíciók mértékegysége a Illesztés: (Align to:) menüben állítható:

A beállítás meghatározza a kijelölés széleinek illeszkedését, például képkocka pontosság esetén a kijelölés képkocka határon kezdődik és ér véget.

A Numpad-1 ... Numpad-9 gombokkal a numerikus billentyűzeten lehet belenagyítani a hangba. Ha az egérmutató a kijelzőn van, az egér pozíciója körül fog zoomolni, egyébként középpontosan. A Plusz (+) and Minusz (-) billentyűkkel lépésenként lehet be- és kizoomolni. Az egérgörgővel szintén lehet zoomolni, amikor az egérmutató a hullámforma kijelzőn található, és az ablak jobb alsó sarkában található tolóka is a nagyításra szolgál.

A hullámformán egy rács látható, ami a másodperceket vagy a képkockákat mutatja, a nagyítás mértékétől függően.

Maguk a hanghullámok felnagyíthatók a hanghullám mező melletti függőleges görgetősávval. Más módokban ez a függőleges elgördítésre szolgál, a hangok esetében azonban a hullámforma amplitúdóját lehet felnagyítani vele, hogy jobban láthatóak legyenek a halk hangok is.

Beszéd kikockázása:

Fonémák beírása

A hullámforma alatt, a kijelzőn belül, ha a zoom elég nagy, két felirat látható, Hangzók (Phonemes) és Szavak (Words) . A beszéd kikockázást (szájszinkronnak, lip sync-nek is nevezik) ezekbe a sorokba lehet beírni. Ez egy fontos segédeszköz az animátoroknak, különösen amikor szájmozgást készítenek. A hangok, mint időbeli jelenségek, függetlenek a mozi vetítési sebességétől. A hangba beírt kikockázás szintén a hang saját idejéhez kötött. Ha utólag derül ki, hogy a vetítési sebesség eltér attól, ami a kikockázáskor be volt állítva, a hang kikockázás nagy valószínűséggel akkor is használható marad.

Miután rákattintott a két vízszintes sor valamelyikére, a billentyűzeten betűjeleket írhat be a kijelölt pozícióra. Csak rövid szavakat használjon (öt karakterig) és a hosszú szavakat vágja szét kisebb darabokra. Egy meglévő felirat átírásához kattintson a szövegre, az ekkor megjelenik a szövegmezőben és átírható. Beírás közben a Fel nyíl and Le nyíl nyíl billentyűkkel lehet a beírási pozíciót a hangban kockánként előre és hátra léptetni. Ha már van egy szöveg az új pozíción, az automatikusan megjelenik a beviteli mezőben.

A Tab billentyű a beírási pozíció körüli kb. 1/10 másodpercet játssza le, ez segíti a fonémák pontos helyének megtalálását.

A Fotózd (Capture) gombbal a hang kijelölt része eltárolható az Alak: (Shape:) mezőben megadott néven.

A Nyomtasd (Print) gomb segítségével a hang a beírt fonémákkal és szavakkal együtt kinyomtatható. A gomb menüjében kiválasztható, hogy hány sor kerüljön egy kinyomtatott oldalra (50 vagy 100).

A Kikockázás törlése (Clear breakdown) gombbal törölhető a Hangzók (Phonemes) vagy Szavak (Words) sorok tartalma. Ennek a gombnak a menüjében az választható ki, hogy mindkettő, vagy csak az egyik sor tartalma kerüljön törlésre.

Meghatározott pozíciók megjelölése a hangon:

A hangon egy pozíciót a Bázis neve: (Base name:) mezőbe írt névvel lehet megjelölni. Egy ilyen bázispozícióra kezdőpontként lehet hivatkozni az expozíciós listában. Használatához a hang neve után egy törtvonal ( / ) karakterrel elválasztva kell beírni a jelzés nevét az expo-listába.

Az Újat balról (New base left) gomb a hangot a kijelölt szakasz kezdeténél jelöli meg, a Újat jobbról (New base right) pedig a szakasz végénél. A megjelölt bázist egy függőleges csík mutatja a nevével legfelül, a hullámformára rajzolva. A pozíció áthelyezhető arra kattintva és az egeret lenyomott bal egérgombbal vontatva. A bázis csak kijelölhető elmozdítás nélkül a Ctrl+Bal egérgomb, Középső egérgomb használatával.

A kijelölt bázis átnevezhető a Nevezd át (Rename) gombbal, a Töröld (Remove) gombbal pedig törölhető. A Illeszd rá (Fit block) gomb kiterjeszti a kijelölés határait a legközelebbi bázisokig.

A Darabold (Fragment) gombbal egy hang automatikusan a részeinek sorozatára bontható, például amikor a kapott hangot jelenetekre kell szétvágni. A menüben két lehetséges üzemmód található:

A Hangsáv: (Soundtrack:) melletti gombbal beállítható a hang típusa. Ezt a hang típus lejátszásának tiltására lehet használni a vetítő ablak beállításainak ablakában:



7.4. fejezet

Kameramozgások szerkesztése

Egy hagyományos mozgáspróbánál az operatőr a képeket a végső helyzetükben fényképezi le, a beállítási rajz alapján. Ebben az esetben nincs kameramozgás, vagy a kameramozgást a digitalizáló kamera alatt, a rajzok áthelyezésével érik el.

Esetenként, ha nagy háttérmozgásokat használnak a jelenetben, ez nehézségekbe ütközhet. A Firka programban lehetséges a rajzok mozgatása kameramozgások segítségével, a programon belül kiszámolva.

Egy réteg helyzetének kiszámolásakor a program legelőször a rétegre beállított stifthelyzet alapján pozícionálja a képet, majd a legalsó rétegtől kezdve sorban végigmegy a rétegeken és módosítja ezt a helyzetet a rétegre ható kameramozgásokkal. Egy réteg mozgatására a programban tetszőleges számú kameramozgás hatása összegezhető.

Ha például egy kész jelenetben az egész képkivágást meg kell változtatni, akkor az expo-lista legfelső rétegére beírt, az összes rétegre ható (rétegcsoport neve: All ) kameramozgással ez egyszerűen megtehető. Ez a kameramozgások összegzése miatt akkor is működik, ha a jelenetben az alsóbb rétegeken kameramozgások vannak.

A kameramozgások alapértelmezésben a réteg tartalom X és Y tengelyeire azonos módon hatnak, így a két tengely mindig merőleges lesz egymásra és a kép arányai sem torzulnak. Van azonban egy expo-lista réteg típus, amivel ez megváltoztatható, ez a Torzító mozgás (Deformation path) réteg. Az ilyen rétegbe írt kameramozgások másképp hatnak, a réteget meg lehet nyújtani a méretvektor irányában, annak hossza szerinti mértékben, valamint a réteg az X és Y irányában nyírható az alappont vektor koordináta komponensei szerint.

A kamerapálya tervező ablak a Felvétel (Record) gombbal érhető el az expo-lista ablakban, ugyanúgy, ahogy a kamerás felvétel is. Az ablak jobb felső sarkában a Kamera (Camera) fület kell kijelölni a kameramozgás szerkesztő üzemmódhoz.

A kameramozgások ablaka

Az ablak bal szélén egy lista látható, valamint egy fehér téglalap sötétebb háttér előtt. Ez a téglalap mutatja a kamera képmezejét.

Egy új kameramozgás létrehozásához kattintson a képre, és mozgassa az egeret lenyomott gombbal. Ezzel egy új szegmenst hozott létre, egy egyenes vonalat a két végpont között. Ez a mozgás még nincs eltárolva, egy átmeneti tárolóban van, melyet Rátett kameramozgás (Overlay camera path) névvel mutat a program a bal oldali listában.

Ha a Szabadkézi görbe (Freehand curve) opciót bekapcsolja a kamerapálya létrehozása előtt, egy szabadkézi görbét rajzolhat az egérrel az egyenes vonal helyett.

A kijelzés nagyításának mértéke a Numpad-1 ... Numpad-9 billentyűkkel a numerikus billentyűzetről állítható. Ha az egérmutató a képen van, a nagyítás az egérmutatóra történik, különben középre. A Plusz (+) és Minusz (-) gombokkal lépésekben lehet be- illetve kizoomolni a képből. Az egérgörgő is a nagyítást állítja, ha az egérmutató a képmezőn van.

Továbbá, a zoom tolóka és a pozícionáló eszköz is használható az ablak jobb alsó sarkában, és ugyanígy a görgetősávok is a képmező két oldalán. A nyíl billentyűkkel a billentyűzetről a látható részlet mozgatható a képen. Ha a képen a Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével kattint, és mozgatja az egeret lenyomott gombbal, növelheti (jobbra és le) vagy csökkentheti (balra és fel) a nagyítás mértékét. Ha a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével vontat a képen, áthelyezheti a látható részt a képen.

A Képhez viszonyított nézet (Picture-relative view) kapcsolóval a mozgáspálya megjelenítése megváltozik, és az lesz követhető, ahogyan a képmező mozog a mozgáspálya mentén. Ebben az esetben a pálya aktuális pontja mindig a képmező közepére kerül.

A mozgás eltárolásához írjon egy nevet az Alak: (Shape:) mezőbe, és kattintson a Fotózd (Capture) gombra. Láthatja, hogy az új kameramozgás alak felkerült a jobb oldali listára. Az alakot létrehozhatja úgy is, hogy a név beírása után az Alak: (Shape:) mezőben lenyomja a Return/Enter billentyűt.

A rátett kameramozgás tartalmát a Üresre (Clear) gombbal törölheti.

A Fotózd és Üresre gombok

Ha a kamerapályán rákattint a vonalra két pont között, kijelöli a szakaszt, és elhelyez rajta egy kereszt alakú jelet a kattintás helyénél. Ekkor az ablak bal alsó részén új kezelőszervek jelennek meg.

Kijelölt egyenes szakasz és a kezelőszervei

A bal oldalon a menüben lehet az egyes szakaszokat és a görbe pontjait kijelölni. A Töröld (Delete) gombbal a kijelölt szakasz törölhető. Egy új törésponttal kettévágható a szakasz a kijelölt pozícióban a Vágd ketté (Split) gombbal. A Százaléknál: (At percent:) mezőben számszerűen beállítható a kijelölés helye a szakaszon belül.

A Szakasz fajtája: (Segment type:) felirat melletti menü gombbal beállítható a szakasz típusa:

A szakaszok három fajtája: egyenes, körív és görbe

Ha a szakasz típusa Egyenes (Line) , csak a két végpontja mozgatható.

Ha a szakasz Körív (Arc) , akkor a szakaszra kattintva megjelenik a kör középpontja, ami elmozgatható.

Ha a szakasz Görbe (Spline) , kijelölésekor megjelenik a két iránypont, amivel a görbe alakja befolyásolható. Az iránypontot a Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével mozgatva, ha a pálya szomszédos szakasza is Görbe (Spline) , akkor a két érintkező iránypont együtt fog mozogni úgy, hogy egy egyenesbe essenek. Ezzel törésmentes lesz a görbe az adott pontban.

Ha szakasz helyett egy pontot jelöl ki, a kezelőszervek másmilyenek lesznek.

Kijelölt pont kezelőszervei

Ha a kijelölt pont a görbe két nyitott végének valamelyike, a görbe kibővíthető egy új szakasszal és új végponttal a Bővítsd (Extend) gomb segítségével.

A Töröld (Delete) gomb törli a kijelölt pontot.

Ha a Rögzített (Locked) kapcsoló aktív, a pont helyben marad amikor egy szomszédos pont elmozgatásra kerül. Egyébként a pont arányosan elmozdul a másik ponttal együtt, hogy megtartsa a rajta átmenő görbe alakját.

A Kulcs pozíció (Key position) kapcsolóval bármelyik töréspont megjelölhető kulcs pontként. Ezek a pozíciók az expozíciós listába írhatók. A kulcs pontok közt lehet mozgásokat végezni és a mozgás csak ezeken a pontokon állhat le.

A kulcs pontok A -tól to P -ig betűvel jelöltek és a görbe mentén sorban következnek egymás után, nem lehet őket megcserélni. Az A pont mindig az egész görbe kezdőpontja.

Az X:, Y: mezők az alappont, a Méret: (Scale:) és Elfordulás: (Angle:) pedig a méretvektor adatait tartalmazzák. A méretadatok egysége a kamera képmező magasságának a fele. Az elfordulás szöge fokokban van megadva.

Minden ponthoz beállítható Mozgás: (Motion:) , Nagyítás: (Scaling:) és Forgás: (Rotation:) sebesség paraméter. A sebességek relatív értékek a többi pontban megadott sebességekhez viszonyítva. Például ha az egyik pontnál 100 valamelyik érték és a másiknál 50, akkor abban a pontban, ahol 100 az érték, a mozgás sebessége a kétszerese lesz az 50-es ponténak. A görbére berajzolt kis merőleges vonalkák a mozgás egyes képkockáira eső kamerapozíciókat mutatják.

A kijelölt pont elmozgatásához kattintson a pontba rajzolt kis négyzetre az egérrel és vontassa azt. A Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével vontatva az összes pont együtt mozog, a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb pedig csak kijelöli a pontot, anélkül hogy elmozgatná.

A kijelölt pontból egy T alakú nyél nyúlik ki, egy elmozgatható ponttal a végén. Ez a méret és elfordulás vektora az adott pozícióban, elmozgatásával ezeket a paramétereket lehet változtatni. A Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével a méretvektort csak nagyíthatja elfordulás nélkül, a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb segítségével pedig forgathatja anélkül, hogy a mérete változna.

A méretvektort az alappont körül többszörösen is körbecsavarhatja, ha 360 foknál nagyobb elfordulást akar beállítani. Ennek akkor van jelentősége, ha két pont között a teljes körnél nagyobb elfordulást kell valaminek megtennie.

A méretvektor 360°-nál nagyobb elfordulással

A Firka program a kameramozgásnak két fő típusát tudja kezelni. Az eddig tárgyalt, gyakrabban használt változat az egyik típus, amikor a mozgáspálya töréspontokból és az azokat összekötő szakaszok sorozatából áll.

A kamerapálya másik típusa pozíciók sorozata, melynek mindegyik pontját a két vektor (alappont és méretvektor) definiálja. Ezzel a mozgás minden képkockájára egyedileg lehet a pozíciót megadni.

Ugyanaz a kamerapálya a két különböző üzemmódban

A kamerapálya átkonvertálható a pontsorozat típusra az Alakítsd pontokká (Convert to points) gombbal.

Pontsorozat esetén a Szúrj be (Insert) , Bővítsd (Extend) és Töröld (Delete) gombok használhatók pontok hozzáadására és törlésére. A kulcs pontok ugyanúgy beállíthatók ennél a kameramozgás típusnál is.

Az alábbi beállítások nem az egyes pontokhoz vagy szakaszokhoz tartoznak, hanem magához a kameramozgáshoz:

Amikor kameramozgás és zoom van együtt, egy, a kompozitálásban jól ismert probléma jelentkezik: a mozgás látható sebessége függ a képmező nagyításának mértékétől, vagyis egy egyenletes sebességű mozgás gyorsulónak látszik ráközeledés közben. Sőt, maga az egyenletes ráközeledés is gyorsulónak hat.

Ennek kiküszöbölésére használható a Kiegyenlített mozgás (Balanced motion) , mely a mozgás sebességét egyenlíti ki, valamint a Kiegyenlített nagyítás (Balanced scaling) kapcsoló, mellyel a nagyítás sebessége lesz kiegyenlített. Általában együtt érdemes őket használni.

Az elfordulás képes követni a kameragörbe irányának változásait, ha a Relatív elforgatás (Relative rotation) be van kapcsolva. Például, amikor egy autó mozog az úton és az orra mindig a mozgás irányába néz, a kocsi elfordulása így követheti az útvonalat.

Alaphelyzetben a mozgáspálya a képet, és nem a kamerát mozgatja, de a beállítási rajzokon általában a a kamera képmező útját adják meg. Hogy ezt az információt fel lehessen használni, bekapcsolható A képmező mozog (Field motion) . Ekkor a mozgás görbe pontjai ráilleszthetők a beállítási rajzon ábrázolt mozgáspályára és képméretekre, és az így elkészített kamerapályánál a kamera a megadott útvonalon fog végigmenni.

Egy jelenetet váltottsoros módban is lehet renderelni, ha egy váltottsoros videó elkészítése a cél. Ebben az esetben a kép minden második pixelsora időben fél képkockával eltolódik. A Váltottsoros mozgás (Interlaced motion) kapcsoló a kamerapozíciók számításához engedélyezi ennek az időbeli eltolásnak a használatát a váltottsoros félképek esetében. Ez a kapcsoló csak a fájlba rendereléskor fejti ki a hatását, és csak akkor, ha a fálj beállított formátuma váltottsoros.

A 3D érvényesítése (Apply 3D) kapcsoló engedélyezi, hogy a kamerapálya a rétegeket a térbeli 3D Z mélységük figyelembe vételével mozgassa. Egyébként minden réteget a síkban, azonos mértékben mozgat. A 3D mélység figyelembe vétele esetén a távolabbi rétegek, a perspektíva törvényszerűségeinek megfelelően, arányosan kisebb mértékben mozdulnak el.

A Pan & Scan gombbal előhívható ablakban beállítható, hogy ha a filmet két különböző képmező formátumban kell renderelni, például van egy szélesvásznú és egy 4:3 változat is, akkor a kameramozgás melyikben milyen mértékben hasson.

A képalak szerinti korrekció ablaka

Az ablakban az A képmező oldalaránya módosítsa a pozíciót (Let the field shape affect the position) bekapcsolásával lehet a képalak figyelembe vételét engedélyezni.

A Hatásmentes képarány: (Effectless aspect ratio:) tolókával beállítható az a képarány, amelyre a kameramozgás semmilyen hatással nem lesz.

A Teljes hatású képarány: (Aspect ratio with full effect:) tolókával pedig az a képarány, amelyre a kameramozgás eredeti formájában hatni fog. Ha a képmező formátuma mindkét beállított értéktől eltér, az eredményt a program interpolálja, a kameramozgás hatása részleges lesz.



7.4.1. fejezet

Kameramozgások az ingyenes változatban

Az ingyenes változatban a kameramozgások szerkesztése demonstrációs jelleggel szerepel. Létrehozható mozgáspálya, de azt nem lehet névvel eltárolni és így nem lehet a jelenetben felhasználni.



7.4.2. fejezet

A koordinátarendszer

A koordinátarendszer origója, az (X,Y) = (0,0) pont a vetítési képmező közepe. A vízszintes X tengely pozitív iránya ettől jobb felé, a függőleges Y tengely pozitív iránya ettől felfelé növekszik. A két tengely léptéke megegyezik.

A koordinátarendszer egysége a vetítési képmező függőleges méretének a fele. Tehát a képmező felső széle az Y=1, alsó széle az Y=-1 koordinátán található. A képmező bal és jobb szélének helye a beállított képmező oldalarányától függ.

Egy kamerapozíciót két vektor határoz meg. Az első vektor a kép alappontjának (pivot) eltolása az origótól, a második egy méretvektor, ami a kép nagyítását és elforgatását határozza meg. Ez utóbbi méretvektor a kép felső élének felezőpontját jelöli ki az alapponthoz viszonyítva. Ha a méretvektor hossza 1, a kép függőlegesen 2 egység méretű lesz, azaz mérete meg fog egyezni a vetítési képmező függőleges méretével. A méretvektor hossza adja a nagyítás mértékét, iránya az elforgatás szögét.

Néhány példa:

- egy olyan kép, ami függőlegesen pontosan kitölti a képmezőt:

- ugyanez a kép 90 fokkal az óramutató járása szerint elforgatva:

- az első kép a kétszeresére nagyítva:

- az első kép középpontja a képmező alsó szélére tolva:



7.4.3. fejezet

A jelenet szerkesztése a kamera nézetben

A kameramozgások ugyanúgy névvel ellátott alakok, mint a képek és a hangok. Az expo-listába ezt a nevet beírva lehet más rétegek pozícióját módosítani. Az expo-listában a kameramozgás az effektekhez hasonlóan a hozzá beállított rétegcsoport rétegeire hat. A rétegcsoportokról bővebben a 6.8.3. fejezetben olvashat.

A kameramozgások expo-listába írt formájával részletesen a 6.2.3. fejezet foglalkozik. Röviden: a kameramozgások nevébe bele kell írni, hogy melyik kulcs pozíciótól melyikig tart a mozgás. A kulcs pozíciók A-tól P-ig betűkkel vannak jelölve.

Ha már a kameramozgás az expo-listában van, vissza lehet térni a felvételi ablakba. Az ablak kameramozgás nézetében Az expo-lista szerint (By xsheet position) bekapcsolása után a bal oldali listán megjelennek az expo-lista rétegei, és a képmezőben látható lesz a jelenet kiválasztott képkockája. A jeleneten belül tetszőleges képkockán szerkeszthetők a kameramozgások, a stifthelyzet vagy a képek stifthez viszonyított saját helyzete. Az ablak alsó részében a tolókával a jelenet képkockája állítható be, a szerkesztendő réteget pedig a bal oldali listán lehet kijelölni.

Ha a bal oldali listán egy rétegen duplán kattint, megnyílik a kijelölt réteg tulajdonságainak ablaka.



7.4.4. fejezet

3d kamerapozíciók

A Firka program alapvetően síkban működik, de leegyszerűsített módon lehet a térbeli mélységet is kezelni benne. A rétegek mélységi Z koordinátát kaphatnak, melyet azután a program a kameramozgások számítása során a perspektíva szabályai szerint figyelembe vesz.

A kamera az (X,Y,Z) = (0,0,0) pontban van, és a (0,0,1) pontra néz. A képtartalom alaphelyzetben a Z=1 képsíkban helyezkedik el. Az egyes rétegek ettől mélységi irányban eltolhatók, de ez csak a pozíció számítására lesz hatással, a takarási viszonyokat továbbra is a jelenet rétegezése határozza meg. Mégis érdemes lehet használni ezt a megoldást, mert elég jól lefedi a hagyományos rajzfilmben használt megoldások igényeit. Bonyolultabb esetben azonban valamilyen 3D programot érdemes használni.

Egy réteg tartalmának nagyítása a perspektíva szabályai szerint 1/Z. Ha Z értéke 1-nél nagyobb, az eredmény lekicsinyedik, 0 és 1 között felnagyítódik. A Firka programban a negatív számok ugyanúgy viselkednek, mint a pozitívak, de a kép fejjel lefelé fordul. A 0 távolság nem értelmezett, és a 0-hoz közeli értékek is általában kerülendők, az extrém nagy nagyításuk miatt. Ha egy réteg tartalma egy kameramozgás során a 0 közeli vagy negatív tartományba kerül, érdemes a rétegbe üres kockákat írni arra a szakaszra.

Az expo-lista szerint (By xsheet position) bekapcsolt állapota mellett a bal oldali listán kijelölhető egy expo-lista réteg a térbeli helyzet beállítására. Ebbe az üzemmódba a Réteg 3D helyzete (Level's 3D position) gomb bekapcsolásával lehet belépni.

A 3D helyzet paraméterei

A térbeli helyzet megadásához négy paraméter áll rendelkezésre:

Delta X:, Delta Y:, Delta Z:

Z:

Az Őrízd meg az eredeti méretét (Keep original scale) kapcsoló bekapcsolásával a réteg tartalmát a program visszanagyítja, hogy a mérete ne változzon meg attól, hogy a Z koordinátája nem 1. Enélkül a Z: paraméter értéke a rétegtartalom méretére is hatással van.



7.4.5. fejezet

Kép helyzetének korrigálása

Ha Az expo-lista szerint (By xsheet position) be van kapcsolva, az expo-lista rétegeiben lévő rajzokat a saját stiftjükhöz képest át lehet helyezni. Ez a képben tárolt stifthelyzet korrekcióját jelenti, ezért a rajz összes expo-listabeli előfordulását érinteni fogja. Megfelel annak, amikor az animátor úgy korrigál egy rajzot, hogy levágja róla a stiftlyukas részt és más helyzetben visszaragasztja.

Használatához Az expo-lista szerint (By xsheet position) legyen bekapcsolva, és egy olyan rétegen lévő rajz legyen a bal oldali listán kijelölve, amelynek rétegére stift is be van állítva. Ekkor az Átstiftelés (Positioning) bekapcsolásával léphet a kép átpozícionálás üzemmódba.

Kép pozícionálása a stiftjéhez képest

A középen és a fölső szél közepén lévő kis négyzetekkel áthelyezheti, nagyíthatja és elforgathatja a képet a stiftjéhez képest.

Ha a kép felső szélének közepén lévő pontot a Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb segítségével vontatja, a kép nem fordul el, csak nagyítódik.

A két pont valamelyikére kattintva a Shift+Bal egérgomb, Középső egérgomb a képmező helyzetét a stiftjével párhuzamosra állítja be.

A képet vontathatja úgy is, hogy bárhol rákattint a képterületre. Az X, Osztás (/) billentyűvel ráhelyezhet egy kis + jelet a képre az egérmutatónál. Ha az ott van, és vontatja a képet, a megjelölt pozíció helyben fog maradni és minden körülötte fog elfordulni és nagyítódni. A jelet úgy tűntetheti el, hogy az egérmutatót a képterületen kívülre viszi és lenyomja az X, Osztás (/) billentyűt. Erre a Ctrl+Backspace, Szorzás (*) billentyű is használható, az egér helyzetétől függetlenül.

Egy további lehetőség a programban a báziseltolás használata. Ezt akkor előnyös használni, ha adott egy stifthelyzet, amit több rétegen is használni kell, de valamelyik rétegnek a tényleges helyzete el van tolva az eredeti stifthelyzethez képest. Például van egy figura réteg, ami alá úgy készül vetett árnyék, hogy ugyanaz a réteg fekete színben arrébb van tolva a réteg alatt. Ekkor a két réteg ugyanarra a stiftre tehető, és az eltolt réteget vagy egy plusz kameramozgással lehet arrébb tenni, vagy egy báziseltolás használható rá. A báziseltolás a rétegre vonatkozik, és hozzáadódik a rétegre beállított stifthelyzethez.

Beállításához egy olyan réteget kell kijelölni a bal oldali listán, amelyben stift van beállítva. Ekkor a Báziseltolás (Base offset) kapcsolót bekapcsolva egy nyíl jelenik meg a képen, amely az alappont és a méretvektor beállítására szolgál. A nyíl két végén lévő kis négyzetekkel ezt elmozgatva állítható be a bázis eltolás.

A báziseltolás beállítása

A báziseltolással nagyítani és elforgatni is lehet. A báziseltolás eredeti kikapcsolt helyzetébe állítható vissza a Delete billentyűvel.



7.4.6. fejezet

Képvektorok

Az expo-listában, ha olyan típusú rétegbe kerül kép alak, ami kameramozgás jellegű műveletet végez, akkor a program ezeket a képeket kamerapozícióként, képvektorként fogja értelmezni. Az ilyen kameramozgás típusú rétegek a következők:

Ez akkor lehet hasznos például, ha az expo-listában minden képhez egyedileg kell valamilyen korrekciós kamerapozíciót készíteni. Ilyenkor a kép rétegének másolata szolgálhat a kameramozgás rétegeként, garantálva, hogy minden kép a hozzá tartozó kamerapozícióval kerül párba (ami önmaga).

Minden kép maximum nyolc képvektort tartalmazhat, melyek a nyolc kép alrétegnek felelnek meg. A réteg stiftje, és a réteg tulajdonságaiban beállított alréteg kombináció szerinti képvektorok 1-től 8-ig sorban egymás után összegezve adják a végső kamerapozíciót.

A képvektorok szerkesztéséhez egy kameramozgás típusú rétegen lévő képet kell kijelölni a bal oldali listán. Az ilyen rétegben egy stift is be kell legyen állítva, mert a réteg stifthelyzete is hozzáadódik az eltoláshoz.

Ekkor a Átstiftelés (Positioning) kapcsoló, amely a képek tartalmának a stifthez képesti áthelyezésére szolgál, kap egy menügombot is:

A képvektor egy alappontból és a hozzá tartozó méretvektorból áll. Ezek áthelyezésével lehet a képvektort változtatni. Egy képvektor a kiindulási helyzetébe állítható vissza a Delete billentyűvel.



8. fejezet

Jelenet vetítése

A vetítő ablak megnyitásához kattintson a Vetítő (Play) gombra az expozíciós lista ablak bal felső sarkában.

A vetítő gomb

Ugyanez az ablak jelenik meg akkor is, amikor összefűzött jeleneteket vetít a Vetítési lista (Playlist) ablakban. Az ablakban induláskor a jelenetnek az expozíciós lista kurzoránál található képkockáját láthatja. Ezzel az ablakkal kockánként és folyamatosan is levetítheti a jelenetet.

A lejátszás gomb (háromszög piktogram) elindítja a vetítést a jelenet kezdetétől, a folytatás gomb (vonalka és háromszög piktogram) pedig az aktuális pozíciótól folytatja a vetítést. A vetítést az állj gombbal (négyzet piktogram) állíthatja le. Ha a vetítés áll, a megjelenített expo-lista pozíció áthelyezhető a hosszú tolókával vagy az alul középen található numerikus beviteli mezőre kattintva, annak átírásával is. A sorszám melletti kis háromszög nyilak lenyomásával a beállított sorszámot növelheti vagy csökkentheti. Ugyanez megtehető az egérgörgővel is, ha az egeret a beviteli mező fölé viszi.

A + és - gombokra kattintva egy kockával léptetheti a kijelzett pozíciót. Ugyanerre szogálnak a billentyűzeten a kurzormozgató gombok is. A billentyűzetről elérhető vetítési parancsokat a appendix/kbd-play A.6. függelékben találja.

Ebben az ablakban talál egy kis méretező gombot a jobb oldalon. Ha balra vontatja, egy listamező jelenik meg a négyzettől jobbra. Ha a vetítés áll, a lista a kijelzett képkocka rétegeinek tartalmát mutatja. Egy kép nevére kattintva a listában, a kijelölt réteg a kijelzett képen kiemelésre kerül. Ha kétszer rákattint a listára, a kiválasztott réteg tulajdonságait beállító ablak jelenik meg.

A lejátszás pozíciója és az expozíciós lista kurzora össze vannak kapcsolva. Ha változtatja a pozíciót a vetítő ablakban, az expozíciós lista kurzora követi a mozgást, ha egymás mellé helyezi a két ablakot, követni tudja a jelenetbeli pozíciót az expo-listában is. Ha az expozíciós listában megy arrébb a kurzorral, a vetített képkocka követi az elmozdulást. Ha valamit átír a listában, réteget tilt vagy engedélyez, a vetítő ablakban a kijelzés azonnal követi a változtatásokat.

Vetítés közben az ablak jobb oldalán található két kis négyzet villogása jelzi, ha a vetítés kiesik a szinkronból. Ha csak a bal oldali villan fel, az azt jelenti, hogy egy mozgásfázis vetítése későn kezdődött, de még nem ért bele a következő fázisba. Ha mindkettő felvillan, az azt jelzi, hogy a program elhagyott egy vagy több mozgásfázist a vetítés közben.

Az ablak bal alsó részén található rövidebb tolókával a vetítés sebességét lehet változtatni, a névleges sebességhez képest gyorsabbra vagy lassabbra. A tolóka közepénél található kis háromszögre kattintva visszaáll a névleges vetítési sebesség. A tolóka mellett az aktuális sebességet írja ki a program.

A Teljes képernyő (Full screen) kapcsolóval a kijelzés a teljes képernyőre kapcsolható. A Firka úgy is konfigurálható, hogy a teljes képernyős kijelzés egy külön hardver kijelzőre történjen, alapesetben azonban a teljes képernyős kijelzés ugyanarra a monitorra kerül, amelyen a vetítő ablak is található.

Az Előbb rakd össze (Render before play) kapcsoló akkor használható, ha egy jelenet nagyon bonyolult és emiatt a program nem képes azt pontosan lejátszani. Ha bekapcsolja, akkor vetítés előtt egy külön fázisban összerakja a vetítendő képet, így a vetítés kevésbé terheli a számítógépet.

A Ciklikusan vetítsd (Play in cycle) kapcsoló bekapcsolt állapotánál a jelenet végére érve a vetítés újraindul az elejétől, különben a vetítés megáll az utolsó kockánál.

A Végső minőség (Final quality) menü segítségével egy képkocka vagy az egész animáció renderelhető le jó minőségben. A végső minőségű renderelés nagyon lassú lehet, ezért a funkció magától bekapcsolja az Előbb rakd össze (Render before play) opciót.

A Fájlba (To file) gombbal renderelhető az aktuális képkocka egy fájlba. Ugyanez ki is nyomtatható a Nyomtasd (Print) gombbal.



8.1. fejezet

Vetítési beállítások

A vetítő ablakban a Vetítési beállítások: (Playing parameters:) gombra kattintva lehet előhívni a vetítési beállítások ablakát.

A Kép alrétegek: (Picture sub-layers:) részben a képek belső alrétegeit lehet engedélyezni vagy letiltani. Egy kép alak nyolcféle belső alréteget tartalmazhat. Például, ha a kifestett részek külön alrétegen vannnak, kikapcsolhatja a figurák kifestett részeit, hogy csak a körvonal maradjon látható.

Az Engedélyezett effektek: (Enabled effects:) részben egyes effekt típusok kikapcsolhatók, hogy növelni lehessen a megjelenítés sebességét:

A Hangsáv szűrések: (Soundtrack filters:) szekcióban letilthatók azok a hangok, melyek meg lettek jelölve a beszéd, zene vagy zörej tulajdonságok valamelyikével a hangszerkesztő ablakban.

A Valós időben (Real time) kapcsoló bekapcsolt állapotában a vetítés sebessége szigorúan igazodik a beállítotthoz, még akkor is, ha emiatt mozgásfázisokat kell elhagyni. Kikapcsolt állapotában minden mozgásfázist levetít, de a vetítés emiatt lelassulhat. Ez a jelenetben lévő hang nyávogásához vezethet, mert próbálja a hang követni a kép sebességét.

Az Optimális képméret (Optimal frame size) kapcsoló a kijelzett képet úgy állítja be, hogy minden képpont látszódjon, de a kép a lehető legkisebb mértékben legyen felnagyítva. Ez akkor hasznos, ha fontos, hogy a képet a mozira beállítottal azonos felbontásban nézhesse.

Az Eredeti képekkel (Original pictures) kapcsoló akkor jelenik meg, ha a cache gyorsítótár be van kapcsolva. Ezzel a kapcsolóval kényszerítheti ki az eredeti, háttértárbeli képek használatát a csökkentett felbontású változat helyett.

A Sakktábla háttér (Checkered background) kapcsolóval a kép fehér háttere helyett egy kockás mintázat jelenik meg, mellyel ellenőrízhetó a rétegek átlátszósága.

Ha a Kockaszámláló: (Frame counter:) kapcsoló aktív, egy kockaszámláló jelenik meg a kijelzett kép alsó részén. Ez akkor is hasznos, ha teljes képernyőn történik a vetítés. Egy menüvel lehet beállítani a számláló megjelenésének stílusát.

A Csapó (Clappers) bekapcsolt állapotában a vetítés kezdetekor a jelenet előtt egy másodpercig egy a program egy beállítóképet vetít, mely szürkeskálát, színskálát, valamint a mozi, a jelenet, az expo-lista nevét és a kockaszámot mutatja. A vetítés végén az utolsó kocka helyett egy üres fekete képkocka marad kimerevítve.

Csapó a vetített jelenet adataival

A Biztonsági keretek (Safety frames) kapcsoló látható kereteket mutat a kép szélei mentén. A fontos képtartalom, különösen a feliratok általában nem lóghatnak ki ezekből a keretekből, hogy elkerüljük a televízió képernyők széle által okozott levágást.

Biztonsági keretek 4:3 oldalarányú belső résszel

A Nézet: (View:) menüvel különféle szines megjelenítési módok állíthatók be:

A Renderelés: (Visual quality:) menüvel a megjelenítés minősége állítható. Ennek három fokozata van, de ezek mindegyike csak vázlatminőség. Esetenként jó minőségű, de lassan renderelt kép is készíthető a Végső minőség (Final quality) gombbal a vetítő ablakban.

A Sztereo nézet: (Stereoscopic:) menüvel sztereoszkopikus térhatású megjelenítés állítható be. Ha a monitor képes a sztereo megjelenítésre, beállíthatja annak interlace sztereo formátumát, vagy használhat anaglif színszűrős szemüveget, például vörös-kék fajtájút. Vannak üzemmódok a szemtengely keresztezéses nézési technikákhoz is.



9. fejezet

A vetítési lista, jelenetek összefűzése

A jeleneteket tetszőleges sorrendben össze is fűzhetjük a programon belül. A számítógép sebességétől és memóriakapacitásától függően ezután ezt a filmet egyben, vagy részleteiben meg is tekintheti. A film összeállításához kattintson a főablakban a Vetítési lista (Playlist) gombra.

Az új ablakban egy lista látható a jelenetek vetítési sorrendjének megadásához. A listába íráshoz a jelenetek kiválasztó ablakát kell használni. Nyissa meg a jelenetek ablakát a főablakon a Jelenetek (Scenes...) gombra kattintva, és válassza ki a beillesztendő jelenetet. Több jelenetet is kijelölhet egyidejűleg. Ekkor ezek a jelenetek ugyanabban a sorrendben kerülnek beillesztésre, ahogyan a jelenetek ablakában is láthatók. Ezután térjen vissza a Vetítési lista (Playlist) ablakhoz, és kattintson a Listára (Add to list) gombra. A kijelölt jelenetek beillesztésre kerülnek a lista kiválasztott helyére.

A Írd felül (Replace) gombbal a lista kiválasztott bejegyzését lehet felülírni egy másik jelenettel. Például kicserélheti a layout vagy terv mozgáspróba jelenetet a befázisolt változatra amikor az elkészült. A Vedd ki (Cut out) gombbal pedig törölheti a kijelölt bejegyzéseket a listáról.

A Jelöld ki mindet (Select all) gomb a lista összes bejegyzését kijelöli egyszerre.

A film vágása során a jelenetek elejéről és végéről képkockák hagyhatók el. Ez nem törlődik a jelenetből, csupán az összefűzött vetítés során nem fog látszani. A kijelölt jelenet elejéről elhagyandó képkockák számát a Eleje kihagyás: (Skip first:) beviteli mezőben adhatja meg. A jelenet végéhez a Vége: (End frame:) mező használható, ahol a kihagyott képkockák száma háromféle módon is megadható:

A kiválasztott és a rákövetkező jelenet közé átmenet tehető az Átmenet: (Transition:) mezővel, itt beállítható az átmenet típusa és hossza. A két jelenet az átmenet hosszában időben átfedi egymást.

A Lineáris színterű átmenet (Linear space transition) opcióval az átmenet lineáris színtérben kerül kiszámításra, a Sima átmenet (Ease transition) kapcsolóval pedig az átmenet kezdete és vége lesimított lesz.

A jelenetek listája eltárolható a Lista eltárolás (Save list) gombbal. Ez csak a jelenetek összeállított listáját menti el, nem magukat a jeleneteket. A lista visszatölthető a Lista betöltés (Load list) gombbal.

A listában ki kell jelölni azt a részt, amit vetíteni vagy renderelni akar. A kijelölt rész a listában más színnel jelenik meg. A kijelölés első jelenete a Kezdete (Set start) gombbal, az utolsó jelenet pedig a Vége (Set end) gombbal adható meg. A részlet kijelölhető az egérrel is, az egeret a gomb lenyomva tartása mellett kell a listán végighúzni.

A jelenetek vetítéséhez kattintson a Vetítsd (Play) gombra, ekkor megjelenik a vetítő ablak.



9.1. fejezet

Összefűzött jelenetek renderelése fájlba

Ha fájlba akarja renderelni az összefűzött jeleneteket, nyissa meg a Vetítési lista (Playlist) ablakot, majd jelölje ki a listán a jeleneteket és kattintson a Fájlba (Render file) gombra. Ekkor egy kimentési ablakot kap, ahol beállíthatja a kimentendő fájl, pl. képszekvencia tulajdonságait. A program a jeleneteket összefűzve, egyetlen képsorozatként rendereli, a vetítési lista ablakában beállított vágásokkal és átmenetekkel együtt.



10. fejezet

Konfigurálás

A program az ablakok méretét, helyzetét a képernyőn és a belső felosztásukat is megjegyzi, csakúgy, mint a listaszerkesztés, a vetítés és a digitalizálás beállításait.

Ha egy ablak mérete vagy belső elrendezése nem megfelelő, az a program használatában hátrányt jelenthet. Ha egy kezelőszervnek, például egy tolókának nincs elég hely az ablakban, a kezelőszerv eltűnhet. Előfordulhat, hogy az első indítás után valamely ablak nem megfelelő méretű, túl nagy vagy túl kicsi. Ekkor csak méretezze át az ablakot, a későbbiekben a program megőrzi az új beállítást.

A program kinézete, nyelve és egyéb beállításai a kezelőfelületen a Rólam (About) ablakban állíthatók be.

Részletesebb konfigurációra van lehetőség a 'var' alkönyvtárban a 'gcnf' nevű szöveges fájl szerkesztésével.



10.1. fejezet

Nyelvi beállítások

A program kezelőfelülete nagymértékben szöveges információra épül. A nyomógombok feliratait és a hibaüzeneteket angol nyelven a program beépítve tartalmazza. A kezelőfelület más nyelvekre is átállítható, és az angol nyelvű üzemmód is kibővíthető.

A program nyelvi fájljait a 'var/langs' alkönyvtár tartalmazza. Az itt található fájloknak az elnevezése egy egységes formát követ. A név első 4 karaktere a nyelvet, a második 4 karakter a fájl rendeltetését jelenti, végül van egy .lng' kiterjesztés.

A program alapvető működéséhez szükséges szövegeket a base fájl tartalmazza, ennek angol változata a program beépített része. A kezelőfelület vezérlő szerveinek rövid leírásait tartalmazza a help készlet, míg a book fájlok a felhasználói kézikönyv adott nyelvre lefordított változatait tartalmazzák.

A nyelvet legegyszerűbben a program Rólam (About) ablakában, menüből kiválasztva lehet beállítani. Megadható azonban egy vagy több nyelv a 'var/gcnf' fájlban is, ez akkor lesz érvényes, ha a menüben a Alap (gcnf) (Default (gcnf)) beállítás aktív. Ennek formája:

A nyelv neve a használt nyelv neve az adott nyelven vagy angolul. Például a magyar nyelv a magyar, vagy a francia a french szóval jelölhető ki. Több nyelv is megadható, ekkor az egyik nyelvből hiányzó szöveget a másikban meglévővel helyettesíti. Az angol nyelv alapértelmezésben rendelkezésre áll. Mivel a program bővülésével egyre nő a szövegek száma, ha egy újabb programváltozathoz egy régebbi változat nyelvi bővítését használja, az abból hiányzó szövegek helyett a programba beépített angol változatot láthatja. A beépített kézikönyv olvasó a szövegbe illesztett hibaüzenettel figyelmeztet, ha egy fejezet tartalma nem felel meg a program aktuális működésének.

A nyelvi fordításokat a programmal együtt célszerű frissíteni, lehetővé téve a programnak a *update fájlok telepítését.



10.2. fejezet

Gyorsítótár konfiguráció

A külső gyorsítótár használatakor a program a szerkesztés alatt álló jelenetben kiválogatja a határértéknél nagyobb méretű képeket, és azokat átmenetileg fájlokban tárolja a merevlemezen, a számítógép belső memóriájában pedig csak egy csökkentett felbontású másolatot tart meg.

Amellett, hogy ez a gyorsítótár a Rólam (About) ablakban beállítható, a paramétereket a 'var' alkönyvtárban található, 'gcnf' nevű szöveges konfigurációs fájlban is meg lehet adni. Írja bele a következő sort:

A cache kulcsszó után meg kell adni sorrendben egy maximális pixelszámot a képeknek, ez után a tömörített kép maximális memóriabeli helyigényét ( K és M utótag használható a kilobájt ill. megabájt rövidítésére) és végül az átmeneti tároló alkönyvtár elérési útját.

Például, ha Windows alatt a C:\ helyi meghajtón a firka\temp alkönyvtárat hozta létre erre a célra, és a felbontást le akarja korlátozni kb. 600x400 pixelre, és nem enged 20 kilobájtnál nagyobb memóriafoglalást, akkor a helyes beállítás:

Azoknak a felhasználóknak, akiknél az 'administration' le lett tiltva a 'tilt' fájlban, a cache használatának egyetlen lehetősége ez a 'gcnf' konfiguráció.



10.3. fejezet

A 'gcnf' fájl

A 'gcnf' fájl a 'var' alkönyvtárban található, a program az első indításakor hozza létre. A fájl szöveges formátumú, szerkesztésére bármely szövegszerkesztő program felhasználható. Kimentéskor a fájlt ASCII szöveges formában kell eltárolni. A meglévő 'gcnf' mintaként is szolgál az egyedi igény szerinti beállításokhoz. A kezelőfelületi stílusok fájljai a '*-themes' alkönyvtárakban is ugyanezt a formátumot használják.

A szöveg egészsoros megjegyzéseket is tartalmazhat, ezek a sorok a # jellel kezdődnek. Az eredeti 'gcnf' fájlban van néhány olyan beállítás, melyek megjegyzéssé vannak téve azáltal, hogy a sor elején egy # áll. Ezeket a # jel törlésével lehet aktívvá tenni.

A beállítások [NÉV] [ÉRTÉK] alakúak, egy sorba egy beállítás írható. A név egy vagy több, ponttal elválasztott tagból áll. A tagok sorrendje tetszőleges a néven belül. Itt egy példa:

A tagok egy csoportja az ablak fajtáját jelöli ki:

window

dialog

A kezelőfelület funkcionális alkatrészeit kijelölő tagok:

canvas

label

button

control

scrollbar

input

list

display

header

sheet

cursor

sizer

help

A button típusnak alváltozatai is vannak a különböző gomb fajtákhoz:

button_cancel

button_danger

button_exit

button_file

button_help

...és így tovább.

A nevek végén további állapotokat is meg lehet adni:

button_on

button_inactive

button_on_inactive

A lenyomott vagy felengedett állapot:

select

Rajzolási jellemzők:

frame

style

complexity

font

A bejegyzés színei:

background

foreground

text

highlight

leftedge

topedge

rightedge

bottomedge

block

blocktext

first

Ha a név valamelyik komponens csoportból nem jelöl ki komponenst, az alapértelmezés szerinti komponenst fogja módosítani. A nem definiált bejegyzések átveszik a beállítottak tulajdonságait. A gcnf eddig tárgyalt beállításait használják a kezelőfelületi stílus fájlok is. Az alább ismertetett beállítások viszont már csak a gcnf fájlban alkalmazhatók.

Egyéb beállítások:

language

path

workscreen

playscreen

audio

printer

capture

cache



10.3.1. fejezet

A 'gcnf' Windows alatt

A gcnf fájlban megadható rendszerfüggő jellemzők Windows alatt a következők:

A betűkészletet a betűkészlet nevével, a betűmagassággal, és azzal egybeírva a stílussal kell megadni. A használható stílusok:

Több stílus is megadható együtt. Íme egy példa:

A szineket hexadecimális formában, BBGGRR sorrendben adhatja meg, vagy a Windows kezelőfelület szineinek nevével:

Rendszerfüggetlen megoldásként a #RRGGBB forma is használható, hexadecimális számokkal.

Itt vannak példák:

A vetítés beállításai (a paraméterek értékét a névvel egybe kell írni, szóköz nélkül, pl. percent100 ):

workscreen

playscreen

A hangkimenet beállítására:

audio

A nyomtató beállítására:

printer

Útvonal átirányítása:

path



10.3.2. fejezet

A 'gcnf' Linux alatt

A gcnf fájlban megadható rendszerfüggő jellemzők Linux alatt a következők:

A betűkészletet az X-Window által használt szabványos formában lehet megadni, például:

A Firka program támogatja a nyelvi beállítás szerinti betűkezelést. Át tudja állítani a betűkészlet kódlapját a használt nyelv alapján, ehhez a név végére egy helyettesítő karaktert kell írni az -iso8859 rész után, például:

Az újabb Linux rendszereken egy másik betűkezelési rendszer is használható, ez UTF8 (Unicode) karakterekkel működik. A funkció alapértelmezésben aktív, egyébként a workscreen beállításban (lásd alább) aktiválható az utf8 opcióval. A régi betűkészlet megadások ilyenkor is érvényesek, a program kinyeri a szükséges betűinformációkat belőlük (family, slant, size stb.). Ezen kívül ilyenkor egy egyszerűsített formában is megadható a betűtípus, a betűkészletet a betűkészlet nevével, a betűmagassággal, és azzal egybeírva a stílussal kell megadni. A használható stílusok:

Több stílus is megadható együtt. Íme egy példa:

A szineket az X-Window szabványos színneveivel és színmegadási formáival definiálhatja. Használhatja a #RRGGBB hexadecimális formát. Az alkalmazható színneveket a showrgb shell paranccsal lehet kilistázni.

Itt vannak példák:

A vetítés beállításai (a paraméterek értékét a névvel egybe kell írni, szóköz nélkül, pl. percent100 ):

workscreen

playscreen

A hangkimenet beállítására:

audio

A nyomtató beállítására:

printer

Útvonal átirányítása:

path



10.3.3. fejezet

A 'gcnf' Apple OSX alatt

A gcnf fájlban megadható rendszerfüggő jellemzők OSX alatt a következők:

A betűkészletet a betűkészlet nevével, a betűmagassággal, és azzal egybeírva a stílussal kell megadni. A használható stílusok:

Több stílus is megadható együtt. Íme egy példa:

A színeket az #RRGGBB hexadecimális formában, vagy az alábbi nevekkel lehet megadni:

Itt vannak példák:

A vetítés beállításai (a paraméterek értékét a névvel egybe kell írni, szóköz nélkül, pl. percent100):

workscreen

playscreen

A hangkimenet beállítására:

audio

A nyomtató beállítására:

printer

Útvonal átirányítása:

path



10.3.4. fejezet

A 'gcnf' Amigán

A gcnf fájlban megadható rendszerfüggő jellemzők Amigán a következők:

A betűkészletet a betűkészlet nevével ( .font végződéssel), a betűmagassággal, és azzal egybeírva a stílussal kell megadni. A használható stílusok:

Több stílus is megadható együtt. Ítt egy példa:

Amigán nem lehetséges a szinek közvetlen megadása, csak a palettaszinekre hivatkozhat. A szabványos Workbench színbeállítások nevei:

Ezen kívül a színre a palettaindexével, a 4 vagy 8 Workbench színre hullámvonal (~) kezdetű színkódokkal hivatkozhat, ekkor a színmegadás független lesz a szinek számától. Néhány példa:

A vetítés beállításai (a paramétereket a névvel egybe kell írni, szóköz nélkül, pl. palette8 ):

workscreen

Ezek csak az ownscreen beállítással együtt használhatók:

playscreen

A hangkimenet beállítására:

audio

A nyomtató beállítására:

printer

Útvonal átirányítása:

path



10.4. fejezet

A 'tilt' fájl

Ha a Firka programhoz több felhasználó képes hozzáférni, szükség lehet arra, hogy egyes felhasználók csak korlátozottan vehessék igénybe a program szolgáltatásait. például a jeleneteket csak megnézniük szabad, módosítani már nem. A 'tilt' fájllal beállíthatók az ilyen korlátozások. A gcnf fájlhoz hasonlóan, ez is a 'var' alkönyvtárban található, de ezt a program nem hozza létre magától.

A 'tilt' fájlnak van egy további haszna is hálózati működés esetén. Ha a rendszerben lévő felhasználói azonosítók egymástól eltérő szolgáltatásokat engedélyeznek, a 'tilt' fájl alapján a program mindig a korlátozásokhoz legjobban illeszkedő szabad felhasználói azonosítót foglalja le magának. Ezzel elkerülhető, hogy például egy mozgáspróba célra használt gép 'elorozza' egy kifestőgép elől a kifestéshez szükséges kódot.

A 'tilt' fájlba az alábbi kulcsszavakat lehet beírni, minden sor egy kulcsszót tartalmazzon:

write_movie

write_scene

write_xsheet

write_objects

write_to_file

read_from_file

print

digitize_picture

write_picture

write_sound

edit_movements

play_scene

play_sequence

administration

Vannak különleges kulcsszavak is:

operator

painter

line-test, painting, renderer

logging <username>

gcnf.os

gcnf.user

Könnyen előfordulhat, hogy egy gépen a programot véletlenül több példányban indítja el valaki. Mivel minden futó példány külön felhasználói azonosítót foglal le, ez elveheti a program futtatásának lehetőségét a hálózat többi gépén. Ennek elkerülésére a 'tilt' fájlban előírható egy külön kulcs lefoglalása a program futásának feltételeként. A kulcs ez esetben egy 0 és 255 közti szám, melyet egyszerre csak egy programpéldány foglalhat le magának. Megadásának módja:

A 'tilt' fájlban több kulcs is megadható, közülük a program a legelső szabad kulcsot fogja lefoglalni. Ha a megadott kulcsok mindegyike foglalt, akkor a program nem indul el.

Egy hasznos opció a 'tilt' fájlban:

Ekkor a 'var' alkönyvtárban található konfigurációs fájlok nevébe bekerül a felhasználó (user) login neve, illetve a programot futtató gép (host) neve. Ezzel megoldható, hogy pl. nagyobb hálózatokon egy szerver egy alkönyvtárában legyen a Firka program összes adata, mégis az egyes gépeken az egyes felhasználók eltérő konfigurációkat állíthassanak be. Egyúttal ez a forma egy kulcsot is lefoglal a beállított név szerint, így egy felhasználó, illetve egy gép automatikusan csak egy programpéldányt indíthat. Ha a gcnf.os vagy a gcnf.user opciók valamelyike is be van állítva, a név utolsó tagja az operációs rendszer betűjele lesz:

Az egyes mozikhoz a hozzáférést a 3.0 verziótól kezdve a felhasználó login neve szerint is szabályozhatja. Ekkor szükség van olyan felhasználók megadására, akik elláthatják az adminisztrációs feladatokat. Ezek a felhasználók szabadon hozzáférhetnek az összes mozihoz, és szabadon meg is változtathatják a jogosultsági beállításokat. Ezeket a gazda felhasználókat az

formában lehet megadni. Több felhasználónév is megadható, egymástól szóközzel elválasztva.

Ha az owner opció benne szerepel a 'tilt' fájlban, mozinként beállíthatóvá válik, hogy a felhasználók hogyan férhessenek hozzá az adatokhoz. Erről részletesen 4.2.1. fejezetben olvashat.



10.5. fejezet

Telepítés helyi hálózaton

Több azonosító kód megvásárlása esetén kiépíthető olyan rendszer, melyben több munkahely egy helyi hálózaton keresztül éri el ugyanazt az adatbázist.

Ennek megvalósításához először arra a gépre telepítse a programot, amelyen a jelenetek adatbázisát tárolni akarja. Ez lehet valamelyik munkahely, de nagyobb hálózatban célszerűbb és biztonságosabb, ha egy külön kiszolgáló gépet alkalmaznak erre a célra. Az indítás után adja meg sorban az összes használni kívánt azonosító kódot.

Ha többféle operációs rendszerű gépek vannak a hálózaton, másolja be a futtatható program szükséges változatait a program alkönyvtárába.

A 'tilt' fájlban megadhat egy '*user.host' alakú sort, ekkor minden felhasználónak minden gépre egyedi beállítások tárolódnak el, például az ablakok helyéről vagy a beállított nyelvet illetően. Vegyes operációs rendszerű hálózatokban célszerű még megadni a '*gcnf_os' opciót is, ekkor a 'gcnf' konfigurációs fájl neve kiegészül az operációs rendszer nevével (pl. 'gcnf.w'), ez azért hasznos, mert az eltérő operációs rendszerek eltérő tartalmú konfigurációs fájlt igényelnek. Ilyenkor a 'gcnf' fájl megfelelő nevű másolatait kézzel kell elkészíteni és beállítani.

Ha ez a konfigurációs lehetőség kevésnek bizonyul, mert például bizonyos felhasználók hozzáférését külön-külön szabályozni kell, a programot a munkahelyekre kell külön-külön telepíteni. Linux és OSX rendszerben lehetőség van arra is, hogy szimbolikus link-kel a futtatható programot átirányítsa minden gépről valamilyen közös helyre a hálózaton, A későbbiekben a program frissítését könnyíti meg, mivel csak egy helyen kell azt a rendszerben felülírni.

Az egyes gépeken nem kell az azonosító kódokat külön megadni, tehát járjon el úgy, mintha az ingyenes változatot telepítené. Minden gépen írja be a 'var' alkönyvtár 'gcnf' nevű szöveges fájljába a következő sort:

Az átirányítás a jelenetek adatbázisát (a 'movies' alkönyvtár) és a 'var' alkönyvtár tartalmának egyes részeit érinti, a helyhez kapcsolódó adatokat (a 'gcnf' fájl tartalmát, az 'mscf' karakterkészletet vagy az utolsó futtatáskor elmentett beállításokat) nem. Ez a megoldás biztosítja az adatok közös elérését, ugyanakkor a gépek függetlenül konfigurálhatók maradnak.

Lehetséges megoldás egy gépen több indítási alkönyvtár létrehozása is az egyes felhasználók számára.

A program funkcióinak munkahelyek illetve felhasználók szerinti adminisztratív korlátozása is lehetséges. Ebben az esetben lényeges, hogy az indítási könyvtárak írásvédettek legyenek a felhasználók számára, különben módosítani tudnák a hozzáférési jogaikat.

A gépek hálózatba kötésekor problémát jelenthet az, ha a hálózati fájlrendszer nem kezeli megfelelően a fájok ún. lock-olását. A lock lehetővé teszi egy programnak, hogy valamely fájlt megvédjen más programok hozzáférésétől. A Firka program akkor működik helyesen, ha ez a mechanizmus rendben van.



10.6. fejezet

A program frissítése

Ha már feltelepített programot akar újabb verzióra frissíteni, akkor töltse le az új program telepítőcsomagját, tömörítse ki, majd a már meglévő program alkönyvtárában írja felül az újjal a futtatható programot, valamint másolja be ugyanide a nyelvi és egyéb frissítéseket tartalmazó '*update' fájlt is.

A lecserélendő fájlok a különböző operációs rendszerek esetén:

Windows:

Linux:

OSX:

Amiga:

Ha többféle operációs rendszeren használja párhuzamosan a programot, a frissítések telepítéséhez minden operációs rendszeren külön-külön el kell indítani a programot.



10.7. fejezet

Sérült rendszer helyreállítása

AZ EBBEN A FEJEZETBEN LEÍRTAKAT CSAK VÉGSŐ ESETBEN ALKALMAZZA, MERT HELYTELEN MEGVALÓSÍTÁS ESETÉN ELŐFORDULHAT, HOGY A PROGRAM A BEAVATKOZÁS UTÁN NEM LESZ KÉPES A SAJÁT MAGA VAGY MÁSOK ÁLTAL LÉTREHOZOTT JELENETEKET BETÖLTENI! A FELTELEPÍTETT PROGRAMOT LEHETŐLEG NE TELEPÍTSE ÚJRA, VAGY HA MÉGIS MEGTESZI, AZT A PROGRAM ALKÖNYVTÁRÁNAK TELJES MÁSOLÁSÁVAL TEGYE!

Előfordulhat olyan helyzet, amikor a hardver vagy az operációs rendszer hibája miatt a programot - és esetleg a teljes rendszert - újra kell telepíteni. A beépített védelem miatt a program érzékeny arra, hogy újratelepítés után a korábban használt adatai rendelkezésre álljanak. Enélkül a program nem fogja tudni betölteni az újratelepítés előtt készített jeleneteit, illetve, ha más Firka program részére küld jeleneteket, a másik program nem lesz képes az újratelepítés után készült jelenetek betöltésére.

Az újratelepítés elvégzésének legbiztosabb módja, ha biztonsági másolatot készít a program alkönyvtárának teljes régi tartalmáról egy új alkönyvtárba. Ekkor onnan folytatódhat a munka, ahol abbahagyta. Fontos, hogy ilyenkor a régi helyen lévő programot nem szabad a továbbiakban használni - célszerű le is törölni, miután meggyőződött a másolat sikeres működéséről.

Esetenként, véletlen törlés vagy a merevlemez hibája miatt, előállhat olyan helyzet, amikor a program régi adatbázisa nem, vagy hibásan áll rendelkezésre. Ilyenkor a program által korábban, külső fájlokban eltárolt jelenetek segítségével végezhető el az újratelepítés. Ezek FFS (a Firka saját jelenetformátuma) formátumú fájlok kell legyenek. Fontos, hogy próbálja meg megtalálni a program által legutoljára létrehozott jelenetet. Ha kapcsolatban áll másik stúdiókkal, akkor fontos, hogy a nekik elküldött jelenetek közül a legutoljára létrehozott, vagy annál későbbi jelenetet próbáljon találni. Nem az utolsó kimentés időpontja számít, hanem a jelenet eredeti, első létrehozása.

Ha a program régi változata még működőképes, hozzon létre vele egy új üres jelenetet, és mentse ki azt valamilyen néven a program saját formátumában (FFS) egy külső fájlba. Ez így biztosan az utoljára létrehozott jelenet lesz. Ha egynél több felhasználói kódot használ egy rendszeren belül, indítsa el az összes használható példányban a programot egyszerre, és mindegyikkel készítsen egy-egy ilyen új jelenetet. Ne használja ezt a megoldást, ha a program úgy sérült, hogy nem tudja vele a korábban létrehozott jelenetek egyikét sem betölteni.

Ezután hozzon létre egy új alkönyvtárat, és másolja bele a programot. Indítsa el, és amikor a kódot kérdezi, ne írjon be semmit. Ez így a program ingyenes változataként fog működni. A Jelenetek (Scenes...) gombbal előhívható ablakban kattintson a Fájlból (Load file) gombra. Töltse be a korábban megtalált utolsó jelenetet - illetve, ha vannak, sorban egymás után az összes felhasználói kódjához tartozó kimentett jeleneteket. Csak maga a betöltés ténye a lényeges. Ezután a programból való kilépés nélkül írjon be valamilyen nevet a Jelenetek (Scenes...) ablak névmezőjébe, és az Új jelenet (New scene) gombbal hozzon létre egy új, üres jelenetet.

Ezután ha a Rólam (About) ablakban beírja a felhasználói azonosító kódot, illetve kódokat, akkor ez a másolat használható a továbbiakban program telepített példányaként.

Egy másik lehetőség az, hogy valamelyik partnere - illegálisan - ugyanazt a felhasználói kódot több példányban használja, vagy rosszul telepíti újra a saját programját, majd így küld az Ön programjának jeleneteket. Ilyenkor minden saját jelenetét be tudja tölteni, a másik helyről küldött újabb jeleneteket azonban nem, mivel a program azokat egy illegálisan használt példány által küldött jeleneteknek tekinti. Ilyenkor célszerű a programot a partnerénél helyreállítani.



Függelék



A. függelék

Billentyűparancsok

Egérgombok:

A kezelőszervek rendszerint bármelyik egérgombbal aktiválhatók, de van néhány egérgombhoz kötött funkció:

Jobb egérgomb

Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb

Shift+Bal egérgomb, Ctrl+Bal egérgomb, Jobb egérgomb, Középső egérgomb


Egérgörgő:

Egérgörgő fel, Egérgörgő le

Shift+Fel nyíl, Egérgörgő le, Ctrl+Egérgörgő le, Shift+Le nyíl, Egérgörgő fel, Ctrl+Egérgörgő fel

Shift+Balra nyíl, Shift+Egérgörgő le, Shift+Jobbra nyíl, Shift+Egérgörgő fel


Az ablakokban általánosságban használt billentyűparancsok:

Return/Enter

Esc, Ctrl+Q

U, Esc, Ctrl+U, Ctrl+Z

Ctrl+C

Ctrl+X

Ctrl+V, Ctrl+Y

Ctrl+A

C

I

Backspace, Delete

F11


A főablakban használható:

M

S

E

P

A


A fájl betöltő és kimentő ablakokban használható:

C

I

Ctrl+Backspace

D, Ctrl+B

M, Ctrl+M



A.1. függelék

Az expozíciós lista billentyűi

Műveletek:

Ctrl+N

F11

F2

F9

Ctrl+S

Shift+Ctrl+S

Shift+Ctrl+O

Ctrl+O

Ctrl+P, Shift+Ctrl+P

Ctrl+P


Üzemmódok és paraméterek:

Tab, Ctrl+I, Insert

Ctrl+Tab, Ctrl+Insert

F8

F7

Ctrl+Szóköz

F3


Mozgás az expo-listában:

Balra nyíl, Fel nyíl, Jobbra nyíl, Le nyíl

PgDn

PgUp

Home, Shift+Home, End, Shift+End


Expo-listába írás:

Ctrl+E

Ctrl+G

Plusz (+)

Minusz (-)

Delete, Ctrl+D

Ctrl+Return/Enter

Ctrl+V, Ctrl+Y

Esc, Ctrl+Z

Ctrl+U


Képek paraméterei az expo-listában:

Ctrl+M

Ctrl+J, F5

Ctrl+K, F6


Blokkműveletek:

Ctrl+B

Ctrl+H

Ctrl+L

Ctrl+W, Ctrl+A

Ctrl+R


Név beírásakor, amikor az expo-lista kurzora egy szövegbeviteli mező:

Fel nyíl, Le nyíl

Esc

Return/Enter


Billentyűk a jobb oldali (alak) lista aktív állapota esetén:

Fel nyíl, Le nyíl

Shift+Fel nyíl, Shift+Le nyíl

Balra nyíl, Jobbra nyíl

Return/Enter

Szóköz

Delete, Ctrl+D

Ctrl+Backspace



A.2. függelék

A képdigitalizálás billentyűi

Felvétel:

Return/Enter, Ctrl+Return/Enter

Szóköz, Insert

Delete

A, Osztás (/)

Ctrl+A, Szorzás (*)

L

R


Beállítások:

P

Ctrl+P

F4, F3

F6, F5

F8, F7

F12


Kijelzés állítása:

Egérgörgő fel, Egérgörgő le

Numpad-0

Numpad-1 ... Numpad-9

Plusz (+)

Minusz (-)

Shift+Balra nyíl, Shift+Egérgörgő le

Shift+Fel nyíl, Ctrl+Egérgörgő le

Shift+Jobbra nyíl, Shift+Egérgörgő fel

Shift+Le nyíl, Ctrl+Egérgörgő fel

0


Párbeszédablakok:

K

O

T

Backspace


A Héj: (Onion:) , Fölé: (Over:) , Alá: (Under:) rátét rétegek elmozgatása:

X

H

Ctrl+Backspace



A.3. függelék

A rajzolás és kifestés billentyűi

Rajzolási üzemmód kiválasztása:

M

P

F

O

L

F

F1 .. F6

F7, F8, F9, F10


Kijelzés állítása:

Egérgörgő fel, Egérgörgő le

Numpad-0

Numpad-1 ... Numpad-9

Plusz (+)

Minusz (-)

Shift+Balra nyíl, Shift+Egérgörgő le

Shift+Fel nyíl, Ctrl+Egérgörgő le

Shift+Jobbra nyíl, Shift+Egérgörgő fel

Shift+Le nyíl, Ctrl+Egérgörgő fel

0


Kijelölési mód váltása:

N

A

S

K


Műveletek színekkel:

G

T

Z

Y

Szóköz, F12


Torzítási műveletekhez:

X, Osztás (/)

H

Ctrl+Backspace, Szorzás (*)

A forgatási, illetve csúsztatási középpont egyben a Klónoz (Clone) rajzmódban a másolás kiindulópontja, valamint forgatási középpontként szolgál a Héj: (Onion:) , Fölé: (Over:) , Alá: (Under:) rátétek pozícionálásakor. A rátétek pozícionálásakor az X, Osztás (/) billentyűvel elhelyezett jel körül csak elfordul a rátét, a H esetén viszont elfordul és nagyítódik is.



A.4. függelék

A hangszerkesztés billentyűi

Hang lejátszása:

P, Return/Enter

Szóköz, Insert

B, Home, Shift+Home

E, End, Shift+End

Tab


Kijelzés állítása:

Egérgörgő fel, Egérgörgő le

Numpad-0

Numpad-1 ... Numpad-9

Plusz (+)

Minusz (-)

Shift+Balra nyíl, Shift+Egérgörgő le

Shift+Jobbra nyíl, Shift+Egérgörgő fel

Shift+Fel nyíl, Ctrl+Egérgörgő le

Shift+Le nyíl, Ctrl+Egérgörgő fel


Hang kikockázás beírása közben:

Fel nyíl

Le nyíl

Tab

Esc



A.5. függelék

A kameramozgás szerkesztés billentyűi

Képkocka pozíció léptetése:

Jobbra nyíl, Le nyíl, PgDn

Balra nyíl, Fel nyíl, PgUp


Kamerapálya szerkesztése:

Ctrl+N

C

Ctrl+Return/Enter

Tab, Shift+PgDn

Shift+PgUp

Ctrl+Tab

E, Ctrl+E

S, Return/Enter, Insert

Delete

Shift+Balra nyíl, Shift+Fel nyíl, Shift+Jobbra nyíl, Shift+Le nyíl

O

D


Kapcsolók kezelése:

F

K, Ctrl+K

R

Z


Kijelzés állítása:

Egérgörgő fel, Egérgörgő le

Numpad-0, 0

Numpad-1 ... Numpad-9

Plusz (+)

Minusz (-)


Egyéb műveletek:

F5 .. F8

G, L, Ctrl+L

T

Backspace


Párbeszédablakok:

N

P


Stiftek és rétegtartalmak átpozícionálásakor:

X, Osztás (/), H

Ctrl+Backspace, Szorzás (*)



A.6. függelék

A vetítés billentyűi

Lejátszás vezérlése:

P

Szóköz, Insert

Shift+Balra nyíl, Shift+Fel nyíl

Shift+Jobbra nyíl, Shift+Le nyíl


Teljes képernyős vetítés:

F, Ctrl+F, F11

F11

Esc


Ha áll a lejátszás:

Home, Shift+Home

End, Shift+End

Jobbra nyíl, Le nyíl, Plusz (+), Egérgörgő fel

Balra nyíl, Fel nyíl, Minusz (-), Egérgörgő le

PgDn

PgUp

C

G, L, Ctrl+L, Bal egérgomb

S


Végső minőségű renderelés:

Backspace, Delete

Return/Enter

Tab



B. függelék

A program könyvtárstruktúrája

A program az első elindításakor létrehoz egy könyvtárstruktúrát a futtatható programot tartalmazó helytől kiindulva. A program nem piszkál bele az operációs rendszer beállításaiba, minden ebben az egy alkönyvtárban található. Ha a programot törölni akarja, vagy át akarja helyezni, ezt az egy alkönyvtárat kell törölnie, illetve áthelyeznie.

A program által létrehozott könyvtárstruktúra, és az egyes fájlok a következők:

firka (Linux, OSX, Amiga) vagy firka.exe (Windows)

firkadbg (Linux, OSX, Amiga) vagy firkadbg.txt (Windows)

movies

var

wupdate (Windows), lupdate (Linux), mupdate (OSX), vagy aupdate (Amiga)

Az entity a jelenetek kezeléséhez nélkülözhetetlen adatokat tartalmaz, melyeket biztonsági okokból a mirror alkönyvtár is tárol.

Az mscf fájl és a charmaps könyvtár tartalmazza a betűkészletek karaktereinek kódolásához szükséges adatokat. Az mscf fájl felüldefiniálja a charmaps könyvtárbeli, automatikusan kezelt definíciókat, használata csak indokolt esetben lehet szükséges és ellenjavallt.



C. függelék

Hardver és szoftver kompatibilitás

A Firka egy régóta fejlesztett szoftver és nagyon szerény környezetben is képes működni. Úgyhogy a számítógép hardvert illetően nincsenek igazán megkötések. Természetesen a gyorsabb számítógép és a több memória előnyös. A Firka képes kihasználni a több processzormag adta lehetőségeket is.

A Firka program opcionálisan képes a zlib és a libpng nyílt forráskódú programkönyvtárakat használni, amennyiben azok telepítve rendelkezésre állnak. Ezek Linux alatt általában a rendszer alapfelszereltségéhez tartoznak, más operációs rendszereknél pedig internetes forrásból feltelepíthetők (például a készítők weboldaláról).



C.1. függelék

Windows kompatibilitás

Operációs rendszer:

Képdigitalizálók:

Nyomásérzékeny rajzoló táblák



C.2. függelék

Linux kompatibilitás

Operációs rendszer:

Képdigitalizálók:

Wacom nyomásérzékeny rajzoló táblák



C.3. függelék

Apple OSX kompatibilitás

Operációs rendszer:

Képdigitalizálók:

Nyomásérzékeny rajzoló táblák



C.4. függelék

Amiga kompatibilitás

Operációs rendszer:

Képdigitalizálók:



Vége.